Tardos János
Közismert tény, és Greta Thurnbergen kívül is sokan hivatkoznak rá: a tömeges repülőgépes utazásoknak és a légi teherszállításnak, amelyek globálissá vált modern életünknek mindennapi velejárói, igen súlyos környezetszennyező hatásai is vannak.
Persze szennyezi levegőnket és bőven hozzájárul az általános felmelegedéshez a rengeteg autó, hajó, az ipar és a lakosság által elégetett összes fosszilis tüzelőanyag is. De most beszéljünk csak a globális felmelegedés négy százalékáért felelős és a széndioxid-szennyezés mintegy 2,4 százalékát adó repülésről, mert a legfrissebb hírek szerint nemrég a franciaországi Toulouse-ban megtette első kísérleti útját egy Airbus A319-es repülőgép, amelynek egyik hajtóműve 100 százalékban megújítható növényi alapú üzemanyagot égetett el.
A kísérletek már évtizedek óta folynak a növényi olaj üzemanyagként való felhasználására, nagy ültetvényeket létesítettek világszerte, elsősorban Brazíliában, Indiában és Kínában, működnek már az ezeket az olajos növényeket üzemanyaggá feldolgozó üzemek is – de eddig a repülőgépekben ezeket a növényi eredetű olajokat csak a hagyományos kerozinnal keverve merték felhasználni. Így hát ez az első eset, amikor – ha csak a kettő közül az egyik hajtóműben is, de – végre vegytisztán is repültek vele.
Tekintve, hogy az autókkal ellentétben az elektromotoros hajtású repülés egyelőre nagyon is a jövő zenéje, s ha azt nézzük, hogy a polgári repülésben messze prioritást élvez a biztonság, a mostani lépés igenis mérföldkő az üvegházhatás elleni világméretű küzdelemben. Ha ugyanis ez beválik – és az Airbus szakemberei egyelőre maradéktalan sikerről adnak hírt –, hamarosan ki fogják próbálni a gép mindkét hajtóművében is. Amíg jobb megoldást nem találnak a tudósok, ez talán a legfájdalommentesebb kúra a fosszilis üzemanyagok felhasználásának csökkentésére, esetleges jövőbeni teljes megszüntetésére. Már maga az Airbus is bejelentette, hogy hamarosan megpróbálkoznak ezzel a környezetbarát üzemanyaggal a saját gyártású helikoptereikben is, és nem kétséges, hogy előbb-utóbb az egész iparág efelé fog elmozdulni.
Az már csak hab a tortán, hogy néhány kisebb repülőgépipari vállalkozás egyre biztatóbb kísérleteket folytat a kisrepülőgépek elektromotoros hajtásával, sőt egy brit vállalkozás, a Wright Electric hamarosan kipróbálja ezt a technikát egy százszemélyes közepes utasszállító gép, az Avro RJ négy hajtóművén is.
A piaci igényekhez igazodva az Óbudai Egyetem és a Magnus Aircraft Zrt. is innovatív együttműködésről állapodott meg 4-6 személyes, túrautakra alkalmas hibrid, illetve tisztán elektromos hajtású repülőgépek fejlesztésére – jelentették be november 2-án.
Tudni kell, hogy mindezek a tervek nem egy hónap, sőt nem is egy év, hanem évtizedek alatt érhetnek csak el a gyakorlati felhasználás állapotába, akkorra válhatnak mindennapi életünk részeivé.
Éppen ezek közé a hosszabb távú tervek közé illeszkedik a Budapest Airport jelenlegi üzemeltetőinek vállalása is, amit október végén, a 15. alkalommal megrendezett Greenairport találkozón jelentettek be: eszerint nem a korábbi vállalásuk szerinti céldátumra, 2050-re, hanem már legkésőbb 2035-re elérnék a reptér mindennapi működése során a nettó zéró karbonkibocsátást.
Chris Dinsdale, a cég vezérigazgatója elmondta: partnereikkel együtt dolgoznak a légikikötő környezeti lábnyomának csökkentésén, ugyanis már rég belátták, hogy azonnali cselekvésre van szükség. Az első lépések egyikeként 2021-ben 840 MWh mennyiségű zöld energiát vásároltak, ami 3500 négyfős háztartás havi áramfogyasztásának felel meg. Emellett a légikikötő vállalta, hogy 2022-es áramigénye 65 százalékát megújuló energiaforrásból fogja fedezni.
A cél az, hogy 2023. január 1-től a Budapest Airport teljes árambeszerzése megújuló energiaforrásokból valósulhasson meg. Ennek keretében a repülőtéri fejlesztések során új technológiai és energiahatékonysági megoldásokat alkalmaznak, többek között modern szigetelési és fűtési rendszereket, LED-es világítást és napelemeket építenek be. Emellett az újranyitni tervezett 1-es, valamint újonnan építendő 3-as terminálnak is zéró karbonkibocsátásúnak kell lennie a 2035-ös semlegesség eléréshez, és ezt már a tervezés szakaszában figyelembe veszik. A Budapest Airportnak az elmúlt tíz év alatt sikerült az egy utasra jutó szén-dioxid kibocsátást a korábbi érték közel egyharmadára csökkentenie, és sikeresen takarékoskodnak az ivóvízzel is: ebből 30 százalékkal csökkentették fogyasztásukat. A vállalat hulladék-újrahasznosítási aránya is kiemelkedő, hetven százalékos.
Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,
- akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
- Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
- itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!
Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!