Mi volt a lány esetében a hozzáadott pedagógiai érték? Talán csak annyi, hogy érezte, bízunk benne. Hogy elhitte nekünk, értékes ember. Talán csak annyi, hogy fontos volt valakiknek.
kapcsolat
Péter csendesen ült az anyja ágya mellett. A jegyzetfüzetben elcsúszott szavak voltak, mintha valaki gyorsírással akart volna lejegyezni mondatokat, de állandóan meglökték volna a kezét.
Hogy játszik petanque-ot (ami igazából boule) egy párizsi író? Na és Yves Montand?
Mizzi Zimmermann, az idős bécsi kalauznő a hatvanas években nyilván sokszor gondolt arra, hogy fiatalon lehetett volna több esze. Gustav Klimt egykori modellje és szeretője nem tudta megragadni a szerencséjét, és ezzel igencsak megnehezítette a saját életét.
Nem fogok meggyógyulni, hamarosan elmegyek. Nincs se időm, se türelmem már mellékutakra, kegyes füllentésekre. Legalább a vége, az legyen őszinte!
– Ugyanoda kerülünk? – kérdezte meglepetten Péter.
– Nem mindenki. De akinek kutyája volt, és szeretné, annak megadatik, hogy együtt lehessenek a következő létformában is. Te szeretnéd? – kérdezte Lurkó.
Néha elszégyellem magam, hogy milyen számító lettem, elhagytam spontán és hiteles énemet. Máskor meg úgy látom, ez a felnőtt viselkedés, kiábrándító és praktikus. Korábban, otthon nem tettem ilyet, azzal barátkoztam, akiben éreztem a szikrát, és csak akkor, amikor úgy hozta a kedvem.
A lány népes család egyik gyermeke, egy a nyolc gyerek közül. Kedves, alkalmazkodó kislány volt, sosem volt vele különösebb gond, de magán viselte ő is a generációs szegénység lenyomatát.