Feltölt, visszatölt, és a király is használja – mi az ?

Szentgyörgyi Zsuzsa

Ketyeg az óra – alig nyolc év, és – az EU rendelkezése szerint – 2030-ban már csak elektromos hajtású autókat lehet majd eladni. Kétségtelenül erősen felfelé ívelő trendről beszélhetünk, hiszen tavaly már 6,75 millió ilyen járművet adtak el a világban, és ennek mintegy a fele Kínában kelt el. Európa is buzgón követi ezt az irányt: míg 2020-ban az eladott gépkocsik 10 százalékát tették ki a villamos hajtásúak, addig tavaly ez az érték már 17 százalék volt, vagyis mintegy 2,3 milliót adtak el. Feltételezhetjük, hogy a trend folytatódik, bár az Európát közvetlenül érintő háború nyilván módosíthat rajta.

Örvendetes ez a haladás? Nem egyértelmű a válasz, bár a gazdasági versenyben fontos tényezőnek számít az új technológiákra való átállás. Kétségtelenül jelentős gond lesz majd ennyi akkumulátort létrehozni, és a megfelelő alapanyagokat biztosítani a gyártási folyamathoz. Nem kevésbé fontos probléma, hogy az akkumulátorokat majd tölteni is kell, vagyis ennyivel nagyobb terhelésre kell készülniük a villamos ellátórendszereknek.

Vagy mégsem lesz ez ekkora horderejű dilemma? Meglehet, mivel már manapság is úgy tűnik, hogy esetleg javít a helyzeten, nem is keveset, a V2G.

Miről is beszélünk? Ez egy, immár szépen terjedő angol betűszó, a feloldása: Vehicle to Grid, vagyis, „a járműből a hálózatba”. Eléggé kézenfekvőnek tűnő technikai megoldást jelez: egy eddig egyirányú áramlás kétirányúvá tételét.

A gondolat maga nem igazán új: negyed százada vetette föl a lehetőséget két amerikai szakember. Megérdemlik, hogy megismerjük a nevüket: Willet Kempton környezeti és energetikai szakértő és Steve Legendre energetikai közgazdász a Transportation Research szaklapban írták le, hogy a villamos autók nemcsak felvevők lehetnek a hálózatból, hanem a garázsban pihenő járművekből visszafelé is kinyerhető energia. Ez hasznos lehet például erőmű-meghibásodás, vagy akár teljes elsötétedés (blackout) esetén is. Sőt, nemcsak az autók akkuiból nyerhető ki áram, hanem az utcai töltőkből is! Mindehhez egy nem túl drága és nem is nagy, körülbelül bevásárlókosár-méretű eszközre, egy inverterre, vagyis áramirány-megfordítóra van szükség, amelyet akár az autó hátuljában is el lehet helyezni. Az inverter kettős szerepet tölt be: a jármű töltésekor a váltakozó áramot egyenárammá alakítja az akkuk számára, illetve fordított a működése a hálózatba tápláláskor.

Nagyszerű gondolat! Igen ám, de ez esetben is kiinteget a háttérből a mindenhol megbújó ördög. Mert jó, hogy az autó tulajdonosa némi pénzhez jut, ha visszatáplál a hálózatba, csakhogy többet veszíthet azzal, hogy drága akkumulátora a többszörös feltöltések miatt hamarabb használódik el. Lehet, persze, érvelni, hogy azért pénzhez is jutnak, meg társadalmilag hasznosat cselekszenek, akik V2G-t használnak, ám ez kevés lesz a tömeges elterjedéshez. Nyomósabb érv lehet, hogy az akkumulátorok beszerzési árai jelentősen estek az elmúlt években: míg 2010-ben kilowattóránként több mint ezer dollárba került egy akku, jelenleg ez az érték már csupán 140 dollár körül jár. Ám a gondok között azért ne feledkezzünk meg a fogadó villamoshálózatról sem: bizony, annak vezérlőrendszerében is módosításokat kell végrehajtani, hogy kezelni tudja az útjainkon a közeli jövőben megszaporodó villamos autók igényeit és a járművekből esetenként visszaáramló energiát. Ehhez járulnak még a megújuló forrásokkal, elsősorban a napsugárzással és a széllel működő erőművekkel kapcsolatos hálózati gondok. Kiterjedt vizsgálatokra lesz szükség még ahhoz is, hogy megnyugtató választ kapjunk arra, hogyan viselkednek az akkumulátorok a kétirányú kihasználtságra. Ígéretes viszont, hogy nagy autógyárak, például a Volkswagen, a Ford, a Nissan, a Hyundai jelentős energiát fektetnek a V2G alkalmazási lehetőségének vizsgálatába és gyakorlati kivitelezésébe. A V2G elterjedését pártolók számára további jó hír lehet, hogy kísérleti projektek folynak szerte a világban, elsősorban az USA-ban és az EU-ban, valamint Kínában, Japánban, és Dél-Koreában is.

Fotó: Unsplash

Mindenesetre már akadnak bátor úttörők, akik a széles körű gyakorlati alkalmazás útjára léptek. Mint például a közepes méretű, 350 ezer lakosú holland város, Utrecht. Nevéről sokaknak mi más is juthatna eszébe, mint a hosszas spanyol örökösödési háborút 1713-ban lezáró békeszerződés. No, meg szépséges, félig romos dómja és tornya. És talán azt is tudják néhányan, hogy ez a kedves város a kerékpárosok birodalma. És mégis: az itteniek vállalkoztak arra, hogy úttörői legyenek a V2G technika gyakorlati használatának.

A kísérletet egy Robin Berg nevű bátor holland vállalkozó indította útjára. Fél évtizeddel ezelőtt létrehozott autókölcsönző cégében 225 villanyautó szerepel, ezek közül 27 már kétirányú töltési/visszatöltési lehetőséggel. Mi több, Berg a közeljövőben további 150 ilyen gépkocsival bővíti a gépparkot. Ügyfeleinek nincs gondjuk az akkumulátorok elhasználódására, ezt a vállalat megoldja. Mindenesetre fontos, hogy az akkuk kihasználtságát nem viszik a végső kimerülésig.

A város vezetése is erősen elszánt a villamos autózás elősegítésében. Egyre bővítik a töltőállomások számát, köztük nem is kevés a kétirányú működésre is alkalmas. (Nem állhatom meg, hogy el ne dicsekedjek hazai példával is. Éppen a mi meredek utcánk alsó, még lapos végében létesítettek körülbelül három éve egy töltőállomást, és arra autózva – no, igen, még benzinüzemű kocsimmal – nagyon gyakran látok éppen áramot szívó autót.)

De vissza Utrechtbe! Az alábbi, még 2019-ből származó fotón három vidám úr látható, amint közülük a középen álló éppen felavat egy új, két irányban működő villamos töltőállomást. Nemcsak szóban avatja, hanem egyúttal maga is töltést végez. Az illető nem más, mint Hollandia királya, Vilmos Sándor, aki, mint ebből a jelenetből is kitűnik, híve és előmozdítója a kétirányú töltés alkalmazásának.

kép forrása: Utrecht város hivatalos Facebook-oldala

Kétségtelen, hogy a villamos autók jövője igen biztatónak látszik. Egy Deloitte-jelentés szerint 2030-ra (azaz alig nyolc év múlva!) Európa útjain akár 50, sőt, 70 millió ilyen hajtású gépkocsi mozoghat majd, és több millió töltőállomás szolgálja ki őket. Közülük pedig sok kétirányú áramoltatással működhet. Persze, ez tetemes beruházási költségekkel jár. Ezek a pénzek megtérülhetnek a villamos hálózatban, amely így, legalább részben, könnyebben tudja szolgálni a tömegesen megnövekedett számú elektromos autók miatt megugró fogyasztási igényeket.

Szép előrejelzések. Csak éppen ezekben még nem szerepelt 2022. február 24. Igen, Ukrajna orosz letámadása. Mikor fejeződik be ez a háború, milyen kimenetelekkel? Ma aligha megjósolható. Márpedig, nem győzöm ismételni, 2030-ig már csak alig nyolc év van hátra. Amikorra a minapi előrejelzések szerint elektromos autók tízmilliói száguldanának Európa útjain.

Deus ex machina. E helyt már írtam megjelenéséről a januári hatalmas tongai vulkánkitörés kapcsán. És ismételten tanúi lehetünk most, amikor egy meg nem jósolt háború és többé-kevésbé általa indukált gazdasági válságjelenségek átélői vagyunk.

Ám a bátor holland város kísérlete eközben is mindenképpen előremutató jelenség.

Értesülj elsőként a Viszont.hu legfrissebb híreiről!

Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,

  1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
  2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
  3. itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!

Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!