A legfontosabb a szakáll helyes felragasztása. A már komoly gyakorlattal rendelkezők szerint nincs annál kellemetlenebb, mint amikor leesik ez az emberről. Még akkor is kínos a lelepleződés, ha a gyerekek általában sejtik, nem igazi télapó jött el hozzájuk, csak afféle bérmikulás. A profi bérmikulások szerint, ha hat évnél idősebb gyermekekhez szállunk ki, akkor a szakállat úgy érdemes felerősíteni, hogy az avatatlan szemlélő minden pillanatban attól tarthasson, azonnal leesik. De – s ez a szakma egyik nagy titka –, végül fent marad. Olyan trükk ez, amit minden kötéltáncos ismer. Ha egyszer-kétszer megbotlik a magasban, jobban izgul a közönség.

Hétvége van. Tegnap kiporszívóztam, de a fürdőszobában még rendet kéne rakni. Holnap rántott hús lesz. Kipróbálom, ahogy a TV-ben láttam, és rakok rá fóliát a klopfolás előtt. Ha majd hozom a gyereket a különóráról, ne felejtsek el sört venni, mert ha nincs itthon, akkor ő megy a kocsmába, és azt már ismerjük…

Ez a történet annyira szép, hogy filmet kellene belőle csinálni. Ja, csináltak is! Elvégre olyan, mintha kitalálták volna: az, hogy egy megfáradt sztár és az ifjú bombázó egymásba szeret egy forgatáson, és szinte azonnal összeházasodnak, még elképzelhető. De hogy együtt is maradnak, és addig szeretik egymást, míg a halál el nem választja őket… az valószínűleg ritkább. Különleges történet az övék.

Van, akinek már a születése pillanatától szüksége van támogatásra, segítségre; világosan látszik, hogy a hátrányok már akkor, de néha még hamarabb, már a magzati korban meghatározzák egy-egy gyerek életét, jövőjét. Máskor eleinte úgy tűnik, hogy minden rendben, aztán történik valami, és kiderül: mégsem. A problémák sokáig maradnak a zárt ajtók mögött. És mire kívül kerülnek, addigra néha már túl késő. De van, hogy időben sikerül megoldást keresni.

Ezerkilencszázötvenhét meglehetősen vacakul indult. Nem elég, hogy az apámat elvitték a gonosz ávósok a börtönbe, amit többé-kevésbé személyes sértésként és engem ért nagy igazságtalanságként éltem át, anyám is súlyosan megbetegedett. Ugyan eleinte még rengeteget szaladgált mindenfelé a városban, főleg kérdezősködni meg tapogatózni, hogy hogyan lehetne beszélőhöz jutni, csomagot beadni meg az apámat esetleg kiszabadítani, de közben lassan elnehezült, a teste egyre formátlanabb lett, és a végén kórházba került.

A székely himnusz Trianon után egy évvel született, címe eredetileg Bujdosó ének volt és női karra írták. A romániai magyarság körében népdalként terjedt, Magyarországon alig ismerték. Észak-Erdély visszacsatolása után kötelezővé tették a tanulását, majd 1946 és 1989 között mindkét országban betiltották. De szinte minden himnusz története valamiért különös.