Óriásgyárak mentik meg a Földet ?

Fotó:Unsplash/Chris Leboutillier

Szentgyörgyi Zsuzsa

Nagy remények – nagy pénzekért, a környezetvédelem szolgálatában

Kezdjük egy találós kérdéssel: mi lehet az, ami egyszerre segít a klímaveszély enyhítésében és a gazdaság fellendítésében? Ne gondolják, hogy ez unalmas kérdés! Dehogy! Izgalmas, bár egyáltalán nem közismert rá a válasz. Nem más ez, mint a gigafactory, vagyis olyan, nagyon fontos termékeket előállító gyárak létesítése, amelyek csökkentik a világunkban vészesen szaporodó hulladékok felhalmozódását, enyhítik az egyre fogyatkozó értékes anyagokból már most is várható hiányt, és ráadásul kedvezően befolyásolhatják az ökológiai lábnyomot.

De mitől olyan érdekes ez? Nos, kissé távolabbról kezdve: emlékezzünk rá, hogy éppen most, novemberben ülésezik a klímaveszélyről egy gigantikus nemzetközi fórum, az ENSZ éghajlat-változási konferenciája, a COP27! Fő témájuk, hogy úgy tűnik, közelebb kerülhet időben a légkörünkben fordulópontnak kikiáltott 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedés, mint ahogyan arra számítottunk. Fontos megoldás lehet, hogy az egyik főbűnösnek számító közlekedésben áttérünk a benzin-dízelről a villamos meghajtásra. Erőteljes lépés e tekintetben, hogy az Európai Unió már ki is tűzött egy igencsak rövid határidőt: alig 13 év múlva, 2035-ben új kocsiként már csakis elektromos autókat lehet majd eladni. Ami viszont azt is jelenti, hogy rengeteg akkumulátorra lesz szükség. Ezek pedig drágák, ráadásul a gyártásukhoz szükséges anyagok elég gyorsan elfogyhatnak, mert viszonylag kevés van belőlük, és a lelőhelyeik sok esetben elmaradottabb, diktátorok által uralt országokban vannak. Ugyanakkor ijesztő a trend: a legutóbbi Világgazdasági Fórum szakbizottságának jelentése szerint az elmúlt fél évszázadban a nyersanyag-felhasználás közel megnégyszereződött, miközben ennek a mennyiségnek csupán kevesebb, mint kilenc százaléka került újrafelhasználásra, a többi mehet a hulladékok közé. És ezzel el is érkeztünk a földi civilizáció másik, rendkívül súlyos és egyre mélyülő gondjához: a hulladékok felhalmozódásához.

E kettős problémán, a fogyatkozó nyersanyagokén és a hulladékokon egyszerre segíthetnek a gigagyárak. De mitől „giga”? Részint, mivel igen nagy, jelentős kibocsátású gyártó vállalatok ezek, másrészt, mert évente több gigawattórányi teljesítményű akkumulátor-mennyiséget produkálnak. (Itt az idő, hogy hozzászokjunk fontos fogalmakhoz: a wattóra az akkumulátorok jellemző mutatója, a giga pedig milliárdszoros szorzót jelent.) Kézenfekvő tehát, a gyártó vállalatoknak nagyon megéri, hogy a drága, az esetek többségében messziről szállított, tehát igencsak költséges és amellett gyorsan fogyatkozó anyagokat, esetünkben például a lítiumot, kobaltot, mangánt, nikkelt, újrahasznosítsák. Vagyis, az eddig bevált egyirányú gyártást – amikor is beérkeznek az alapanyagok, feldolgozzák őket, majd a legyártott termék elhagyja a gyárat – körforgásos módszerrel váltsák fel. Jó példa a svéd Northvolt vállalat igen bátor célja, hogy már évtizedünk végére három gyárában 150 GWó kibocsátásban gyártson akkukat. Ez akár kétmillió elektromos autó hajtásához elegendő lehet. Ráadásul a gyártott termékeik felében újrafeldolgozott nyersanyagot használnak majd.

Mindenképpen rászolgálnak ezek a gyárak a giga, vagyis a milliárdszoros jelzőre. A Northvolt-nak például az egyik, észak-svédországi telepén máris két, egyenként 300 méter hosszú gyártósora működik, és további hármat terveznek. És nem kevésbé fontos, hogy az értékes alapanyagoknak legalább a felét az elhasznált akkukból nyerik vissza. No, jó, azért ne feledjük, hogy maga az újrahasznosítás is igencsak bonyolult kémiai eljárásokból összetevődő és erősen energiazabáló műveletekkel jár… Az akkumulátor lényeges alkotója, és az árának mintegy 40 százalékát hordozó katód például fontos alapanyagok bonyolult keverékeként állítható elő.

Itt előbukkannak régi ismerőseink, a robotok, méghozzá nemcsak együgyű összeszerelőként, hanem számos feladat megoldójaként is: például az új és az újrafeldolgozott anyagok helyes arányú keverékének előállítójaként. (Ha már emlegetem itt a mesterséges intelligenciát, emlékeztetőül: érdekes, bár másfajta intelligens feladatok végzésére alkalmas szerkezetekről is szólt e helyen a Terroristavadász robotok? című írásom. Valóban sokoldalúak, hasznosak és egyre okosabbak mesterséges segítőink… de ez már egy másik téma.) Az intelligens robotoknak nagy szerepük van a kiöregedett akkumulátorok helyes szétbontásában, az összetevők felismerésében és osztályozásában. És mivel intelligensek, tehát állandóan tanulniuk is kell, jól hasznosítva új ismereteiket egyebek között a termelés gazdaságosságában is.

Fotó: Unsplash

Érdemes egy pillanatra elgondolkodnunk a minket érintő nagy kihívásról is: arról, hogy Magyarország akár világviszonylatban is akkumulátorgyártó hatalommá válhat, a harmadik az EU-ban a németek és a lengyelek mögött. Hiszen hamarosan legalább másfél tucatnyi, az akkugyártáshoz kapcsolódó feladatokkal (kiegészítő anyagok és különféle részegységek gyártásával) foglalkozó üzem fog nálunk működni, özönlenek hozzánk befektetésre távol-keleti, elsősorban kínai és dél-koreai vállalatok. Közöttük is óriásnak számít az e téren piacvezető kínai CATL (Contemporary Amperex Technology Ltd) Debrecenben tervezett gyára, 100 GWó éves termeléssel, és az ezt szolgáló 7,34 milliárd euró beruházással. Ez az érték lényegesen nagyobb, mint az összes többi nálunk letelepedett és az akkugyártáshoz kapcsolódó, mintegy másfél tucatnyi gyáré. Szívesen írnék ezek környezeti hatásairól, de minden adat titkosított. Pedig hasznos lenne tudni, hogy mekkora részesedése lesz az itteni munkálatokban a rendkívül fontos innovációs tevékenységeknek, a továbbfejlesztési munkáknak. Avagy csak betanított emberek és persze robotok végzik itt az összeszerelő gyártási munkálatokat. Amellett ismert, hogy az akkumulátorgyártás igen erősen környezetterhelő műveleteket is igényel. Nem tudjuk egyelőre kielégítően, hogyan befolyásolja nagy vízigényük a földalatti vízrendszereink egyensúlyát és kitermelését. És mivel hazánk sűrűn lakott ország, a települések közelében működő üzemek hogyan hatnak a lakosok jólétére, biztonságára.

A gigagyárak működése, a körkörös gyártás, az ésszerű hulladékfelhasználás eszméje és gyakorlata kétségtelenül előnyösen befolyásolhatja az ökológiai lábnyomot. A technológia valódi ára azonban hosszú, tartós alkalmazás után derül csak ki.

Értesülj elsőként a Viszont.hu legfrissebb híreiről!

Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,

  1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
  2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
  3. itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!

Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni! 

Mennyire tetszett Önnek ez a cikk?

Kattintson a csillagra az értékeléshez!

Átlagos értékelés 0 / 5. Szavazatok száma: 0

Eddig nincs szavazat! Legyen Ön az első, aki értékeli ezt a cikket.