Csak egy hercegnek támadhat olyan ötlete, hogy Johann Sebastian Bach személyesen neki komponáljon gyászzenét! Leopold von Anhalt-Köthen kívánsága végül teljesülhetett is. Ahhoz persze, hogy egy temetésen a már ismert gyászmisék és dalok helyett egy kizárólag a halott emlékére írt, vadonatúj szerzemény hangozzék el, nem árt baráti vagy legalább valamiféle munkakapcsolatban állni a szerzővel.

Ferenc Józsefről általában három klisé él a köztudatban: az, hogy kifejezetten puritán volt, hogy legszívesebben Tafelspitz-et, azaz marhából készült tányérhúst evett, és hogy bizalmas barátnőjét, a színésznő Schratt Katalint éppen a felesége, az udvari és házastársi kötelezettségektől menekülő Sissi választotta ki számára, úgymond társalkodónőnek. Pedig a kép ennél jóval színesebb; a császárnak még volt jó néhány fura kalandja, szokása és tulajdonsága.

Van, aki egy férfira vagy nőre vár éveken át, és van, aki arra, hogy belépőjegyet vehessen a Bayreuthi Ünnepi Játékok valamelyik előadására – egy svájci ismerősöm a várólistára feliratkozva kereken hét évet várt arra, hogy eljuthasson a wagneriánusok leghíresebb zarándokhelyére.

Mozart a szabadszájúság nagymestere volt, ezt a fennmaradt leveleinél jobban semmi sem bizonyítja. Ennek kapcsán és néhány furcsa szokása miatt több zenetörténész is valamiféle pszichés betegségre gyanakodott, de bizonyítani semmit sem lehetett, és az elméletek egyre-másra megdőltek.  

„A német anya és első gyermeke” című nevelési kézikönyv a harmincas években igazi bestseller lett, német nők milliói igyekeztek megfogadni a könyvet író orvos, Johanna Haarer gyereknevelési tanácsait, amelyek lényege az érzelmi ridegtartás. És bár a könyv 1934-ben jelent meg, az abban leírtak – a német pszichiáterek évtizedek óta tartó kutatásai szerint – máig éreztetik hatásukat.

Mizzi Zimmermann, az idős bécsi kalauznő a hatvanas években nyilván sokszor gondolt arra, hogy fiatalon lehetett volna több esze. Gustav Klimt egykori modellje és szeretője nem tudta megragadni a szerencséjét, és ezzel igencsak megnehezítette a saját életét.

A Bach-sör ötlete a pandémia első éve alatt született. Az Anhalt főiskolán tanító élelmiszer-technológia mérnökök és hallgatóik a főiskola tan-sörfőzdéjében kísérletezték ki; a nyersanyagok kiválasztása, a fűszerezés, a főzés – mind úgy történt, hogy az megfeleljen Bach feltételezett kívánalmainak.