Szentgyörgyi Zsuzsa

Nemrégiben emlékeztem meg arról itt, a viszont.hu hasábjain, hogy éppen ötven éve jelent meg egy nagy érdeklődéssel kísért sikerkönyv, A növekedés határai. A tudományos modellezéseken alapuló értekezés riasztó jóslatokat tett az emberiség jövőjére nézve: exponenciális népességnövekedés mellett Földünk erőforrásainak vészes, ugyancsak exponenciális kimerülését és bolygónk elszennyeződését vetítette előre.

Az emberiség létszámának fantasztikus növekedése valóban riasztónak tűnik. Ha akár csak az én életem időtartamát nézzük: amikor születtem (1935-ben), még épphogy valamivel lépte át az emberiség létszáma a kétmilliárdot, most pedig, e pillanatban alig maradunk csak el a négyszeresétől, vagyis a nyolcmilliárdtól. Egyes jóslatok pedig további hasonló emelkedéssel riogatnak.

Érdekes lehet néhány listavezető ország létszámát végignézni. Kína és India népessége 1,4 milliárd fő körül jár, az előzőé kissé több, az utóbbié valamivel kevesebb. Hozzájuk képest a világ két legfejlettebb régiója igencsak elmaradott e tekintetben, hiszen még együttesen is jó messze vannak ezektől a számoktól: az EU 450, az USA 330 millió fő körüli értékkel. Mindenképpen hatalmas ütemű a növekedés, ha a régebbi korok adatait vesszük figyelembe, hiszen bolygónk emberi lakossága csak 1804-ben érte el az egymilliárdot. Ám az ipari forradalom, az innovatív technológiák alaposan meglendítették ezt az ütemet. Ha így folytatjuk, a 21. század végére akár a 11—12 milliárd főt is elérheti utódaink létszáma.

De valóban eléri-e?

Nagyon izgalmas jelentést adott közre nemrég az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa a világ népességének alakulásáról. De mielőtt erre rátérnék, lépjünk vissza néhány, nem is kevés évet! Több, mint hat évtizede, 1960-ban döbbenetes cikk jelent meg az igen tekintélyes amerikai tudományos folyóiratban, a Science-ben. A neves, elismert szerző, Heinz von Foerster, osztrák-amerikai tudós (1911—2002), akit a zsurnaliszták „a fizika és a filozófia ötvözőjének” szerettek nevezni, ezt állította említett írásában: „az emberi népesség eléri a végtelent, ha úgy növekszik, ahogyan tette az elmúlt két évezredben”.

Mi vált be belőle? Körülbelül e vészjósló jelzés idején és még néhány évvel utána a növekedési ráta 2,1 százalékos csúcsot ért el – ám azután elkezdett drámaian csökkenni a teljes termékenységi arányszám (TFR, total fertility rate), vagyis a szülőképes korú nőkre számított gyermekszám (a középtávú fennmaradáshoz ennek el kell érnie vagy legalább meg kell közelítenie a 2,1-es értéket, míg 1,3 alatt valószínűsíthető, hogy akár belátható időn belül eltűnhet a népesség).

Az aritmetikai átlagok mindig csalókák, mivel Földünk országai messzemenően különböző állapotot és fejlődést mutatnak. Például 2021-ben a napjainkra immár a fejlett ipari országok közé sorolható, 31 000 USD/fő fajlagos nemzeti jövedelmű Dél-Koreában a TFR az igencsak drámai 0,81 értékre süllyedt, ugyanakkor a világ egyik legelmaradottabb, csupán 500 USD/fő fajlagos nemzeti jövedelmű országában, Nigerben döbbenetesen magas ez a szám: 7,0. Még akkor is nagyon magas, ha a várható élettartamok viszont szintén erősen eltérnek az említett országokban.

Tanulságos, egyben lehangoló is az a szép színes ábra, amelyet az ENSZ említett részlege adott közre a világnépesség várható kilátásairól. Ez a diagram 1950-től 2020-ig terjedően mutatja a TFR értékeket. Erősen szembetűnő, hogy milyen drámaian különbözik a hat, itt megjelenített régió. Afrikában még ma is igen magas, mintegy 4,5 a termékenységi arány, míg Európában közel 1,5, Észak-Amerikában 1,8 körüli és még Ázsia (benne a hatalmas népességű Kínával és Indiával) is csak 2,2-nél valamivel kisebb értéket mutat. Sőt, Latin-Amerika átlaga ettől is elmarad, alig haladva meg a kettes értéket.

Drámai csökkenés, ha összevetjük az ötvenes-hatvanas évek számaival, amikor mindenütt igen magas volt a termékenységi ráta. Afrikában túlnyúlt a 6,5-en, Ázsia és Latin-Amerika közelítette a hatot, az USA-ban és Európában a szörnyű háborút követő baby-boomban is kiugrók ezek az értékek (az előbbiben egy ideig elérte a 3,5-öt is). Nem meglepő, hogy a hatvanas évek elején kidolgozott előrejelzések, köztük a már akkor számítógéppel segített tudományos modelleken alapuló A növekedés határai is, igen borús képet vetítettek előre, az exponenciális népesség-növekedésre alapozva.

Természetesen, annak a feltevésnek, hogy megáll az emberi népesség eddig fenyegetőnek bizonyult növekedési rátája, stagnálás, sőt, esetleg visszaesés következik be, egyéb következményei is lesznek-lehetnek. Visszaeshet az ipari- és agrártermelés volumene a világban, nemkülönben a közlekedés is, ennek következtében pedig csökkenhet a természeti kincsek kiaknázásnak üteme, és javulhat, sőt megállhat a légkör szennyezése is.

Mindenképpen figyelembe kell venni azonban ezekben az előretekintésekben is azt, hogy az ilyen bonyolult rendszerben, mint amilyen a mi földi világunk, sok tényező játszhat közre. Mivel a folyamatok nem egyenes vonalúak, egymásra is hatnak, visszacsatolások tömege zajlik, és kaotikus jelenségek léphetnek fel, még a legösszetettebb modellezés is csak egyszerűsítésekkel tud operálni. Elég egyetlen példára utalni: 2019-ben, amikor az említett ENSZ-jelentést közreadták, aligha számítottak tudós kidolgozói arra, hogy rövid idő múlva Európában háborúzni fog két, egymással többé-kevésbé rokon ország, vagy, pontosabban, hogy az egyik hadüzenet nélküli háborút folytat a másik területén. Ennek kihatásai nem elsősorban a népesség alakulását befolyásolják (amennyiben lokális marad a háború), hanem egyre inkább a nagyon erősen összefonódott világgazdaság folyamatait, és esetleges válságkilátásokat is. És ez már nem jóslat: következtetés.

Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,

1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
3. itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!

Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!