Időről-időre foglalkozunk olyan kezdeményezésekkel, amelyek valamiképpen a jóllétet szolgálják. Hol úgy, hogy egy egész közösséget hoznak létre, ahol az összefogás ereje nyújt támogatást; hol úgy, hogy hosszabb távú programmal segítik az arra épp rászorulókat; hol egy-egy szakmai életút természetes részeként. Mi pedig úgy tudunk ebben közreműködni, hogy felkutatjuk és bemutatjuk ezeket a hétköznapi hősöket.
Az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetője, L. Ritók Nóra az egyik állandó szerzőnk. Rendszeresen oszt meg történeteket arról, milyen a mélyszegénységben élőkkel dolgozni, az ő sorsukat egyengetni. Nóra az eltelt évek alatt valami egészen egyedülállót hozott létre. Mindehhez kell az ő töretlen hite, akaratereje, embersége és szakmai tapasztalata. És persze az a csapat is, akik az Igazgyöngy kötelékében dolgoznak, nap mint nap megoldhatatlan problémákat próbálva megoldani.
A történetnek, amit Nóra most hozott, nincs happy endje. Tanulsága viszont annál több. Olxan dilemmákat vet fel, amelyekre hiányzik a rendszerszintű válasz: a generációs szegénység, a tanult tehetetlenség, a gyerekek biztonságos elhelyezése családon belül vagy kívül.
„A nélkülözés tekintetében biztosan jobb döntés volt az állami gondozás. De a minta nem az volt, hogy akkor ott éljen a lehetőségekkel, hanem az állandó szökés. Amint serdült, ő is, és a testvérei is folyamatos szökésben voltak. Hazamentek, ha keresték őket, elbújtak, volt, hogy az anyjuk bújtatta el őket. Érthetetlen volt ez is. Volt, hogy sikerült elcsípni, és visszavinni őket, de másnap már újra otthon voltak. Vagy először valamelyik rokonnál pár napig, aztán otthon.
Ahogy tinédzser korba került, a lány már nem egyedül szökött: talált magának párt. Olyat, aki szintén állami gondozott volt. Egy idő után már kettőjüket sem kereste senki. Valahogy együtt is kívül tudnak maradni a rendszeren.”
A teljes cikk a képre kattintva olvasható.
Sándor Tamara a Budapest Bike Maffia vezetőjével készített interjút. Ez a lelkes önkéntesekből álló csapat a fővárosi hajléktalanok mindennapjait igyekszik megkönnyíteni, azzal, amire éppen a leginkább szükségük van. Elfogulatlanul, ítélkezés nélkül, valódi figyelemmel fordulnak azok felé, akik az utcán kénytelenek élni. A bringás szuperhősök mintájára azóta már több városban is alakult hasonló akciócsoport Magyarországon és külföldön is.
„Az alapelvünk az, hogy ne csak odamenjünk és segítsünk a másiknak; bár ez is nagyon fontos, de nincs benne hosszabb távú vízió. Nyilván nagyon sok jó ember van az országban, viszont az apátia, a közöny, sajnos, elterjedt. A missziónk az önkéntesség, az önzetlen segítség népszerűsítése, illetve a közöny és az előítélet csökkentése. Mivel hajléktalanokkal foglalkozunk, ez alapból nehéz sztori, hiszen az átlagemberek kevésbé rokonszenveznek velük. Én egy olyan világban szeretnék élni, ahol az emberek tudnak egymásra mosolyogni. Tudom, ez egy borzasztó naiv dolog részemről. Viszont ki tudtunk alakítani egy olyan társaságot, ahol legalább egymással ezt megtesszük.”
A cikkből az is kiderül, hogy gyorsan, célzottan és hatékonyan segíteni igazi adrenalinlöketet ad. Hogy miért? A képre kattintva olvasható!
Na és azt vajon hányan tudták olvasóink közül korábban, hogy sok kutya mozgásszervi problémákkal éli le az életét, de ez sosem derül ki? Egy kisállat-fizioterapeutánál jártunk, aki azt is elmondta, hogy egy kutya igenis megtanítható a gyógytorna gyakorlataira, és jutalomért cserébe boldogan jár a kezelésekre. A kutyát fizioterápiára hordani pedig egyáltalán nem úri hóbort – csak annyiban, amennyiben háziállatot tartani az.
„Pici mozgásokról van szó, fontos, hogy pontos legyen minden egyes mozdulat. Ezért is használok jutalomfalatot a foglalkozások során motivációs eszközként, és nem labdát, még akkor sem, ha a kutyának lenne kedve játszani. A labda vagy bármi más játék kieshet véletlenül a kezemből, elgurulhat, és ha a kutya kiugrik a pozícióból, hogy megszerezze, az sérülésveszélyes. Egy falatra jobban koncentrál minden kutya, lassabban mozog, más intenzitással és erőbedobással, és pontosabban vezethető, gyakorlatilag az „orránál fogva”. És igen, ha a kutya maga végzi a mozdulatot, akkor nem fogja magát hirtelen túlnyújtani, de gyakorlással fokozatosan növelhető a mozgástartománya. Ugyanúgy, ahogy egy embernél is: minél többet gyakorol valaki, annál pontosabban tud egy-egy mozdulatot végrehajtani. Nincs ebben semmi varázslat: csak türelmesnek kell lenni, és nagyon figyelni minden apró rezdülésre.„
Ha szeretné tudni, hogyan kerülte el a műtétet egy golden retriever, és miért fontos, hogy egy sportoló border collie hátra tudja nyújtani a lábát, kattintson a képre!
Értesülj elsőként a Viszont.hu legfrissebb híreiről!
Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,
- akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
- Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
- itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!
Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!