Őrjítő sikerekben gazdag, de kudarcokat sem nélkülöző életútja talán modellezi, mi kell ahhoz, hogy valaki sokra vigye az álomgyárban. Először is tehetség. De az kevés. Szükség van még bátorságra (vagy éppen: vakmerőségre), vállalkozó kedvre, makacsságra, keménységre, némi narcisztikus önszeretetre… és rengeteg elszántságra.

Hallottak már önök Pusztatúrpásztóról? Akik autóval járnak Mezőtúr és Túrkeve között, azok elsuhannak az autóbuszmegállója mellett, a többiek valószínűleg nem ismerik. Pedig a világ filmtörténetének jeles helyéről van szó: született itt három testvér, akik meghökkentő filmes karriert futottak be, a legidősebbet még lovaggá is ütötték.

Négyévesen már olvasott, együtt tanult a fivéreivel, tizennégy nyelven beszélt, és kora nagy tudósaival levelezett. Egyike volt az első nőknek, akik Európában egyetemre járhattak, noha az órákon csak egy függöny mögé rejtőzve vehetett részt, nehogy elvonja férfikollégái figyelmét az igazán komoly kérdésekről. Ő Anna Maria van Schurman, a 17. századi holland aranykor legműveltebb asszonya.

Amikor Ferenc Józseffel találkozott, kicserélték az autogramos füzetüket. Őfelsége arról érdeklődött tőle, hogy mit szeret a legjobban a színészetben. „A színésznőket” – felelte erre, amin a császár jót nevetett. A Gogol Revizorja alapján készült német filmvígjáték 1927-es bemutatójának másnapján Hitlerrel futott össze az utcán, aki azt kiabálta neki felháborodva, hogy „ostoba, bárgyú film, sajnálom az időt, amit rápazaroltam!”. – Ez volt a jel, amiből tudta, hogy érdemes elkezdenie egy újabb emigráláson törnie a fejét.

Most éppen a környezetvédelem, a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozása a szívügye – olyannyira, hogy ezt nevezi élete legfontosabb harcának. Márpedig Arnold Schwarzenegger nem ismer tréfát, ha egyszer valami mellett – vagy ellen – elkötelezi magát, nem takarékoskodik az energiával, ugyanolyan elszántsággal veti bele magát a küzdelembe, mint egykor, nem mindennapi életútjának elején. Az osztrák falucskában, ahonnan indult, ma is a legnagyobb jóindulattal figyelik minden lépését, a „Stájer Tölgy” pedig hálával viszonozza rajongótábora hűségét.

A klasszikus gyermekmesék egy része – főként a kevésbé ismert eredeti változataik – horrortörténeteket mesélnek el. Elég a mostoha által a halálba küldött – és gyilkossá lett – Jancsira és Juliskára gondolnunk, vagy Csipkerózsika eredeti meséjére, amelyben az alvó lányt a nős király megerőszakolja, s ikrei születnek. De még ritkább, hogy oknyomozás kezdődik, ki volt a mese valódi főhőse.