Amikor Ferenc Józseffel találkozott, kicserélték az autogramos füzetüket. Őfelsége arról érdeklődött tőle, hogy mit szeret a legjobban a színészetben. „A színésznőket” – felelte erre, amin a császár jót nevetett. A Gogol Revizorja alapján készült német filmvígjáték 1927-es bemutatójának másnapján Hitlerrel futott össze az utcán, aki azt kiabálta neki felháborodva, hogy „ostoba, bárgyú film, sajnálom az időt, amit rápazaroltam!”. – Ez volt a jel, amiből tudta, hogy érdemes elkezdenie egy újabb emigráláson törnie a fejét.

Most éppen a környezetvédelem, a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozása a szívügye – olyannyira, hogy ezt nevezi élete legfontosabb harcának. Márpedig Arnold Schwarzenegger nem ismer tréfát, ha egyszer valami mellett – vagy ellen – elkötelezi magát, nem takarékoskodik az energiával, ugyanolyan elszántsággal veti bele magát a küzdelembe, mint egykor, nem mindennapi életútjának elején. Az osztrák falucskában, ahonnan indult, ma is a legnagyobb jóindulattal figyelik minden lépését, a „Stájer Tölgy” pedig hálával viszonozza rajongótábora hűségét.

A klasszikus gyermekmesék egy része – főként a kevésbé ismert eredeti változataik – horrortörténeteket mesélnek el. Elég a mostoha által a halálba küldött – és gyilkossá lett – Jancsira és Juliskára gondolnunk, vagy Csipkerózsika eredeti meséjére, amelyben az alvó lányt a nős király megerőszakolja, s ikrei születnek. De még ritkább, hogy oknyomozás kezdődik, ki volt a mese valódi főhőse.

Csipkebolt Brüsszelben – a könyvet sokan ismerik, mégis keveseknek tűnhet fel, mennyi fájdalom, lemondás, ugyanakkor hihetetlen bátorság van a romantikus történet mögött. Podmaniczky Júlia nem sejthette, mi vár rá, amikor beleszeret egy nála tizenkilenc évvel idősebb nős férfiba.