Ketyeg az óra – alig nyolc év, és, az EU rendelkezése szerint, 2030-ban már csak elektromos hajtású autókat lehet majd eladni. Kétségtelenül erősen felfelé ívelő trendről beszélhetünk, hiszen tavaly már 6,75 millió ilyen járművet adtak el a világban, és ennek mintegy a fele Kínában kelt el. Európa is buzgón követi ezt az irányt: míg 2020-ban az eladott gépkocsik 10 százalékát tették ki a villamos hajtásúak, addig tavaly ez az érték már 17 százalék volt, vagyis mintegy 2,3 milliót adtak el. Feltételezhetjük, hogy a trend folytatódik, bár az Európát közvetlenül érintő háború nyilván módosíthat rajta.
Category Archive: Zöldséges
Március 4-én katonák szállták meg Európa legnagyobb atomerőművét az ukrajnai Zaporizzsjában. Mi több: ágyúkat, egyéb fegyvereket és lőszerhalmokat is telepítettek oda. A világ – és különösen mi, nem túl távoli európai szomszédok – rettegve gondol arra, nehogy a megszállók egy átgondolatlan hadművelettel működésbe hozza ezt a potenciális „atomfegyvert” . Szerencsére legalább az ukrán villamosenergia-ellátást sikerült szinte pillanatokkal a háború kitörése előtt átkapcsolni róla az európai hálózatra.
A kérdés már nemcsak az, mi lesz télen, hanem az, hogymi lesz az összes eljövendő telünkön. Mit teszünk, hogy a bolygónk kicsit fellélegezhessen?
Két út van előttünk: az egyik a kihalás, a másik járhatatlan?
Szerzőink között érdekes szakmai vita alakult ki az atomnergia illetve a megújuló energiaforrások kapcsán. Szentgyörgyi Zsuzsa válasza Szászi Júlia cikkére.
Idegenforgalmi látványosság, ipari műemlék, napenergiát termelő üzem, rendezvényközpont, oktatási intézmény Emellett pedig szimbólum is: nemcsak a tudatos környezetvédelemé, hanem a tényleges demokráciáé is.
Minireaktorok jelenthetik a megoldást az energiaellátás problémáira?
Minden nap nagyon kell a gáz. Télen fűtésre, egész évben főzésre. Meg persze, villany hozzá, a fűtési forró víz keringtetésére, nemkülönben a sütő működéséhez. És kőolaj is nagyon kell, de mennyire, hiszen ebből lesz az autót hajtó üzemanyag (egyelőre, még jó pár évig, amíg át nem tér a nép a villanyhajtásokra). De miből, honnan? Ez itt a kérdés!
Épp 50 éve jelent meg A növekedés határai című kötet, amely számítógépes modelleken alapuló becsléseket tartalmazott az emberiség jövőjéről. Azóta eltelt fél évszázad. Mi vált valóra az akkori jóslatokból?
Isteni beavatkozás, avagy csupán egy a hatásosabb természeti jelenségek között? Ráadásul, érdekes különbözőségként, most éppenséggel ez az isten nem a színpad feletti gépezetből, hanem a föld alól tört elő.
Szimplán zseniális, vagy nagyon is jól hasznosítható ötlet a solar geoengineering, azaz a Naphoz köthető földmérnökség? Lehet, hogy bolygónk betegeskedő légkörének egyik megmentő eszköze lesz?
A repülők ma a globális felmelegedés 4 százalékáért felelősek és a széndioxid-szennyezés mintegy 2,4 százalékát adják. De lehet, hogy már nem sokáig.