Régóta csípi már a szemem ez a Szabad sajtó út…
Interjú Kis Hajni filmrendező-forgatókönyvíróval
Karlovy Vary 300 éve Európa egyik orosz fővárosa. A 19. század óta az orosz arisztokraták kedvelt üdülőhelye, az 1990-es évek óta pedig az orosz újgazdagok és a felső középosztály elegáns nyaralóvárosának számít. Nemrég azonban mindez megváltozott. Mi lesz a várossal a jelenlegi helyzetben?
A holland hagyományosan korcsolyázó nemzet. Már a 17. századi, híres téli tájképeken is láthatjuk, amint fiatal és öreg, férfi és nő, szegény és gazdag lelkesen, és főleg nagyon ügyesen siklik a jégen. A leghíresebb holland korcsolyaversenyt, a tizenegy fríz várost érintő Elfstedentochtot ugyanakkor az a veszély fenyegeti, hogy kihal, mint a mammutok. Legutoljára 1997-ben rendezték meg, a részt venni kívánók azóta várják, mikor nő újra olyan vastag jég a csatornákra, hogy biztonságosan lehessen korcsolyázni rajtuk. Talán már soha.
Hitchcock ijesztget: a Psycho titkai
Több, mint tíz évnyi – két részletben – Portugáliában töltött év után is meglepő volt az elmúlt két hónapban, hogy az időjárás milyen váratlan és ijesztő meglepetéseket tartogathat.
Oszoljunk emberek! Nincs itt semmi látnivaló!
A fehér holló ritka madár, ahogy a szólásból tudhatjuk. A legtöbb ember egyet sem lát egész életében. A műpiacnak is megvannak a maguk fehér hollói: olyan elveszett vagy addig ismeretlen művek, melyek az egyetemes művészet kivételes, megkerülhetetlen alkotóihoz köthetők.
Ha megkérdezik, ki írta az olyan híres meséket, mint Az ördög három aranyhajszála vagy A libapásztorlány, rávágjuk, hogy ki más, hát a Grimm testvérek! Holott ezeket a történeteket Jacob és Wilhelm egy hesseni polgárasszonytól, Dorothea Viehmanntól hallotta először.
Színésznő volt, divatikon, botrányhős és az első európai mozihíresség, akire a friss tehetségekre vadászó nagy amerikai stúdiók vezetői kivetették a hálójukat.
Vízió 2043 Magyarországáról
Háy János az utóbbi időben egyik könyvet a másik után ontja magából a legkülönbözőbb, a személyes mellett fontos társadalmi problémákkal foglalkozó kérdésekkel. Nemrég Indiában turnézott, drámái pedig nemsokára Angliában is megjelennek, Spiró Györggyel és Tóth Krisztinával egy kötetben.
Vannak elhatározások, megtorpanások, aztán új lendülettel nekifeszülések. És vannak csodás találkozások, melyek akkor és ott körvonalazódnak, amikor a leginkább szükséges.
Hónapok óta egy informatikai fejlesztés eredménye tartja izgalomban az új technológiákra fogékonyakat szerte a világon. A közönség számára is elérhetővé vált egy mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatás, amely valós időben válaszol és nyújt nyelvi szolgáltatásokat a felhasználóknak. A hírek megírt novellákról, versekről, újságcikkekről szólnak.
Álljunk meg, vegyünk egy nagy levegőt és merüljünk el abban, amit látunk: Kossuth Lajossal tiltakozó diákok, vidáman éneklő halálraítélt és még arra a kérdésre is választ kapunk, hogy miért van a kutyáknak farka? Kell ennél több egy hétvégi long readben?
Tudta például, hogy az alvásért, azaz annak a „kevesebb is oké”- változatáért felelős gént, a p.Tyr362His génvariánst Thatcher génnek is nevezik? De miért? Könnyű lenne azt felelni: csak. De van rá ennél konkrétabb magyarázat is.
„Azt mondták, van itt egy nadrágos nő, ide kellett jönnöm, hogy megnézzem magamnak!”