Deutsch Andor
Amikor Ferenc Józseffel találkozott, kicserélték az autogramos füzetüket. Őfelsége arról érdeklődött tőle, hogy mit szeret a legjobban a színészetben. „A színésznőket” – felelte erre, amin a császár jót nevetett. A Gogol Revizorja alapján készült német filmvígjáték 1927-es bemutatójának másnapján Hitlerrel futott össze az utcán, aki azt kiabálta neki felháborodva, hogy „ostoba, bárgyú film, sajnálom az időt, amit rápazaroltam!” – Ez volt a jel, amiből tudta, hogy érdemes elkezdenie egy újabb emigráláson törnie a fejét.
Jó sztorik, szépen tálalva, ügyes a poénjuk, érezni lehet, hogy tapasztalt kabarészerzőtől származnak. Hogy igazak-e? Nem biztos. Ahogy az sem, hogy Michael Curtiz némileg szeszközi állapotban valóban neki ajándékozta az Oscar-díját, aztán másnap, józanon, visszakérte, Barbara Stanwyck pedig illetlen ajánlatokkal üldözte.
A lényeg, hogy Szőke Szakáll vidám fickó volt, aki imádott viccelni, jó kedéllyel élte az életét, pedig menekülésből és gyászból is jutott neki bőven: annyit anekdotázott és füllentett, hogy talán már azt sem tudta, hogy hívják – nos igen, azt tulajdonképpen senki sem tudta.
Apja, Grünwald Henrik, sírkőfaragó volt, és a kis Jakab sokat játszott gyerekkorában a kőbányai temetőben. Később azt mondta, a sírkövek között bújócskázva tett szert akasztófahumorára, amit a kereskedelmi iskolában, azután banktisztviselőként is megőrzött. Tizenhét éves korában már kettős életet élt: nappal rendes polgárit (talán ez a világ ihlette egyik leghíresebb bohózatát, a Salamon Béla barátja számára írt Vonósnégyest), éjszaka pedig a Modern Színpad Cabaret-ban, a Fekete Macska Kabaréban, a Palace Kabaréban és az Apolló Kabaréban egy másikat – ahol persze letagadta a nappali foglalkozását, viszont egyre több kuplét és jelenetet írt éjszakai barátainak.
A lebukás elkerülhetetlen volt (állítólag egy kabarészínész bankba ment, és ő már nem tudott az asztal alá bújni), így imádott mostohaanyjának, Emma néninek is be kellett vallania, hogyan él. Ezután már csak egy lépés választotta el attól, hogy felmondjon a bankban, majd fejest ugrott a bohéméletbe. Grünwald Jakabból Gärtner Sándor, kicsit később pedig Gerő Jenő lett. Állítólag Nagy Endre adta ki egyszer az utasítást a jegyszedőjének, hogy „a szőke szakállas fiatalembert engedje be”, és ez aztán rajta ragadt; más források szerint egy félreértés folytán került ez a név egy kinyomtatott kupléja címlapjára, de olyan változat is kering, amely szerint egy kolléganője (talán Berky Lili) nem tudta megjegyezni a nevét, és inkább pelyhedző arcszőrzete alapján utalt rá. Akárhogy is történt: egy idő után már mindenki csak Szőke Szakállként emlegette.
Az első világháború idején állt először kamera elé, és rengeteg némafilmben grimaszolt; a húszas években, első kivándorlása után Bécsben és Berlinben is számontartották mint ellenállhatatlan komikust. Akkoriban Bécsben dolgozott régi barátja, Kertész Mihály (azelőtt Kaminer Manó, később Michael Curtiz), akivel korábban néhányszor együtt lépett fel az Apollóban. Szőke Szakáll emlékei szerint a fiatal rendező legalább olyan rosszul beszélt németül, mint később angolul, mégis volt munkája, és e találkozás beindította hősünk német nyelvterületen is felfelé ívelő karrierjét. Berlinben először forgatókönyvíróként alkalmazták, és nem engedték kamera elé; akkor egy kinn dolgozó másik barát, Bolváry Géza rendező protekciója segített neki. Innen jutott el néhány év alatt addig, hogy hamarosan már Németországban saját filmprodukciós céget alapított.
A népszerűségére jellemző, hogy a 30-as évek elején állítólag egyetlen szilveszter alatt húsz bécsi kabaréban vállalt egyenként ötperces fellépést, és hajnalig sikerült keresztül-kasul végigbohóckodnia a várost. Bár volt olyan színpad, ahova nem is várták, csak a nagy sietségben eltévesztette a bejáratot, berohant, leadta a műsorát, bezsebelte a tapsot, és ment tovább.
Hitler hatalomra jutása után, 1933-ban hazaköltözött Budapestre, ahol tárt karokkal fogadták. Ebben a korszakban több mint negyven film elkészítésében működött közre, és persze mindig ugyanazt játszotta: a szerethető, kissé habókos slemilt. A színpadon nem ritkán ő állt a középpontban, filmen örök másodhegedűs maradt, komikus kiegészítés a romantikus vagy izgalmas lényeg mellett, és ő éppen ezt imádta. „A Jávor könyörög, hogy cseréljünk már helyet, de nem vagyok hajlandó, mert nem tudná megcsinálni, amit én” – mondogatta állítólag, és nem kizárt, hogy némi igazság is volt a viccben.
1940-ben újra kénytelen volt útra kelni. Második felesége, Bözsike társaságában hagyta el Magyarországot, és vitte magával a jókedvét. Három húga, az unokahúga, a felesége testvérei itthon maradtak, és Auschwitzban haltak meg.
Ő viszont megtalálta a helyét Hollywoodban. Szerencsére elég sok régi nagykörúti kollégával találkozott ott, akik átsegítették a kezdet nehézségein, és megint eljátszhatta az izgatott színházi impresszáriók, aranyos európai nagybácsik és pityókás bolttulajdonosok hosszú sorát. Csupa aranyos, mókás figurát. Ekkoriban kapta a Szőke Szakáll mellé a Cuddles nevet (ami kb. ölelgetnivalót jelent), bár hivatalosan Jacob Gero néven lett amerikai állampolgár. Cuddlesnek egyes források szerint a félelmetes tekintélyű stúdióvezető, Jack Warner, mások szerint a bűbájos (és nála majd negyven évvel fiatalabb) Doris Day keresztelte el.
Már 1940-ben kapott filmszerepet Amerikában, Deanna Durbin mellett tűnt fel az It’s a Date-ben. 1941-ben Gary Cooper és Barbara Stanwyck mellett alkalmazták egy komoly sikerben, a Ball of Fire-ben. 1942-ben pedig régi pajtása, Michael Curtiz hívta az általa rendezett a Yankee Doodle Dandy című musicalbe, amelynek James Cagney volt a főszereplője, és három Oscar-díjat kapott, valamint további öt Oscar-jelölést is hozott Curtiznek – akit mi nevezzünk csak továbbra is Kertésznek.
59 éves volt, amikor főhősünk az ő Kertész barátjától megkapta azt a szerepet, amely miatt emlékszik rá a világ. 1942-ben a Rick’s Café főpincére lett. Ugye, mind tudják, miről van szó? Ricket, a cinikus, ám érző szívű étteremtulajdonost Humprey Bogart alakította, a nőt, akit valaha szeretett, és most a nácik elől menekülve újra felbukkan, Ingrid Bergman. Igen, ez a film Casablancában játszódik, ahol olcsó az emberélet… Történetünk hőse, aki S. Z. Sakall néven került fel a stáblistára, először nem akarta elvállalni a szerepet. Már három hete tartott (az egyébként is legendásan zavaros) forgatás, amikor Hal B. Wallis producernek mégis sikerült rábeszélnie a filmre. Eredetileg három hét munkát ajánlottak neki, ő viszont ragaszkodott hozzá, hogy négy hétre szerződtessék. Élete szerepéért heti 1750 dollárt kapott, de végül ki is használták a jelenlétét: többet látható a vásznon, mint Peter Lorre vagy Sydney Greenstreet. Nem csinált mást, mint amit szokott: jóságos, lojális alkalmazottat játszott, aki talán a legközelebb állhat ahhoz, hogy ismerje rejtélyes főnöke tragikus titkát – egy szót sem beszél erről a filmben, az arca viszont sok mindent elárul.
Ezután még vagy harminc filmben kapott szerepet: musicalben Doris Dayjel, westernben Errol Flynnel, hazafiasban Gene Kellyvel, Gary Cooperrel és Janet Leigh-vel. Michael Curtizzel is összehozta még a sors. Bözsike továbbra is kijárt hozzá a forgatásokra, ebédet vitt neki, és impresszárióként is helytállt mellette.
Főszerep? Kizárt. Szőke Szakáll megmaradt kedélyes mellékszereplőnek, aki ugyanazt a derűt árasztja magából civilben, mint a filmjeiben. Mondhatnánk, hogy egy életen át, országról országra menekült. Mondhatnánk, hogy szörnyű tragédiák terhét cipelte, és azért választott mindig új nevet, mert szerette volna maga mögött hagyni a múltját. Mégis a jólelkű figurák maradnak meg, akiket játszott, meg az anekdoták, amelyekkel soha, semmilyen nyelven nem takarékoskodott. Például az, amikor a kőbányai zsidó sírkőfaragó fia találkozik Ferenc Józseffel…
Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,
- akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
- Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
- itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!
Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!