Bokor Gabriella
Bach mindenható. Annyian merítettek már belőle ihletet – ezúttal éppen a kötheni sörfőzők. Maguk mellé állítva néhány mérnököt, muzsikust és zeneszerető civilt megalkották a Johann Sebastian Bach emlékének szentelt, Giovanni névre keresztelt sört, ami nemcsak művészete, de gasztronómiai élvezetek iránti szenvedélye előtt is tiszteleg.
Bach szeretett jókat enni, és a nagy vacsorákat borral vagy sörrel öblítette le. Erről több bizonyíték is előkerült az utóbbi évtizedekben, például feljegyzések és számlák, amelyek egészen pontosan rögzítik, hogy egy-egy szolgálati út során hol lakott, mit evett, ivott, tubákolt, és mindezért mennyit fizetett a nagy zeneszerző. És bár tudjuk, hogy akkoriban sört vagy bort biztonságosabb volt inni, mint az igencsak kétes tisztaságú vizet, a számlák meglehetősen nagystílű lakomákról és figyelemreméltó alkoholmennyiségről tanúskodnak.
Itt van például az a bizonyos utazás Halle városába 1713. november 28. és december 1. között. Az akkor már tekintélyes orgonaszakértőként ismert Bachot a hallei városi tanács hívta meg, hogy véleményezze a Miasszonyunk Templom épülő orgonáját, és hogy egy lehetséges kántorjelölti posztról is tárgyaljanak vele. A vendéglátók a város legjobb fogadójában szállásolták el, és a fennmaradt számlákból kiderül, hogy a négy nap alatt ételre 2 tallér 16 garast, dohányra 4 garast, pálinkára 8 garast, sörre pedig 18 garast fizetett, ami igencsak jelentős összeg: 18 garasért összesen 30 liter sört lehetett akkoriban venni, vagyis napi hét liter sört és némi pálinkát vehetett magához ezért az összegért. Arról nem maradtak feljegyzések, hogy egyedül itta-e meg ezt a mennyiséget, vagy netán vendégül látott néhány ismerőst. Egy másik, már tizenkét évvel később, 1725-ben kiállított számla, ami csak néhány éve került elő, még nagyobb léptékű sörivásról tanúskodik: Bach, aki 1725-ben egy hétig vizsgálta a templomi orgonát Gerában, a hét nap alatt 9 garast fizetett ki pálinkára és 2 tallér 4 garas 8 pfenniget sörre – tehát napi 10 liter sörrel számolhatunk. Persze itt sem tudjuk, hogy társaságban sörözött-e, a számlát mindenesetre ő egyedül fizette. A hazautazás előtt pedig még jól bevásárolt borból is, Moslerwein-t, vagyis furmintot vitt haza, méghozzá 7 tallér értékben. A borszállítmányt magának és az otthoniaknak szánta, és a visszaemlékezések szerint ezzel az itallal sem bánt fukarul, ha éppen borra támadt gusztusa.
A Szász-Anhalt tartománybéli Köthen lakói, akik az új sört megalkották, mindig is büszkék voltak arra, hogy egy ideig – 1717 és 1723 között – ez a város, illetve Anhalt-Kötheni Lipót herceg kötheni udvara volt Bach otthona. Korábban a weimari udvarnál állt szolgálatban, onnan csábította magához a művészetkedvelő, és a zene iránt különösen fogékony herceg, felajánlva az udvari zenekar karmesteri és kamarazenei igazgatói posztját. Bach egy nagyszerű, tizenhét tagú zenekarral dolgozhatott, a zenészek nagyrészt I. Frigyes porosz király feloszlatott zenekarából szerződtek ide. Itt játszott a korszak egyik legjobb gambása, Christian Ferdinand Abel, és a kiváló csellista, Christian Linigke, akik számára a hat csellószvit íródott. De a remek muzsikusok több darabot is inspiráltak: csembaló- és hegedűversenyeket, a Wohltemperiertes Klavier néhány első darabját, a hat szólóhegedűre írt művet, néhány zenekari szvitet, és a Brandenburgi koncerteket. Lipót herceg pedig, aki hegedűsként maga is gyakran beült a zenekarba, igazán megbecsülte Bachot, a szó minden értelmében.
A kötheniek tehát jogosan büszkék, és már eddig is minden alkalmat megragadtak, hogy valamilyen formában megőrizzék Bach életének nyomait, nemcsak a zeneieket a szokásos koncertekkel és fesztiválokkal, hanem a fizikálisabbakat is. A város egyik több száz éves fogadójában például megmaradt egy feljegyzés Bach egyik, 1716-ban elköltött vacsorájáról, és ezt a menüt ma is felszolgálják a vendégeknek. Mellé bort vagy sört lehet választani, bár hozzáteszik, hogy Bach az utóbbit preferálta. Az eredeti ételsor: fogassüllőből készült leves, marhasült, borjúsült, és végül, desszertként citromkrémes Windbeutel, azaz „szélzsák”, amelynek tésztája leginkább a magyar képviselőfánkéhoz hasonlítható.
A Bach-sör ötlete a pandémia első éve alatt született. Az Anhalt főiskolán tanító élelmiszer-technológia mérnökök és hallgatóik a főiskola tan-sörfőzdéjében kísérletezték ki; a nyersanyagok kiválasztása, a fűszerezés, a főzés – mind úgy történt, hogy az megfeleljen Bach feltételezett kívánalmainak. Egy, a sörfőzéshez már több száz éve használatos árpafajtával dolgoztak, és komlóból is történelmi fajtát választottak: a Rottenburger Spät-et, ami ma már nem szerepel a sörfőzők listáján. Csak egy véletlennek köszönhető, hogy a város rottenburgi komlóültetvényén egy komlókaró túlélt ebből a fajtából, egy sor végén árválkodó, de szívós egyetlen példány, amit valaha nosztalgiából hagytak meg, úgyhogy megvolt a kötheni víz mellett a harmadik alapanyag is a sörhöz. Költöttek hozzá egy kis szellemi tartalmat is, mondván: benne van az, ami Bach zenéjében, vagyis tudás, képesség és arányérzék. A Giovanni nevet pedig azért kapta, mert állítólag ezt a becenevet találta ki Köthenben férjének a második feleség, Anna Magdalena, bár erről nem maradt fenn írásos bizonyíték.
A Giovanni-ból, ami egy szép színű ászoksör lett, 1200 üveget töltöttek meg, a sört a tavalyi Bach-napok közönsége próbálhatta ki először. Gondolhatnánk, hogy mindez üzlet, PR, turistacsalogató, és leginkább a pénzről szól, készült azonban egy kis videó a sörfőzés folyamatáról. A pár perces film elején a kísérlet egyik résztvevője, az Anhalt Főiskola egyik biotechnológia szakos hallgatója, bizonyos Jonas Kube megfogja a hegedűt, és elkezdi játszani a d-moll chaconne-t, méghozzá olyan őszintén és szívből jövően, hogy azonnal elhisszük: ezt a sört mégiscsak a Bach zenéje iránti szenvedély hívta életre.
Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,
- akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
- Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a „Követési beállítások”-ra kell kattintani,
- itt pedig a „Kedvencek”-re, végül legalul a kék „Frissítés” gombra és ezzel kész!
Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!