Saláta az üvegsziklán

Fotó: Unsplash/Blake Carpenter

Mörk Leonóra

Amikor a brit sajtó a frissen kinevezett miniszterelnököt egy fej salátával állította rajthoz a „melyikük tart tovább”-versenyben, már sejteni lehetett, hogy Liz Truss ebből a csatából csak vesztesen kerülhet ki. És a küzdelmet valóban a zöldség nyerte: még mindig friss, miközben a politikus lemondott, újabb példát szolgáltatva rá, hogyan működik az üvegszikla jelenség.

A versenyt a Daily Star nevű brit lap hirdette meg. Az ötlet eredetileg nem tőlük származott, hanem az Economisttól, amely korábban úgy fogalmazott: Truss pozíciója a Downing Streeten körülbelül annyira lehet majd tartós, amennyi ideig a szupermarketek polcán frissen marad egy fej jégsaláta. Az viszont már a Daily Star mókás kedvű szerkesztőinek jutott eszébe, hogy valóban beszerezzenek egy salátát, a fejébe nyomjanak egy szőke parókát, majd csinosan elrendezzenek körülötte egy órát, néhány brit zászlót és egy piros bögrét, amelyet a 2. világháború idején híressé vált jelszó díszít: Keep calm and carry on, azaz Őrizd meg a nyugalmad és folytasd (mármint az életedet, úgy, mintha mi sem történt volna). Végül a kompozíció elé felállítottak egy webkamerát, hogy az Internet jóvoltából először Nagy-Britannia népe, majd az egész világ nyomon követhesse, melyikük húzza tovább, a miniszterelnök-e, vagy a saláta.

Azóta már tudjuk, hogy a bizarr versengést ez utóbbi nyerte, hiszen Liz Truss október 20-án, a brit történelem legrövidebb hivatalban töltött ideje után lemondott. A saláta fejére aranyszínű műanyag korona került, a világhálót pedig elárasztották a Downing Street 10. híres portálját ábrázoló, airbnb hirdetésnek álcázott fotók, azzal a felirattal, hogy a hely ideális rövid tartózkodásra. A toryk új miniszterelnök-jelöltet keresnek, az üvegszikla-jelenséget kutatók pedig egy újabb esettel gyarapíthatják a példatárukat.

Az üvegplafonról mindannyian hallottunk már: ez az a láthatatlan akadály, amelybe a hivatali ranglétrán felfelé törekvő nők jól beleverik a fejüket, és egy bizonyos pozíciónál egyszerűen nem jutnak magasabbra. A kifejezést az amerikai író és menedzsment tanácsadó, Marilyn Loden használta először 1978-ban, amikor egy New York-i előadásában arról beszélt, hogyan – vagy hogyan nem – haladnak előre a munka világában a nők. A metafora annyira találó, hogy azóta nemcsak világszerte ismertté vált, hanem a köznyelvbe is bekerült. Az ennek a mintájára megalkotott üvegszikla kifejezést azonban valószínűleg kevesebben ismerik, holott ugyanolyan gyakori jelenséget ír le, mint az előző.

A híressé vált jégsaláta (kép: Wikimedia)

A fogalmat 2005-ben alkották meg az exeteri egyetemen. Az intézmény kutatói felfigyeltek a The Times egyik cikkére, amely azt ecsetelte, hogy ha egy nő az üvegplafont mégis áttörve megkaparintja egy vállalat vezető pozícióját, az a társaság hamarosan mélyrepülést produkál, és a részvényei zuhanni kezdenek. A cikk szerzője az FTSE 100 (Financial Times Stock Exchange, a legfontosabb brit részvényindex, ahol a száz legnagyobb tőkeértékű vállalat található) adatai alapján jutott arra a megállapításra, hogy az említett száz cég közül az előző öt hónap során rosszabbul teljesítettek azok, amelyeknek a vezetőségében több nő ül. Az exeteri kutatók azonban összehasonlították az említett cégek részvényeinek árát közvetlenül az előtt, majd az után, hogy bekerült egy nő a vezetőtestületbe, és azt találták, hogy az összefüggés éppen fordított. Valójában ott neveztek ki nőt kulcsfontosságú pozícióba, ahol a vállalat teljesítménye már korábban romlani kezdett, és a részvényeinek az értéke csökkent.

Így született meg az üvegszikla kifejezés, leírva azt a jelenséget, hogy egy nőnek a legtöbbször csak kritikus helyzetben engedik át a kormányrudat a férfiak, a gazdaságban és a politikában egyaránt. A metaforát az magyarázza, hogy ilyenkor az átlagosnál jobban fenyeget a kudarc veszélye: mintha az illető egy láthatatlan szikla szélén egyensúlyozna, ahol elég egyetlen hibás lépés, és a mélybe zuhan. Ahogyan ez esetek jelentős részében ez valóban meg is történik, lásd a köznevetség tárgyává vált Ms. Truss példáját. Akit felkérnek, az ugyan tisztában van az ajánlat rizikós jellegével, mégis nehezen mond nemet.

Az üvegsziklán állva kizárólag az érintett teszi kockára a hírnevét és a karrierjét, az őt előtérbe tolók szemszögéből a dolgok ilyetén alakulása számtalan előnnyel jár. Először is ha a kinevezett csúfosan megbukik, rá lehet osztani a bűnbak szerepét, és őrá tolni a felelősséget a pozitív eredmények elmaradásáért. A szakértők szerint válsághelyzetben a cégek (és a pártok) nem akarják megkockáztatni, hogy elveszítsék azokat, akiket a legértékesebb emberi erőforrásuknak tartanak, tudniillik a (fehér) férfiakat. Nehéz időkben ehelyett sokkal szívesebben áldozzák be a pótolhatónak és kevésbé értékesnek tartott alkalmazottaikat, úgymint a nőket és a színes bőrű munkavállalókat – az üvegsziklán ugyanis a nők mellett egyéb kisebbségek képviselői is könnyen ott találhatják magukat. Az ő kinevezésükkel ráadásul a vállalat azt a képet festheti magáról, hogy milyen haladó felfogású. Ha azután a nő kudarcot vall, gyorsan ki lehet nevezni a helyére egy férfit. Ha pedig véletlenül sikerrel jár, akkor a kinevezői büszkén kihúzhatják magukat: lám, lám, milyen bölcsen találták meg a válság menedzselésére a megfelelő embert!

Fotó: Unsplash

A történelem számos példát ismer arra, hogyan működik az üvegszikla a gyakorlatban. A Yahoo! például Marissa Mayert 2012-ben azt követően nevezte ki vezérigazgatónak, hogy jelentősen veszített piaci részesedéséből a Google-lal szemben. Nem egészen egy éven belül Mayer volt a harmadik személy, aki betöltötte ezt a pozíciót, és 2017-ben azért kényszerült lemondásra, mert nem tudta megváltoztatni a kedvezőtlen folyamatokat. A céget végül befektetési alapok vásárolták meg. A másik, sokat emlegetett eset Jill Soltaué, aki 2018-ban a cég történetének első CEO-jaként került a JCPenney amerikai áruházlánc élére. A vállalat addigra már számos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, egy sor üzletét bezárta, nehezen alkalmazkodott a vevőknek a digitális korszakban megváltozott vásárlási szokásaihoz. Soltaunak először a vállalat gigantikus adóssághalmazával kellett szembenéznie, majd a covid-járvánnyal, amely végképp végzetesnek bizonyult. A nagy tradíciójú, 1902-ben alapított vállalat 2020 szeptemberében csődvédelmet kért, majd decemberben az illetékesek távozásra szólították fel a vezérigazgatót. Azóta ezt a céget is új tulajdonosok vették át.

A politikai életben amúgy nem Liz Truss az első brit miniszterelnök, akit válsághelyzetben neveztek ki, majd lemondásra kényszerült. Ugyanígy járt Theresa May: róla már a kezdet kezdetén, 2016-ban megállapították, öngyilkos feladatot vállalt el azzal, hogy megpróbálta minél zökkenőmentesebben levezényelni a Brexitet. A Truss-kormány működését átgondolt intézkedések helyett valóban fejvesztett kapkodás jellemezte, az értelmetlen, majd visszavont törvényjavaslatok, a vezető miniszterek távozása nyomán a font árfolyama történelmi mélypontra esett, teljes lett a zűrzavar. Most az utódjára vár, hogy megmutassa, mihez tud kezdeni a bizonytalan gazdasági és világpolitikai helyzettel. Akár férfi lesz, akár nő, a helyzete nem nevezhető majd irigylésre méltónak. A Daily Starnál talán már be is szerezték a következő fej jégsalátát.

Értesülj elsőként a Viszont.hu legfrissebb híreiről!

Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,

  1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
  2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
  3. itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!

Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!