Beethoven születésének idejéről nincs más hiteles információnk, csak a bonni Szent Remigius katolikus plébánián fennmaradt, 1770. december 17-én kelt anyakönyvi bejegyzés. A korban az volt a szokás, hogy a keresztelőt a születést követő 24 órán belül megtartották. Konszenzus van abban (amivel maga Beethoven is egyetértett), hogy a dátum tehát december 16. De messze nem ez a legnagyobb rejtély a zeneköltő életében, hanem az, hogy ki volt az „unsterbliche Geliebte”, a „halhatatlan kedves” és vajon Beethovent tekinthetjük-e Menone (Minona) Maria Theresia Selma Losia Cornelia von Stackelberg vér szerinti édesapjának?

A székely himnusz Trianon után egy évvel született, címe eredetileg Bujdosó ének volt és női karra írták. A romániai magyarság körében népdalként terjedt, Magyarországon alig ismerték. Észak-Erdély visszacsatolása után kötelezővé tették a tanulását, majd 1946 és 1989 között mindkét országban betiltották. De szinte minden himnusz története valamiért különös.

A kerékpáros nőt, aki 1894 őszén érkezett az Indiana állambeli Elkhart városába, már a település határában le akarták tartóztatni. Az ok nem a közlekedési szabályok megsértése volt, mert akkoriban olyanok még nem igazán léteztek. A hölgy botrányos megjelenése késztette arra a városlakókat, hogy a rendőrt hívjanak. A nő nem elég, hogy férfibiciklin ült, hanem nadrágot is viselt!

Saláta Sára vagy Liz Truss bírja tovább? A kérdés ugyebár eldőlt, és a lemondott kormányfő az eddig legrövidebb ideig hivatalban lévő kabinetvezetőként írta be nevét a brit történelemkönyvekbe. Pedig a negyvenöt napos miniszterelnökségnél létezett kevesebb, poszton töltött idő a történelemben. Még mi, magyarok is két kormányfőt tudunk felmutatni, akik ennél rövidebben érezhették magukat kényelmetlenül hivatalukban.

Észtországban mind a mai napig ismert és magát makacsul tartó legenda szerint Hiiumaa (német nevén Dagö) szigetén egy kalózbáró élt és követett el számos gonosztettet. Ő ugyanis a gonosszal cimborált: mágikus mesterkedésével vihart, esőt és hófúvást tudott előidézni és különféle szellemek engedelmeskedtek parancsainak.

Cardigan grófja és Greta Garbo mellett sokan adták nevüket az általuk viselt és közkedveltté vált ruhadarabnak. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a bekecs lengyel jövevényszavunk, de érdekes módon magyar személynév alapján. Báthory István lengyel király hadvezére, Bekes Gáspár tette kedveltté ezt a viseletet a lengyel urak között, és ezért lett a szőrmekabát lengyel neve bekieszka, bekiesza (bekjeska, bekjesa). Akinek a nevét emellett még egy kis hegy is viseli Vilniusban, a litván fővárosban.