Hívják bár Santának, Sinterclaasnak, Joulupukkinak vagy Mikulásnak, a decemberben ajándékot osztogató figurát kedves, mosolygós, nagyszakállú idős bácsinak képzeljük el, rénszarvasok vonta szánon és talpig pirosban. Nem volt ez mindig így. Sőt!
Author: Mörk Leonóra
A hálaadás napján, november negyedik csütörtökjén, ami az idén november 24-ére esik, hagyományosan pulykasült kerül az amerikai asztalokra, krumplipüré, áfonyaszósz és sütőtökös pite kíséretében. Ezzel emlékeznek arra az őszi ünnepségre, amikor a Mayflower fedélzetén Észak-Amerikába érkezett protestáns angol zarándokok a betakarítás után először lakomáztak közösen a helyi indiánokkal. A nevezetes hajó Angliából, Plymouth kikötőjéből indult útnak 1620-ban, az utasai azonban ezt megelőzően hosszú éveken keresztül Hollandiában, Leidenben találtak otthonra.
A krumplit minden nemzet a magáénak érzi, a magyarok is. Miközben azon aggódunk, vajon a jövőben ehetünk-e belőle annyit, amennyit csak akarunk, valószínűleg nem jut eszünkbe eltűnődni azon, hogyan vált a Dél-Amerikából hozzánk került növény gumója népélelmezési cikké.
„Oda nem adnám az én Käthémet egész Franciaországért és Velencéért sem, mivel Isten őt nekem ajándékozta, engem pedig neki.”
Mikor tolnak előre egy nőt, hogy tegye kockára a hírnevét és a karrierjét?
Mindössze huszonhárom évesen maradt özvegyen, egy totyogós kislánnyal és mindenórás terhesen a második gyerekével. Kétszer is irányította régensként az államügyeket, noha egyszer sem tervezte. Azok közé a ritka uralkodók közé tartozott, akiket az alattvalói valóban szerettek, ezért is ragadt rá a Marijke Meu, azaz Marika néni becenév. Mária Lujza hessen-kasseli őrgrófnőt, a holland János Friso orániai herceg feleségét Európa hercegnőjeként is emlegetik, mert valamennyi, ma Európa különféle trónjain üldögélő uralkodó az ő kettejük leszármazottja.
Azt hihetnénk, a modern könyvkereskedelmet a maga óriási választékával, állandó akcióival és lefelé haladó áraival az Amazon.com alapítója találta ki. Valójában viszont a 18. századi Londonban élt Jeff Bezosnak egy elődje, akinek az üzleti modellje sokban hasonlított 21. századi kollégájáéhoz.
Négyévesen már olvasott, együtt tanult a fivéreivel, tizennégy nyelven beszélt, és kora nagy tudósaival levelezett. Egyike volt az első nőknek, akik Európában egyetemre járhattak, noha az órákon csak egy függöny mögé rejtőzve vehetett részt, nehogy elvonja férfikollégái figyelmét az igazán komoly kérdésekről. Ő Anna Maria van Schurman, a 17. századi holland aranykor legműveltebb asszonya.
Az 1600-as évek eleje a változások kora Európában, kalandor királyokkal és boszorkányüldöző főpapokkal, zsoldosokkal és kurtizánokkal, felejthetetlen farsangi mulatságokkal és olyan csodálatos zenével, amilyet korábban nem hallott emberi fül. Ez a tarka forgatag kavarog a két főszereplő, az orvos apja mellett felnőtt Johanna és az itáliai énekes, Niccolò körül lapunk állandó szerzője, Mörk Leonóra Asszonyom, édes úrnőm című új regényében. Ebből olvashatnak most egy részletet.
Kétszáznegyvennyolc évvel ezelőtt, 1774 tavaszán tömeghisztéria tört ki Hollandiában. Egy jóslat nyomán az emberek elhitték, hogy hamarosan elérkezik a világvége, és pánikba estek. A történet végül happy enddel zárult: a Föld szerencsésen megmenekült a pusztulástól, a franekeri amatőr matematikus és csillagász, Eise Eisinga pedig elhatározta, babonás honfitársai okulására naprendszer-modellt készít. Így született meg a világ legrégebbi, máig működő planetáriuma.
Háromszor is járt Európa legkeletibb pontján, társaival átvészelt ott egy telet, kis híján felfalták a jegesmedvék, de végül úton hazafelé, valahol a Jeges-tengeren hunyt el. A holland Willem Barentsz 428 évvel ezelőtt, 1594-ben indult útnak először a világóceánnak arra a részére, amely ma a nevét viseli.