Egyszerű mosólányból lett a Moulin Rouge királynője

Kép: Wikimedia

Dávid Gyula

Nehéz elképzelni ennél kanyargósabb életutat!

Louise Josephine Weber 1866. július 12-én született Elzászban egy ács és egy varrónő gyermekeként. Az 1870-es francia-porosz háború idején családjával előbb Clichy-be, majd Párizsba menekült. 16 évesen édesanyjával egy mosodában dolgozott, ahol előszeretettel bújt a tisztításra leadott drága holmikba, és az így „kölcsönzött” ruhákat magára öltve surrant be különböző mulatókba, elbűvölő sztárnak adva ki magát a színpadon.

Egy revüben kezdte, a Fernando Cirkuszban. A táncos-koreográfus Grille d’Égout és Céleste Mogador adott neki leckéket, megtanították a kánkánra, professzionális táncos lett. A kis klubokban fellépő Weber hamar népszerűvé vált: tánctudása és bájos, merész viselkedése egyaránt közkedveltté tette. Rendszeresen azzal szórakoztatta a jellemzően férfiakból álló közönséget, hogy megemelte szoknyáját, így forgás közben láthatóvá vált az alsóneműjére hímzett szívecske, és magasra lendülő lábával leverte az urak kalapját. Mivel gyakori szokása volt, hogy tánc közben felkapta a vendég poharát, és gyorsan magába döntötte annak tartalmát, La Goulue-nek (Torkosnak) becézték. 

Louise Josephine Weber

Ekkor találkozott Pierre-Auguste Renoir festőművésszel. Az ő segítségével vált azon modellek egyikévé, akik szép pénzt kerestek azzal, hogy művészeknek, fotográfusoknak pózoltak. Néhány, később híressé vált fényképész ekkortájt sok ruhátlan felvételt készített La Goulue-ról.

A lány Jacques Renaudin borkereskedő szárnyai alá került, aki az éjszakában Valentin le Désossé művésznéven táncolt. A Moulin Rouge velük indította első műsorát, és a kánkán egy korai formáját adták elő, chahut néven. Azonnal sztárokká váltak, de Weber volt az, aki ellopta a show-t felháborítóan magával ragadó viselkedésével. Az állandó főszereplőként elkönyvelt La Goulue a kánkán és a Moulin Rouge szinonimájává vált. Kora legjobban fizetett előadóművésze lett, és az egyik kedvenc témája Henri de Toulouse-Lautrec festőnek, akit a mulatóban fellépő művészek ihlettek meg. Legjobb barátja La Mémé Fromage (A Sajtlány) volt, egy másik híres táncos. Olyan közel álltak egymáshoz, hogy az emberek nővéreknek vélték őket.

La Goulue, ahogyan Touluse-Lautrec látta

A mondén mulatók mellett La Goulue a cirkuszban is sikerrel szerepelt. Igazi sztárként fürdött a pénzben, és a korszak legfényesebb kulturális és társadalmi személyiségei vették körül, többek között a már említett Renoir, Toulouse-Lautrec, de Rothschild báró és Nagy-Britannia leendő királya, VII. Edward is a közelebbi ismerősei közé tartoztak. Sokukkal feltételezhetően szerelmi viszonya is volt. La Goulue-t imádta a közönség, szakmai útját ugyanakkor állandó botrányok kísérték, amit ingerlékeny, sőt agresszív viselkedésével még tovább súlyosbított. De ő maga csak fütyült a korabeli polgári erkölcsi elvekre: szerette a férfiakat és a nőket, és azt akarta, hogy a zene szóljon, a pezsgő pedig sose fogyjon el.

Miután hírnevet és vagyont is szerzett, Weber úgy döntött, hogy 1895-ben megválik a Moulin Rouge-tól. 1895 decemberében fiút szült, Simon Victort, egy ismeretlen apától. (Amikor az apa kilétét firtatták, csak annyit vetett oda: “Egy herceg“.) Jelentős összeget fektetett be egy előadásba, amellyel utazó produkcióként bejárta az országot.  Oroszlánszelídítőként menazsériákban, vásárokon lépett fel, de rajongói, akik korábban sorba álltak, hogy jegyet vásároljanak a Moulin Rouge-ba, nem fogadták el az új környezetét, így üzleti vállalkozása szomorú kudarcba fulladt.

Műsorának bezárását követően La Goulue eltűnt a nyilvánosság elől. Depresszióban szenvedett, sokat ivott, és felélte a tánccal felhalmozott kis vagyonát. Fia, Simon Victor 1923-ban, 27 évesen halt meg, hátrahagyva egy Marthe nevű kislányt. E megpróbáltatás után Louise Weber alkoholizmusba süllyedt.

La Goulue fénykorában és élete vége felé

A szenvedélybeteg és nyomorgó La Goulue 1928-ban tért vissza a Montmartre-ra. A Moulin Rouge közelében lévő utcasarkon földimogyorót, cigarettát és gyufát árult; kevesen ismerték fel a Montmartre betegesen túlsúlyos és elzüllött egykori királynőjét.

A Belle Époque idején a párizsi kabaré megtestesítője, a Moulin Rouge egykori gyöngyszeme nyomorúságban és feledésbe merülve kapott agyvérzést. A Lariboisière kórházban 10 napos kínszenvedés után 1929. január 29-én meghalt. A párizsi Pantin temetőben szinte csak Pierre Lazareff újságíró, későbbi lapszerkesztő és sajtómágnás jelenlétében temették el. Dédunokája, Michel Souvais (1946-2012) kezdeményezésére 1992-ben exhumálták, és hamvait hírnevéhez méltón búcsúztatták el. A megemlékezésen Jacques Chirac mondott beszédet a teljes francia média, közéleti személyiségek és kétezer ember előtt Montmartre temetőjében.

Életrajzírója, Maryline Martin előterjesztésére 2021 februárjában a párizsi tanács ülésén úgy szavaztak, hogy a Montmartre szívében található kert a továbbiakban Louise Weber nevét viseli (Louise-Weber-dite-La-Goulue).

Értesülj a Viszont.hu legfrissebb híreiről!

Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,

1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!

2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,

3. itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!

Ezután a posztjaink a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni! 

Mennyire tetszett Önnek ez a cikk?

Kattintson a csillagra az értékeléshez!

Átlagos értékelés 4.8 / 5. Szavazatok száma: 6

Eddig nincs szavazat! Legyen Ön az első, aki értékeli ezt a cikket.