Oszoljunk emberek! Nincs itt semmi látnivaló!
emberi_történetek
Vannak elhatározások, megtorpanások, aztán új lendülettel nekifeszülések. És vannak csodás találkozások, melyek akkor és ott körvonalazódnak, amikor a leginkább szükséges.
Álljunk meg, vegyünk egy nagy levegőt és merüljünk el abban, amit látunk: Kossuth Lajossal tiltakozó diákok, vidáman éneklő halálraítélt és még arra a kérdésre is választ kapunk, hogy miért van a kutyáknak farka? Kell ennél több egy hétvégi long readben?
Van, aki piramist épít, mi teret adunk a jobbító gondolatoknak
Noha egyáltalán nem biztos, hogy régen minden jobb volt, de a régi képeken megjelenő pillanatokat az eltelt idő varázslattal tölti el.
A Fortepan az egyik legismertebb, leghasznosabb portál, ha a közelmúltunkból keresünk képeket; hiszen annyi izgalmas dologról készült fotó az elmúlt lassan 150 évben! Most itt a viszont.hu-n egy sorozatot kezdünk azokból a képekből, amelyeket innen válogatunk és mi valamiért érdekesnek, izgalmasnak, felidézendőnek tartjuk. S mielőtt belevágunk, beszéljünk arról, mi is ez a Fortepan. Az egyik alapítóval és egyben a gyűjtemény mai kurátorával Tamási Miklóssal beszélgettünk.
A hét eseménye a Tudásmenet volt. A magyar média egyetlen szereplője, amely több mint száz kilométeren együtt gyalogolt a Tudásmenettel – a viszont.hu.
Tegnap érkezett meg a Tudásmenet a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium elé a miskolci Hermann Ottó Gimnnáziumtól. A két pedagógus szakszervezet, a Tanítanék és a Noár mozgalom által szervezett 180 kilométeres demonstrációt teljes hosszában öten gyalogolták végig, azonban sok százan csatlakoztak hozzájuk hosszabb-rövidebb szakaszok megtételére. A viszont.hu (egyedüliként a magyar média képviselői közül) összesen 110 kilométert tett meg; egyrészt, hogy megmutassa szolidaritását, másrészt, hogy tájékoztassa olvasóit. Ezúttal a Tudásmenet általunk is végiggyalogolt, Gyöngyöstól Budapestig tartó szakaszát mutatjuk meg képekben.
Pénteken a hatvani indulásnál vagy ötven új menetelő várt ránk. Szinte mind fiatal, már ha kiterjesztjük ezt a kategóriát a negyvenesekre is.
180 kilométer gyalog, hogy jobb legyen az oktatás. A viszont.hu a Tudásmenetben!
Szeretnénk, ha az új év közelebb vinne bennünket is ahhoz, hogy a szabadságot, a befogadást és az ezért kiálló embereket, tetteket tudjuk ünnepelni.
Lengyelország az orosz-ukrán háború kitörése óta több, mint 1,4 millió ukrajnai menekültnek nyújtott otthont, többnek, mint Európa bármely más országa. Korábban már írtunk róla, hogyan fogadták a bajbajutottakat – azóta hat hónap telt el.
Előre kell bocsátanom: nem vagyok karácsonyellenes. Kétségtelen: gyerekkoromban vártam a karácsonyt, élveztem a készülődést, imádtam a régi konzum szaloncukrot, a habcsókot. A karácsonyhoz hozzá tartozott a hó, szinte nem is emlékszem fekete karácsonyra. Hócipőben jártunk, talán van, aki még emlékszik a fehér, vízhatlan, oldalt gombos lábbelire. Csupa szép emlék: a Popper-család mindkét ága zsidó származású, de valahogy a karácsonyt mindig tartották.
Sok kedvünk nem volna most beleállni a 8 fokos vízbe. Igaz, nem is kéri ezt tőlünk senki. Az itt dolgozó munkások számára azonban ez nem döntés kérdése: nekik bele kell állni a vízbe, hiszen ők novembertől azért hajtanak heteken át, hogy karácsonyra legyen az ünnepi asztalokon elegendő ponty.
Az apja trónörökösnek szánta. Igaz, csak egy saarbrückeni áruház lett volna a birodalma, amit ő gőgösen elutasított; jó szándékának csupán annyi bizonyítékát adta, hogy megígérte, ha világgá megy, és vad kalandokba bocsátkozik, nem használja apja nevét. Akkor még nem sejtette, hány országon és földrészen keresztül fog utazni, menekülni, dolgozni, milyen karrier, csillogás, bukás és több újrakezdés vár rá, de betartotta az ígéretét
Ez a vágy egyidős az emberrel – de legalább s Évával. Ádámnak ugyanis szépnek kellett lennie, hiszen őt az Úr saját arcmására teremtette.
Radványi Gézáról valamiért mindig megfeledkeznek. Ki tudja, talán rajta múlt, ő vette – látszólag – túl könnyedén az életet, nem csinált karriert, inkább az elveihez ragaszkodott.