Kép és szöveg: Kallos Bea Bar

Szerkesztette: Bielik István

Az izraeli társadalom szövete rendkívül diverz, nem csak zsidók és palesztinok keveréke. Az egyik legnagyobb kisebbség a beduin közösség.

Tagjai eredetileg nomád pásztorok voltak, akik Szaúd-Arábia és a Sínai-félsziget között vándoroltak törzsekbe verődve. Az Ottomán Birodalomban szabadon mozoghattak, de a Brit mandátum ideje alatt már elkezdett szűkülni az életterük, majd Izrael állam 1948-as megalakulásával a beduin törzsek határok közé szorultak. Nem sokkal később megkezdődött kényszer-letelepítésük, részben korábbi útvonalaikon, részben az állam által mesterségesen létrehozott szegregátumokban. Kisebb részük beköltözött a zsidó városokba, ahol teljesen asszimilálódtak a többségi társadalomhoz.

Mindmáig jellemzően maguk között házasodnak, az iszlámot követik, nagy családokban élnek, átlagosan négy-öt gyereket vállalnak. Lélekszámuk az elmúlt évtizedekben megtöbbszöröződött, és dinamikusan nő.
A beduinok egyik legnagyobb problémája az el nem ismert falvak státusza és lakosainak helyzete. Az el nem ismert falvakban élőknek nincs hozzéférésük vezetékes áramhoz, csatornához, helyben nincs orvosi ellátás, banki szolgáltatás, gyakran még mobiltelefonos hálózat sem, és mivel lakott területen kívülinek minősülnek, a gázai övezet közelsége miatt a régióban létszükségletű óvóhelyek és légvédelmi szirénák is hiányoznak.

Ezeken a településeken tilos a házépítés vagy a már meglévő épületek bővítése, az állam pénzbüntetéssel és rombolással lép fel a terjeszkedés ellen. A 2000-es évek elején jó pár ilyen települést elismert Izrael állama, és biztosítja az alapvető feltételeket az ott élőknek. A még rendezetlen státuszú településekről igyekeznek ezekbe terelni a lakosságot, de ez a legtöbb esetben sikertelen, hiszen a falvak családokat jelentenek, és a törzsi társadalmi berendezkedés miatt nem szívesen keverednek a családok.
A nők jellemzően legkésőbb nagykorúságuk körül mennek férjhez, a mai napig előfordul hogy akár második-harmadik feleségként, bár az állam törvényei tiltják a többnejűséget. Amíg a férfiaktól, ha nehezen is, de elfogadott, hogy „kívülről” házasodjanak, a nők esetében ez szinte minden esetben teljes elszakadást jelent a családtól. Legtöbbször családi nyomásra választanak férjet. Iskoláikat a szegregátum iskoláiban végzik, de köreikben mára jellemzően megnőtt az érettségizettek és a BA fokozatot szerzők száma.

Több civil szervezet is foglalkozik a beduinokkal. Néhány mezőgazdasági edukációt végez és mintagazdaságokat hoz létre, ahol a hagyományos beduin termékeket állítják elő, és félnomád állattartással is foglalkoznak. Vannak, akik kifejezetten a nők integrálására szakosodtak – computeres tanfolyamokat szerveznek, és csak nőket foglalkoztató munkahelyeket teremtenek számukra, hiszen gyakran a férjeik nem engedik el őket koedukált munkahelyre.

Egyre több nő kezd vállalkozásba és fordul az idegenforgalom felé. Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy van igény a turisták részéről a hagyományos beduin életmód, kézművesség és gasztronómia megismerésére, azonban ez könnyen átbillen egyfajta skanzenbe, ahol valójában bazári látványossággá degradálódik a kulturális örökség. 

A beduin ház két világ találkozása. Elsőre a hagyományos „sátor” fogadja a látogatót – manapság gyakran bádog- vagy palalemezekből épül –, döngölt padlóján szőnyegekkel, körberakott tűzgödör körül, ahol méregerős török kávé fő egész nap. Ez a férfiak világa vízipipával, a tűz körül a világ dolgainak megvitatásával. A család nőtagjai csak hívásra léphetnek be, kiszolgálás céljából. A szintén tűzgödörrel ellátott konyhán túl ott van a nappali, mint egy tisztaszoba, falat betöltő tévé, videojáték konzolja, légkondicionáló mind ebben az egy szobában. Az el nem ismert településeken csak a tévé, a légkondicionáló, a videojáték és a konyhában a hűtőszekrény használ áramot, amit nyáron a tetőre szerelt, kézzel naponta többször irányba igazított napelem termel. A téli, kevésbé napsütéses időszakokban gyakori, hogy nincs elég áram, ilyenkor generátorral igyekeznek pótolni a minimálisan szükséges mennyiséget.

A tűzgödör és a napelem gyakori páros, és a külső szemlélődő számára úgy tűnhet, hogy elindult a beduin társadalom a modernizáció felé vezető úton, de a kérdés valójában az, hogy van-e elég ereje végigmenni rajta, és ehhez mit kell feladnia kulturális örökségéből. Kallos Bea Bar fotósorozata.

Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,

1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
3. itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!

Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!