Clara Schumannról, a zongoraművészet európai szintű művészéről a legtöbbeknek elsőre az ugrik be, hogy zongorát tanított, koncertezett, de mindenekelőtt a nagy német romantikus zeneszerző, Schumann felesége, segítője, szekundása, ihletője. S ha pusztán ennyi volna, már akkor beteljesítené küldetését, ám Clara Schumann fantasztikus zeneszerző is.

Egy cipősdobozban elfért, annyira pici volt, mikor megszületett, így aztán Tiny, azaz Picurka lett a beceneve. Az alig másfél kilós kislány felnőttként is alig nyomott 36 kilót. Amikor 15 évesen,1908-ban, Tiny Broadwick először kiugrott a hőlégballonból, csak egy kis lépést kellett tennie, de a nőknek világszerte ez egy hatalmas lépést jelentett.

Mélységes mély a múltnak kútja – a viszont.hu ebből mereget, hogy segítsen válaszokat találni a ma kérdéseire. Itt van mindjárt az iskola, ahol a gyermekeink, unokáink sorsa dőlhet el. Egyetérthetünk azzal, amit napjainkban diákok sokasága skandál: ha nincs tanár, nincs jövő! Nézzük csak mit írt erről Ady Endre bő száz évvel ezelőtt, hátha segít jobban megérteni a mai helyzetet!

Őrjítő sikerekben gazdag, de kudarcokat sem nélkülöző életútja talán modellezi, mi kell ahhoz, hogy valaki sokra vigye az álomgyárban. Először is tehetség. De az kevés. Szükség van még bátorságra (vagy éppen: vakmerőségre), vállalkozó kedvre, makacsságra, keménységre, némi narcisztikus önszeretetre… és rengeteg elszántságra.

Hallottak már önök Pusztatúrpásztóról? Akik autóval járnak Mezőtúr és Túrkeve között, azok elsuhannak az autóbuszmegállója mellett, a többiek valószínűleg nem ismerik. Pedig a világ filmtörténetének jeles helyéről van szó: született itt három testvér, akik meghökkentő filmes karriert futottak be, a legidősebbet még lovaggá is ütötték.

Négyévesen már olvasott, együtt tanult a fivéreivel, tizennégy nyelven beszélt, és kora nagy tudósaival levelezett. Egyike volt az első nőknek, akik Európában egyetemre járhattak, noha az órákon csak egy függöny mögé rejtőzve vehetett részt, nehogy elvonja férfikollégái figyelmét az igazán komoly kérdésekről. Ő Anna Maria van Schurman, a 17. századi holland aranykor legműveltebb asszonya.

Amikor Ferenc Józseffel találkozott, kicserélték az autogramos füzetüket. Őfelsége arról érdeklődött tőle, hogy mit szeret a legjobban a színészetben. „A színésznőket” – felelte erre, amin a császár jót nevetett. A Gogol Revizorja alapján készült német filmvígjáték 1927-es bemutatójának másnapján Hitlerrel futott össze az utcán, aki azt kiabálta neki felháborodva, hogy „ostoba, bárgyú film, sajnálom az időt, amit rápazaroltam!”. – Ez volt a jel, amiből tudta, hogy érdemes elkezdenie egy újabb emigráláson törnie a fejét.