Nyomozás egy mesehős után

A klasszikus gyermekmesék egy része – főként a kevésbé ismert eredeti változataik – horrortörténeteket mesélnek el. Elég a mostoha által a halálba küldött – és gyilkossá lett – Jancsira és Juliskára gondolnunk, vagy Csipkerózsika eredeti meséjére, amelyben az alvó lányt a nős király megerőszakolja, s ikrei születnek. De az már ritka, hogy oknyomozás kezdődik, ki volt a mese valódi főhőse.

Az izraeli irodalom- és vallástörténész Tamar Meir írta meg apósa, Jichak Meir történetét, akit a holokauszt rémnapjaiban egy olasz fagylaltos mentett meg Budapesten: Francesco Tirelli. A mese szerint egy zsidó kisfiú, Péter összebarátkozik egy idősebb olasz, katolikus fagylaltossal, aki az üldözések idején elrejti a gyereket és családját, mondván: télen úgysem akar senki fagylaltot venni. A bezárt fagylaltosüzletben rejtőzködőknek sikerül az ott talált eszközökből hanukiát fabrikálniuk, és így ülik meg Hanuka ünnepét. Szerencsére mindannyian megmenekülnek. A mese úgy szól a holokauszt borzalmairól, hogy nem szerepelnek benne gázkamrák, tömeggyilkosságok, de általa egy 10-12 éves is érzékelheti a bezártság, az üldözés rémét – amit így a Covid után könnyebb elképzelniük a gyerekeknek.

A mese a budapesti Lövölde téren játszódik, és főszereplője Francesco Tirelli, aki a Világ Igaza díjat kapott az izraeli Jad Vasem-től. A fagylaltos története nyomába a mese magyar kiadója, az Infopoly Alapítvány vezetője, Dombi Gábor történész eredt, s egyéves nyomozása után kiderült, hogy a fagylaltosra nem csak a fagyija miatt érdemes emlékezni, kalandos élete csúcspontja legkevésbé a fagylaltról szólt.

Tirelli 1898. március 13-án Campagnola Emiliában született, apja pizzasütő és élelmiszer-kereskedő volt. 1920 körül költözött Velencébe, ahol 1921-ben feleségül vette Angela Giupponit, akitől három gyereke született: Elisabetta, Elizeus és Elio. Magyarázatra váró érdekesség, hogy mindhárom gyerek nevében szerepel a héber Eli istennév. Tirelli 1926-ban érkezett Magyarországra, s vívómesterként kapott állást Fodor Károly vívóiskolájában. Korának legnagyobb olasz vívóival együtt lépett fel a bemutatókon. A húszas években Budapesten versenyzett, oktatott, magyar vívómesteri oklevelet is szerzett, s visszaemlékezések szerint a keresetét és a róla szóló újságcikkeket hazavitte feleségének Velencébe. Budapesten később Italo Santelli vívóiskolájában dolgozott, ahonnan kinőtt a teljes magyar olimpiai vívócsapat: Petschauer Attila, Gerevich Aladár, Elek Ilona, Kabos Endre, Pósta Sándor. 1930-ban már a kolozsvári zsidó Haggibor (magyarul: a hős) sportegyesület szerződtette le vívómesterének az olasz fasiszta párt tagját – Francesco Tirellit. Mindemellett jutott ideje arra is, hogy részt vegyen a zágrábi vívócsapat képzésében is.

Tirelli édesanyjával és unokatestvérével

Életében jelentős fordulat állt be, amikor 1929-ben fagylaltkészítő iparigazolványt váltott ki, majd egymás után üzletet nyitott a Dohány utca 45-ben, a Népszínház u. 23., majd a Váci út 8. szám alatt is. Ekkoriban hatalmas fagylaltháború kezdődött Budapesten a magyar cukrászok és a népszerű olasz fagylaltosok között, amely döntetlennel végződött. Mindenesetre ekkor lett az olasz fagylalt fogalommá Magyarországon, ugyanis nemcsak finom, de nagyon olcsó is volt: 10 fillér. Tirelli – Santelli tőkéjével támogatva – üzletet nyitott a Rottenbiller utcában, majd Esztergomban, Nyíregyházán és Debrecenben is. Útvonalát a korabeli adóhivatal és bíróságok dokumentálták, mert az adófizetéssel és a hűtők árának törlesztésével rendre elmaradt. De a fagyija győzött: vanília, mogyoró, csokoládé, kávé, rumosdió, eper, málna, barack, citrom, tuttifrutti, puncs szerepelt a kínálatában.

A háború kitörésével honfitársai zöme visszatért Olaszországba, de ő Budapesten maradt. 1943. április 1-jén vette újra bérbe a Rottenbiller utca 66. szám alatt található üzletét, s az 1945-ös összeírás idején ő maga töltötte ki hibás magyarsággal az erről szóló lakásívet. Embermentő tevékenysége igazolhatóan 1944 őszére datálható, de van olyan – nem igazolt – korábbi történet is, ami szerint a cionista Hasomer Hacair baloldali zsidó szervezet külföldről érkezett tagjai számára szerzett hamis papírokat. Mindenesetre lakásában, de főleg üzletében bújtatott üldözött zsidókat. A Rottenbiller utca 66-ban 1945 januárjára már 22-en lapultak teljes csöndben. A mellékhelység nélküli üzletet Tirelli minden nap felkereste, híreket és ennivalót szállított védenceinek. S elvitte az ürülékes vödröt, amit Jichak Meir visszaemlékezése szerint elvből a Mussolini téren – a mai Oktogonon – ürített ki. A háború után sem tért vissza Itáliába, sőt, nagyobb fia is megérkezett Budapestre. Tevékenységüket áthelyezték Budára, a Bartók Béla útra, s 1949-ig biztosan a fővárosban dolgoztak. 1950-ből származik olyan megbízása, amely Verpeléti úti öröklakásának eladásáról rendelkezik.

Ezt követően fiával együtt Genfben bukkant fel, ahol 1954-ben a vámhatóságok őrizetbe vettek egy csoportot, amelyik óracsempészettel foglalkozott. A csoportból csak Francesco Tirellit hallgatták ki hosszan, aztán börtönbe is vitték. Itt diagnosztizálták nála a koponyatörést, s azonnal kórházba is szállították. A kórházban 1954. március 16-án hunyt el, a dokumentumok szerint szívbetegségben. Az ügyet felkapta a svájci sajtó, mert egy ilyen eset a békés Svájcban különösen szokatlannak tűnt. A svájci hatóságok két éven át vizsgálták az ügyet, szabálytalanságot – érdekes módon – nem fedeztek fel. Tirelli családja panaszt nyújtott be, és határozottan állította, hogy Francesco Tirelli a svájci hatóságok brutalitásának lett az áldozata. Vékony volt és nagyon alacsony, nem kellett sok pofon és nagy erő, hogy a falhoz vágják, és betörjön a feje. A történész a svájci archívumok és újságcikkek alapján úgy látja, egyértelmű a svájci hatóságok felelőssége Tirelli halálában.

Hogy emlékezhetünk rá, hőstetteire, sportsikereire és fagylaltjára, azt Tamar Meir mesekönyvének köszönhetjük. Ha az nincs, akkor nem kezdődik meg a történeti kutatás, és nem került volna magyar, olasz és héber nyelvű emléktábla Budapesten a Rottenbiller utca 66. falára. Ezt a táblát június 21-én együtt avatta fel a kerület polgármestere, az izraeli és az olasz nagykövet.

Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,

  1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
  2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
  3. itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!

Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!