Tartalomszolgáltatási etikai kódex

A viszont.hu az etikus újságírás híve ezért elfogadjuk és magunkra nézve kötelezőnek tekintjük  a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének etikai kódexét. Etikai kódexünk kialakításában szakmai szervezeteink és laptársaink vonatkozó etikai álláspontját magunkénak tekintjük, azok megfogalmazását elfogadjuk ésmagunkra nézve kötelezőnek tekintjük. Az Etikai irányelvekhez csatlakozókként elismerjük és védjük a média szabadságát.

Kinyilvánítjuk, hogy a média legfontosabb feladata a tájékoztatás, a választói, fogyasztói, szülői és egyéb döntésekhez szükséges információk bemutatása, a szabad véleménynyilvánítás és a különböző vélemények áramlásának elősegítése, a szórakoztatás, és mindezeken keresztül a társadalom önismeretének erősítése. Mindezen feladatok ellátásához az újságíróknak rendelkezniük kell azzal a szabadsággal, amely lehetővé teszi számukra, hogy politikai és gazdasági befolyás, félelem, illetve részrehajlás nélkül végezzék munkájukat. Kinyilvánítjuk, hogy kötelességünknek tekintjük a legjobb szakmai meggyőződésük szerinti pontos, méltányos és valósághű tájékoztatást.

I. Lelkiismeretes tájékoztatás

A lelkiismeretes tájékoztatás követelménye azt jelenti, hogy a tartalomszolgáltatás során felmerülő összes kérdésben a felhasználók, a nyilvánosság, a köz érdekeinek alapján születnek a hiteles tájékoztatással kapcsolatos döntések.

1. Témaválasztás

A tartalomszolgáltató munkatársai a témaválasztás során aszerint döntenek, hogy egy téma milyen mértékben tart számot a köz érdeklődésére, illetve milyen mértékű közérdek fűződik a téma feldolgozásához. A közérdek ebben az esetben nem tesz különbséget a feldolgozandó témában szereplő személyek vagy szervezetek szerint.

A közérdek annyit jelent, hogy minden fontos, szignifikáns információ nyilvánosságra kerüljön, ha mégsem így történik, az csak szerkesztési szempontok miatt fordulhat elő, célja pedig csak az lehet, hogy egy későbbi időpontban más információkkal kiegészítve, szakmailag megalapozottabban lásson napvilágot.

Egy hír elkészítésének célja mindig csak az események bemutatása, és sohasem azok befolyásolása lehet. 

2. Pontosság

A tartalomszolgáltatónak mindig pontosnak kell lennie. Ennek érdekében a tartalomba kerülő összes információt többszörösen ellenőrizni kell, ha szükséges, újabb források, szakértők bevonásával. Az információk forrását minden esetben közölni kell a felhasználókkal azon esetek kivételével, amikor az informátor névtelenségét kéri, és ez az ő védelmét szolgálja (lásd még a 6. pont rendelkezéseit). A forrásmegjelölésnek tartalmaznia kell minden, az információt befolyásoló lényeges tényezőt, egy információ ugyanis csak annak forrásával együtt értékelhető. A bemutatott archív anyagokat világosan meg kell különböztetni az aktuálisaktól.

A pontosság érdekében minden egyes információforrást kritikával kell kezelni: az esetleges tévedésre nem mentség, ha azt a tartalomszolgáltató valamely más médiumból vette át. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az információk gyorsan elévülhetnek, ezért a korábban ellenőrzött információkat újraközlés esetén újra ellenőrizni kell.

A leglelkiismeretesebb munka mellett is előfordulhat ugyanakkor, hogy téves információ kerül a tartalomba: ilyenkor a hibát azonnal el kell ismerni és a lehető legvilágosabban ki kell javítani. Helyreigazításkor nem helyes egyes személyekre vagy szervezetekre hárítani a hibát, ez csak akkor megengedett, ha a tény maga is hírértékkel bír. Ellenkező esetben – ha a tévedés forrása igazolhatóan nem a tartalomszolgáltató munkatársainak gondatlansága volt – a „rajtunk kívül álló okokból” formulát kell alkalmazni.

Helyreigazítást nemcsak akkor indokolt közölni, ha azt az ügyben érintett valamely szereplő kéri: a tartalomszolgáltatónak akkor is tájékoztatnia kell a felhasználót a tévedésről és a valós tényekről, ha arra egy kívülálló hívja fel a figyelmet, vagy maga ismerte fel tévedését. 

3. Pártatlanság

A pártatlanság követelménye a lelkiismeretes tájékoztatás egyik alapköve. A tartalomszolgáltatónak – kortól, nemtől, vallástól, fajtól, szexuális beállítottságtól vagy a társadalomban elfoglalt pozíciótól függetlenül – a közt és a nyilvánosságot mint egészet, és sohasem annak egy részét kell szolgálnia. 

Módot kell találni rá, hogy a társadalom sokszínűsége a tartalomban is érzékelhető legyen. Arra kell törekedni, hogy minden esemény és vélemény a jelentőségének megfelelő súllyal és terjedelemben kerüljön feldolgozásra.

A tartalomszolgáltató tartalmaiban a különböző véleményeknek mindig a jelentőségüknek megfelelő súllyal kell helyet kapniuk. Elengedhetetlenül helyet kell kapnia nézetei kifejtésére annak, akire vonatkozóan valamilyen információt vagy véleményt szándékozik a tartalomkészítő publikálni.

Amennyiben a tartalomkészítő próbálkozása ellenére, rajta kívül álló okokból nem sikerül megjeleníteni a tartalomban valamilyen fontos szempontot (például a megkeresett személy nem hajlandó nyilatkozni, elfogadhatatlan feltételeket szab vagy nem sikerül kapcsolatba lépni vele), vagy hasonló okokból nem tud megszólalási lehetőséget biztosítani a tartalomban megtámadott közszereplőnek, úgy ezt a tartalomban egyértelműen és világosan jelezni kell.

4. Jóízlés

A tartalomszolgáltató szerkesztett tartalmának teljes egészében tartania kell magát a jóízlés követelményeihez, ugyanakkor ki kell zárnia azt a veszélyt, hogy nem mutatja be a várhatóan közfelháborodást keltő eseményeket és véleményeket. A tartalomszolgáltató feladata, hogy a közvéleményt felháborító eseményeket és véleményeket is ízlésesen tálalja: különbséget lehet és kell tenni a tudósítás témája és feldolgozásának módja között. A tartalomkészítők felelőssége, hogy ez a különbség a felhasználók számára is minden esetben világos legyen. Ennek érdekében különös figyelemmel kell lenniük arra a tartalomkörnyezetre, amelyben az adott tudósítás megjelenik.

A tartalomszolgáltató szigorúan elkerüli, hogy felhasználóit öncélú szöveges, képi vagy hangos eszközökkel sokkolja. Kerülni kell az explicit módon erőszakos vagy erotikus jelenetek bemutatását, a vulgáris kifejezések öncélú használatát minden tartalomtípusban. Amennyiben egy adott információ/szolgáltatás közvetítése megoldhatatlan ilyen tartalmak közlése nélkül, közvetlenül adott tartalom előtt fel kell hívni a felhasználók figyelmét az elkövetkezőkre, világossá kell tenni, hogy mire számíthat a felhasználó, aki továbbkattint.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a fiatal vagy bármilyen más okból érzékeny felhasználók számára nem csupán a könnyen felismerhetően durva vagy szexuális jellegű tartalomrészletek lehetnek kellemetlenek, sokkolóak, hanem olyanok is, amelyek ezeknél nehezebben kategorizálhatóak. Ennek megfelelően a fenti szabályok vonatkoznak az emberek vagy embercsoportok számára megalázó, az extrém félelemérzetet kiváltó tartalmakra, és így tovább. A cél ebben az esetben sem az, hogy a tartalomszolgáltató a való világot hamisan mutassa be, hanem az, hogy felhasználóit minden esetben tájékoztassa arról, ha bármilyen tekintetben szélsőséges élményekre kell felkészülniük.

A fentiek szellemében a hírtartalomban is szigorúan kerülni kell az erőszakos, véres események öncélú bemutatását. Amennyiben ezeknek a tartalomba illesztése indokolt, mert a történtek léptéke, tartalma és jelentősége egyébként nem közvetíthető, a tartalomvezetőnek ugyancsak előzetesen fel kell hívnia erre a felhasználók figyelmét.

A tartalomszolgáltató minden tartalomkészítőjének kötelessége, hogy ezeket a szempontokat a tartalom összeállításakor mérlegelje: a döntéseket körültekintően, minden szempontot figyelembe véve kell meghozni. Minden tartalomkészítőnek joga és kötelessége, hogy egy-egy döntés előtt munkatársaival, szerkesztőjével, főszerkesztőjével részletes konzultációt folytasson adott problémáról.

A tartalomszolgáltató tartalomkészítői mind a képernyőn, mind azon kívül személyesen is tartják magukat a társadalmilag elfogadott kommunikációs szabályokhoz. Mindazokkal a személyekkel, akikkel a tartalomkészítés során kapcsolatba kerülnek, udvariasan és tisztelettel kommunikálnak – függetlenül attól, hogy milyen az illető társadalmi pozíciója, illetve milyen minőségben szerepel a tartalomban.

Minden olyan esetben, amikor az újságíró jelen etikai kódex szabályai szerint járt el, de ennek ellenére támadás éri, a tartalomszolgáltató és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete valamennyi rendelkezésére álló eszközzel megvédi őt.

A tartalomszolgáltató munkatársai kerülik a durva, vulgáris kifejezések öncélú használatát, tartják magukat a magyar nyelv kiejtési, grammatikai és stiláris szabályaihoz, a közérthetőség igényeihez és tartózkodnak a túlzottan hatásvadász vagy sértő fordulatoktól, természetesen azon esetek kivételével, amikor az ezen szabályoktól való eltérést stíluselemként alkalmazzák.

5. Közérthetőség

A tartalomkészítés céljai szempontjából alapvető fontosságú, hogy minél több információ minél több emberhez jusson el. Ezért rendkívül fontos, hogy a tartalomszolgáltató tartalmai közérthetőek legyenek: ne csak technikailag legyenek sok ember számára elérhetők, hanem nyelvileg, képileg és intellektuálisan is az emberek legszélesebb rétege számára legyenek érthetők és követhetők. E cél eléréséhez több szempontra is figyelemmel kell lenni.

Nem célszerű olyan kifejezéseket, nyelvi fordulatokat használni, amelyek jelentése valószínűsíthetően nem világos az adott tartalom felhasználóinak egy része számára. Ezért kerülni kell az adott közönség által be nem vett idegen szavak és kifejezések használatát és a nem egyértelmű, utalásszerű fordulatokat.

A tartalomszolgáltató és hírtartalmai számára rendkívül fontos, hogy a felhasználók érdeklődjenek a hírek iránt. Ezt az érdeklődésük azonban csak akkor tartható fenn, ha a tartalomszolgáltató mindent elkövet annak érdekében, hogy a felhasználók megértsék az információkat.

6. Az információszerzés szabályai

Az információszerzés körülményeiben sem léphetnek át a tartalomszolgáltató munkatársai bizonyos etikai szabályokat. Közszereplők morális vétségek miatt csupán akkor vonhatóak felelősségre, ha a morális szabályokat a felelősségre vonandó személyről vagy szervezetről való információgyűjtés során a tartalomszolgáltató munkatársa nem szegte meg.

Ezért tilos információt olyan módon szerezni, hogy a tartalomkészítő az információforrást megtéveszti. Az információforrás nem vezethető félre az információgyűjtés célja, a publikáció médiuma és várható nagyjábóli időpontja kérdéseiben (feltéve, hogy igényli ezeket az információkat). Ezen tilalom alól kivételt képez azonban az az eset, amikor a megtévesztő módon megszerzett információk közzététele előtt a tartalomkészítő megszerzi a megtévesztett személy, szervezet hozzájárulását a nyilvánosságra hozatalhoz. Szintén kivételt képez e szabály alól az az eset, amikor a közléshez különösen jelentős közérdek fűződik.

Tilos a neve elhallgatását kérő információforrást felfedni. Egy újságíró életében előfordulhatnak esetek, amikor akár informálisan (más források, politikusok, kollégák, privát ismerősök), akár formálisan (rendőrség, ügyészség, bíróság részéről) nagy nyomás nehezedik rá, hogy felfedje informátorát. Ezt azonban semmilyen körülmények között nem teheti meg. Közölnie kell viszont informátora nevét szerkesztőjével vagy egyéb közvetlen felettesével. Rajta kívül a tartalomszolgáltatónál sem köteles senkinek elárulni az információ forrását, sőt, kívánatos, hogy azt minél kevesebben tudják, hiszen így kevesebb emberre nehezedhet nyomás, hogy fedje fel az informátort. Amennyiben hivatalos szerv követeli, hogy fedje fel az informátort, előfordulhat, hogy az újságíró az igazságszolgáltatással is összeütközésbe kerül, sőt, büntetés is fenyegetheti mind őt, mind a tartalomszolgáltatót. A tartalomszolgáltató azonban ilyen esetekben ki fog állni munkatársai mellett. Érdemes mindazonáltal megkeresni az információforrást és engedélyét kérni, hogy felfedjük kilétét).

Információt pénzért vagy más előnyért, illetve ezek ígéretéért vásárolni csupán különösen indokolt esetben lehetséges. Választott tisztségviselőkre, illetve közalkalmazottakra, vagy bármilyen, fizetését közpénzből kapó személyre ez fokozottan igaz; egyéb esetekben mérlegelés kérdése lehet; Tilos továbbá információt, dokumentumot lopni, eltulajdonítani, és tilos engedély nélkül magánterületre behatolni. 

Amennyiben a megszerzendő információról alapos okkal feltételezhető, hogy valamilyen, a megszerzésekor elkövetett vétségnél nagyobb, a közérdeket különösen sértő vétségre derít fényt vagy nyilvánosságra kerüléséhez jelentős társadalmi érdek fűződik, és más módon vélhetően nem szerezhető meg, úgy annak megszerzése kivételesen megengedhető a törvényes keretek között. Hogy ez az eset fennáll-e, azt a tartalomszolgáltató felelős vezetője jogosult eldönteni, az ő kötelessége az összes körülményt figyelembe véve megalapozott, a kódex szelleme szerinti döntést hozni. Amennyiben a megszerzett információ nem igazolja az előzetes feltevést, úgy azt nem szabad felhasználni.

Léteznek azonban olyan helyzetek, amikor az újságírónak nincs módja szerkesztője útmutatását kérni, mert gyorsan kell cselekednie. Ilyenkor neki kell mérlegelnie a fenti szempontokat. Amennyiben jelen Kódex szellemének megfelelően jár el, bármilyen támadások is érjék, a tartalomszolgáltató támogatni fogja és a megfelelő jogi és társadalmi védelemben részesíti.

7. Az információforrás megjelölésének szabályai

Ha az információforrás személy vagy szervezet – amennyiben az információforrás korlátozás nélkül megnevezhető, úgy ezt meg kell tenni, közölni kell rangját és a szervezet nevét, melyet képvisel. A szervezetek jelölésére nem használhatók rövidítések – kivéve néhány már szóértékű rövidítést: ENSZ, NATO, a parlamenti pártok nevei. Ha az információforrás nem nevezhető meg, körülírt forrásmegjelölést kell alkalmazni, amelynek ki kell terjednie – az ésszerű terjedelem határain belül – minden olyan körülményre, amely lényegesen befolyásolja az információ milyenségét: a forrás információ-hozzáféréséi szintjét, az információ tárgyához való viszonyát, kommunikációs tulajdonságait. Mindig ügyelni kell azonban arra, hogy a körülírás ne tegye egyértelműen felismerhetővé a neve elhallgatását kérő forrást.

Ha az információforrás más sajtóorgánum, úgy minden esetben pontosan meg kell jelölni az információ forrását. Tilosak az olyan forrásmegjelölések, mint „egy napilap”, vagy „egy tévéműsor”, még akkor is, ha a tartalomszolgáltató legközvetlenebb versenytársáról van szó.

II. Összeférhetetlenség

Ahhoz, hogy egy újságíró elfogulatlanul és pártatlanul legyen képes dolgozni, távol kell tartania magát olyan témáktól, amelyekhez valamilyen, a szakmainál közelebbi kapcsolat fűzi. Az összeférhetetlenségi korlátozások nem lehetnek képesek normatívan szabályozni az összes lehetséges összeférhetetlen helyzetet, ezért a tartalomszolgáltató munkatársai számára kötelező, hogy ne csak a kódexben kimondottan említett összeférhetetlen helyzetektől tartsák távol magukat, de az itt nem szabályozott, de gyaníthatóan összeférhetetlen helyzetekben is a kódex szelleme szerint járjanak el. Ha a legapróbb esélye felmerül, hogy valamilyen összeférhetetlenség áll fenn, vagy csak úgy érzik, hogy egy kérdésről nehezükre esik pártatlanul, elfogulatlanul tudósítani, a tartalomszolgáltató munkatársai konzultáljanak szerkesztőjükkel vagy egyéb közvetlen felettesükkel.

A tartalomszolgáltató munkatársai minden, e fejezetben felsorolt típusú kötődésükről kötelesek beszámolni közvetlen felettesüknek, aki viszont köteles a kapott információt bizalmasan kezelni.

1. Rokoni kapcsolatok

A tartalomszolgáltató tartalomkészítőinek kerülniük kell azt, hogy olyan témán dolgozzanak – vagy segítséget nyújthassanak olyan témán dolgozóknak – amelyben ők maguk, vagy valamely rokonuk közvetlenül érdekelt. Tilos, hogy a munkatársak ilyen témáról tudósítást készítsenek, szerkesztők pedig ilyen tudósításokat szerkesszenek. Rokoni kapcsolaton az újságíró és a vele egy háztartásban élők első- és másodfokú rokoni kapcsolatait értjük.

2. Politikai kapcsolatok

A tartalomszolgáltató munkatársai kötelesek beszámolni közvetlen felettesüknek:

– bármilyen társadalmi szervezetben fennálló tagságról, betöltött funkcióról,

– bármilyen politikai pártban betöltött tagságról, funkcióról,

– bármilyen olyan csoportosulásban vállalt szerepről, mely a tartalomkészítéssel kapcsolatos munkát érintheti, befolyásolhatja.

3. Üzleti kapcsolatok

A tartalomszolgáltató munkatársai kötelesek beszámolni közvetlen felettesüknek: 

• arról, ha állandó vagy alkalmi szerződéses viszonyban állnak olyan cégekkel, gazdasági érdekeltségekkel, melyeknek tevékenységi köre érintkezik a tartalomszolgáltatónál végzett munkájukkal;
• arról, ha állandó vagy alkalmi munkakapcsolatban állnak olyan cégekkel, amelyek közvetlenül vagy közvetve állami tulajdonban vannak vagy állami költségvetési juttatásban részesülnek.

A tartalomszolgáltató munkatársai sem ellenszolgáltatás fejében, sem ajándék formájában nem fogadhatnak el sem pénzt, sem értéktárgyat, sem személyes előnyre váltható információt olyan szervezettől, cégtől vagy személytől, amelyről bármilyen formában tudósítaniuk kell, kellett vagy kellhet a jövőben.

A tartalomszolgáltató munkatársai – amennyiben az illetékes munkahelyi vezetővel szándékukat egyeztetik – tanárként, előadóként közreműködhetnek az újságíróképzés különböző formáiban.

4. Üzleti érdekeltségek

A tartalomszolgáltató munkatársai munkájuk során nem foglalkozhatnak olyan témával, céggel, melynek – akár áttételesen vagy kereszttulajdonlás útján – ők, vagy az összeférhetetlenségi körükbe tartozó személyek tulajdonosai vagy más módon haszonélvezői, ideértve a részvénytulajdonlás azon eseteit is, amikor az adott cég tekintetében jelentős értékű részvénypakettel rendelkeznek. Ugyanez vonatkozik az ilyen cégek piaci versenytársaira is. A tartalomszolgáltató természetesen tiszteletben tartja munkatársainak tulajdonhoz való jogát, ugyanakkor saját hitelességük megőrzése érdekében javasolja nekik, hogy üzleti érdekeltségeikről számoljanak be munkahelyi elöljárójuknak, illetve a tulajdonlás tényét jelezzék a nyilvánosságra kerülő anyagban.

A tartalomszolgáltató munkatársai sem aktívan, sem passzívan nem használhatják fel munkakörüket arra, hogy üzleti érdekeltségeiket előnyhöz juttassák. A munkájuk során birtokukba jutott információkat bizalmasan kezelik.

Amennyiben a tartalomszolgáltató munkatársa olyan témát dolgoz fel, amelyben a tartalomszolgáltatás nyilvánosságra hozataláért felelős kiadóvállalat vagy annak jelentős befolyással rendelkező tulajdonosa közvetlenül érintett, úgy az érintettséget az elkészült írásos vagy audiovizuális anyagban – célszerűen az elején vagy a végén, esetleg a tudósításnak az érintettre vonatkoztatható részén – egyértelműen jelezni kell.

III. Kereskedelmi kapcsolatok

Reklámnak tekintünk minden olyan szöveges/képi/hangos információt, amely az információ befogadóját egy adott cég, cégcsoport, márka stb. termékeinek, szolgáltatásainak fogyasztására ösztönzi direkt vagy indirekt módon.

Hirdetésnek tekintjük ezen belül azokat a tartalmakat, amelyek a saját tartalomtól jellemzően elkülönítetten, önálló vizuális és stiláris arculattal jelennek meg. 

Szponzorált tartalomnak tekintjük ezen belül mindazokat az információkat, amelyek ezt a célt a saját tartalmak struktúrájába illesztve, a szerkesztőség szűkebb vagy szélesebb együttműködésével kívánják megvalósítani.

A tartalomszolgáltató szerkesztése során minden esetben el kell érni, hogy a felhasználók számára a lehető legvilágosabb legyen, ha reklámnak minősülő tartalmakkal találkoznak a szolgáltatáson belül.

1. A reklám elválasztása a tartalom többi részétől

A tartalomszolgáltatásban minden esetben a legvilágosabb módon kell elválasztani egymástól a fizetett és nem fizetett tartalmakat. Szigorú követelmény, hogy az úgynevezett bújtatott reklámnak még a gyanúja se merülhessen fel a tartalommal kapcsolatban: cégek és/vagy termékek említésére csak akkor kerülhet sor, ha az információ valóban jelentőséggel bír. Ezért a legindokoltabb esetektől eltekintve nem csupán a hír-, hanem a szolgáltató és más jellegű tartalmakban is tartózkodni kell a termékbemutatók, céges sajtótájékoztatók, közlemények ismertetésétől: a különböző cégek és termékek ezekben a tartalmakban is – a pártatlanság követelményeinek megfelelően – elsősorban piaci versenytársaikkal együtt, azokkal összehasonlítva jelennek meg.

2. A tartalomkészítők reklámszervező tevékenysége

A tartalomkészítésben részt vevő munkatársak nem vállalkozhatnak arra, hogy valamely politikai vagy gazdasági érdekeltséget a tartalomszolgáltató bármely tartalmában népszerűsítsenek, megsértve a lelkiismeretes tájékoztatás követelményeit. Ha egy tartalomkészítő akár tartalomkészítés közben, akár azon kívül ilyen igénnyel találkozik, az őt megkereső személyt felkéri, hogy forduljon a cég reklámmal foglalkozó illetékeséhez. A tartalomkészítőnek ilyen esetekben gondoskodnia kell arról, hogy a másik félnek ne lehessen az a benyomása, hogy a személyes kapcsolat következtében bármilyen előnyhöz juthat.

3. Partnerek szponzorált tartalmai

A tartalomszolgáltató szerkesztősége mindent elkövet, hogy a partnereitől érkező tartalmak megjelenítésekor is érvényesítse saját irányvonalait. Amennyiben fizetett tartalomról van szó, de a partner nem járul hozzá ennek egyértelmű jelzéséhez, az adott tartalom közlésétől el kell tekinteni.

4. Szponzorált eseményekről való tudósítás

Ha a tartalomszolgáltató olyan szponzorált eseményről tudósít vagy közvetít, amelynek szponzorával nincsen a fenti szabályok szellemében megkötött saját megállapodása, az illetékes szerkesztők felelőssége arról dönteni, hogy a tartalomban feltüntetik-e – és ha igen, milyen módon – a szponzort. Ilyen esetekben tekintetbe kell venni az esemény jellegét, és törekedni kell arra, hogy a szponzor ne jusson aránytalan előnyhöz versenytársaival szemben. Minden esetben világossá kell tenni, hogy a szponzor az eseményt, nem pedig a tudósítást támogatta.

5. Jótékony akciók, felhívások

A tartalomszolgáltató esetenként támogathat – információszolgáltatással, reklámhellyel – különböző jótékony célú akciókat, rendezvényeket. A szerkesztők kötelessége, hogy az egyes jótékony akciók célját, hátterét, megbízhatóságát vizsgálják, s ezek alapján döntsenek az esetleges támogatásról: mindenképpen el kell kerülni, hogy a tartalomszolgáltató összekapcsolódjék rosszul szervezett, pénzügyileg vagy más tekintetben kifogásolható akciókkal. Törekedni kell arra, hogy egyetlen jótékony szervezet, kezdeményezés se élvezzen aránytalan előnyöket a hasonló fontosságú és léptékű akciókkal szemben.

Rendkívül lényeges, hogy a jótékony akciókról való tudósítások elkülönüljenek azoktól a tartalomrészektől, amelyekkel a tartalomszolgáltató támogatja ezeket. A felhasználók számára mindenkor világossá kell tenni, ha a tartalomszolgáltató érett megfontolás alapján ingyenes szolgáltatással segít egy-egy jótékony kezdeményezést.

A tartalomszolgáltató feladatának tekinti, hogy helyt adjon a szélesebb vagy szűkebb közérdeket szolgáló különféle rövid felhívásoknak, információknak Ilyenkor is a szerkesztők kötelessége mindent elkövetni annak érdekében, hogy meggyőződjenek az információ valóságtartalmáról, és mérlegeljék annak fontosságát. Ezekben az esetekben ugyancsak világossá kell tenni, hogy a felhívás nem a rendes tartalomfolyam része.

6. A reklámok megjelenítése

A reklámokat minden esetben a tartalomszolgáltató saját tartalmaitól jól megkülönböztethetően kell elhelyezni az oldalakon.

A hirdetéseket az oldalak előre meghatározott helyein, az online médiában kialakult mindenkori szokásoknak megfelelően kell megjeleníteni (bannerek). A tartalomszolgáltatók ugyanakkor támogatják új reklámtermékek kialakítását, azok bevezetését, azonban ezekre is a fenti szabályoknak kell vonatkozniuk.

Amennyiben bármely hirdetés esetében felmerül annak a lehetősége, hogy a felhasználó összetévesztheti a saját tartalommal, a hirdetés alatt vagy fölött a „Fizetett, támogatott hirdetés/tartalom” feliratot kell elhelyezni.

A szponzorált tartalmakat a felhasználó számára egyértelműen, világosan, előre kell elkülöníteni a saját tartalmaktól. Amennyiben egy rovat menüjében saját és szponzorált tartalmakhoz vezető pontok egyaránt találhatóak, a szponzorált tartalmakhoz vezető pontokat a többitől vizuálisan elkülönítve, „Támogatóink” vagy ehhez hasonló felirattal bevezetve kell közölni. Amennyiben egy adott oldalon találhatóak saját és szponzorált tartalmak vegyesen, a szponzorált tartalmakat hasonlóan kell elkülöníteni.

A tartalomszolgáltató felelős vezetőinek kötelessége, hogy az általuk megkötött reklámszerződésekben a megrendelők számára világosan fogalmazzák meg, és teljes körűen érvényesítsék a fenti szabályokat.

IV. Kapcsolat a közszereplőkkel

1. A közszereplő

A tartalomszolgáltató közszereplőnek tekint 

– minden választott tisztséget betöltő személyt,- minden közhivatalt ellátó személyt,

– minden, munkáját a nyilvánosság előtt végző személyt (színészek, zenészek, sportolók, művészek stb.),

– minden, bármilyen mértékben közvetett vagy közvetlen állami tulajdonban, illetve erőfölényes helyzetben lévő, avagy közbeszerzésben érdekelt cég tisztségviselőit,

– mindenkit, aki munkája vagy valamilyen társadalmi tevékenysége révén tarthat számot a közérdeklődésre.

2. A közszereplőkkel való kapcsolattartás szabályai

A tartalomszolgáltató munkatársai:

– nem nyújthatnak vagy ígérhetnek publicitást közszereplőnek információ fejében;

– nem részesíthetnek senkit újságírói szempontból különleges bánásmódban vagy nem ígérhetnek ilyesmit közszereplőnek információ fejében;

– nem élhetnek vissza a nyilvánosság hatalmával olyan módon, hogy valakiből információt más információk elhallgatásának ígéretével kényszerítenek ki;

– nem kényszeríthetnek ki információt senkiből olyan módon, hogy azzal fenyegetőznek, hogy ellenkező esetben az illetőt rossz színben tüntetik fel, vagy akár csak érzékeltetik vagy utalnak arra, hogy erre lehetőségük lenne;

– nem élhetnek vissza bizalmas információval: szerkesztőjükön vagy közvetlen felettesükön kívül senkinek sem árulhatják el a háttér-információ forrását, nem is utalhatnak arra, sem anyaggyűjtés, sem a feldolgozás során, sem azt követően;

– nem adhatnak információért cserébe bizalmas információt;

– nem fogadhatnak el sem anyagi, sem egyéb természetű előnyt közszereplőtől, indokolt reprezentációs költségeiket (munkaebéd vagy -vacsora, munkasör, stb.) a tartalomszolgáltatónak kell fedeznie;

– kötelesek minden közszereplővel a társadalmi érintkezési normáknak megfelelve, udvariasan kommunikálni, tevékenységükkel kapcsolatos esetleges véleményüket nem érzékeltethetik velük;

– nem szolgáltathatnak közszereplőnek információt semmilyen, a tartalomszolgáltató munkatársai által folytatott tevékenységről, a cég üzletpolitikájáról, a tartalomszolgáltató munkatársainak fizetéséről stb.

3. Kapcsolat más médiumok képviselőivel

A közszereplők különleges csoportját jelentik az újságírók. A tartalomszolgáltató munkatársai más médiumok képviselőivel a kollegialitás szellemében, ám a cég érdekeit és az etikai kódex előírásait a legmesszebb menőkig szem előtt tartva érintkeznek. Ennek megfelelően az információk bizalmas kezelésére vonatkozó összes előírás vonatkozik a más cégek újságíróival való kapcsolatokra: az informátorok személyének titokban tartása, az információkkal való visszaélés tilalma. A tartalomszolgáltató munkatársai bizalmasan kezelik a cég tevékenységére, gazdasági viszonyaira, terveire, belső életére vonatkozó információkat, hiszen ezek birtokába kerülve a piaci versenytársak előnybe kerülhetnének vele szemben. A tartalomszolgáltató munkatársai mindent elkövetnek, hogy a piaci versenyben megelőzzék versenytársaikat, tartózkodnak azonban az előnyszerzés etikátlan formáitól: a fentieknek megfelelően ennek érdekében sem élnek vissza a rendelkezésükre álló információkkal.

V. A közszféra és a magánszféra elválasztása

1. A személyiségi jogok védelme

A tartalomszolgáltató kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a tartalmaiban bármilyen minőségben szereplő személyek emberi, személyiségi és állampolgári jogai ne sérüljenek. A szereplők külön kérése nélkül gondoskodik arról, hogy személyes adataik, magánéletük részletei ne kerüljenek sem a tartalomban, sem más módon a nyilvánosság elé, amennyiben ez bármilyen módon hátrányosan érintheti őket.

A képmáshoz és a saját hanghoz való jog a személyiségi jogok elidegeníthetetlen része. A tartalomszolgáltató ezért törekszik arra, hogy a tartalmaiban felismerhetően megjelenő vagy hallható személyek mindegyikével kapcsolatban személyenként érvényesítse az információszerzésre vonatkozó szabályokat. Tömegmegmozdulásokra, sporteseményekre – és minden olyan eseményre, amelyeken a megjelenéssel az ésszerűség szerint együtt jár a lehetőség, hogy az embert lefényképezik vagy lefilmezik – ez nem vonatkozik. A szerkesztők feladata, hogy folyamatosan figyelemmel legyenek erre a szempontra.

A szerkesztők feladata minden egyes esetben az is, hogy illetékes vezetőikkel és adott szereplővel konzultálva eldöntsék, a személyiségi jogok védelme milyen konkrét formában valósuljon meg. Általános szabály, hogy személyiségi jogok körébe tartozó adatokat csak akkor indokolt közölni, ha azok a tartalom szempontjából valóban lényegesek – ezt még akkor is tartani kell, ha a szereplő esetleg hozzájárul a szélesebb körű közléshez.

A tartalomszolgáltató a fentiekből következően szigorúan tartja magát az ártatlanság vélelmének elvéhez: bűncselekmények gyanúsítottjait a jogerős bírósági ítéletig akkor is csak legfeljebb vezetéknevük kezdőbetűjével és keresztnevükkel jelöli, ha más médiumban már napvilágot látott a teljes név; általában e helyett is elegendő a név nélküli említés („egy harmincöt éves budapesti férfi”). Kis- vagy fiatalkorú bűnelkövetők esetében a teljes név említése az ítélet után is kerülendő.

A tartalomszolgáltató a személyiségi jogok védelmét nem csupán magyar állampolgárok és élő személyek esetében tartja feladatának. Érvényesíteni kell a kegyelet szempontjait, tekintettel kell lenni a gyászolók érzékenységére. A távoli események érintettjeit ugyanúgy kell kezelni, mint a magyarokat. Különös figyelemmel kell eljárni minden olyan esetben, amelyben az érintett szereplő valamiért nincsen abban a helyzetben, hogy saját érdekeit teljes mértékben képviselje (kiskorúak, büntetés-végrehajtási intézetek lakói, értelmi fogyatékosok, Magyarországon tartózkodó külföldiek stb.).

A tartalomkészítőknek szigorúan kerülniük kell az egyes személyeket, embercsoportokat sértő vagy más módon szélsőséges megnyilatkozásokat. Indokolt esetben ugyanakkor helyt adhatnak közszereplők ilyen jellegű véleményének: ekkor világosan jelezni kell, hogy az elhangzott véleménnyel a tartalomszolgáltató nem azonosul, s azt saját alapelveivel összeegyeztethetetlennek tartja. A szerkesztők feladata minden adott esetben eldönteni, hogy mi a jelzés legmegfelelőbb módja.

Elengedhetetlen követelmény, hogy a tartalomszolgáltató munkatársai ne csak a tartalomkészítés során, hanem a nap huszonnégy órájában tartsák magukat a jogvédelem előírásaihoz. Ennek megfelelően tilos a tartalomkészítés során vagy annak melléktermékeként bárkiről birtokukba jutott információkat bármilyen módon felhasználniuk vagy továbbadniuk.

2. A nyilvánosság jogainak védelme

A tartalomszolgáltató a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság alapelvének tekinti, hogy a közszereplőket a személyiségi jogok védelmének szűkebb, de jól meghatározott köre illeti meg, mint a közszférában nem szereplő állampolgárokat. A közszereplőkre is vonatkozik tehát a magánélet szigorú tiszteletben tartásának joga, ugyanakkor indokolt magánéletük, rokoni kapcsolataik egyes részleteinek nyilvános feltárása, ha a cél éppen a magán- és a közszféra összefonódásának bemutatása. Indokolt lehet bizonyos esetekben a magánszférában elhangzott kijelentéseik idézése, vagy akár családi életükről, egészségi állapotukról vagy egyéb a magánszférába tartozó tényekről szóló információk feltárása. Alapelv azonban, hogy az információgyűjtés és a publikálás célja csak az illető közéleti szerepével lehet kapcsolatos, és sohasem lehet a téma maga a magánélet. A szerkesztők feladata megállapítani, hogy mikor és milyen mélységben szükséges behatolni egy-egy közszereplő magánéletébe. Ha közszereplőt vádolnak bűncselekménnyel, az ártatlanság vélelme ugyanúgy megilleti, mint bárki mást, ugyanakkor az esetek túlnyomó többségében indokolt és szükséges neve és funkciója közlése – éppen ezért más módon, de mindenképpen hangsúlyozni kell, ha ügyében jogerős ítélet még nem született.