Ez a vágy egyidős az emberrel – de legalább s Évával. Ádámnak ugyanis szépnek kellett lennie, hiszen őt az Úr saját arcmására teremtette. De milyen lehetett az a szegény Éva, akit csupán Ádám oldalbordájából kellett összebütykölni? Abban még a középkori teológusok többsége is egyetértett, hogy köldöke, hát az nem volt. Hogy is lehetett volna, hiszen Évát nem anya szülte, így köldökzsinórja se lehetett, tehát a köldök ábrázolása a Paradicsomi Éván a festő eretnekségét bizonyítja! Ahogy olykor Ádám hosszú haja vagy szakálla is. 1640 táján a hollandiai egyetemek között valóságos háborúság tört ki abban a kérdésben, hogy Ádám nyomán egy prédikátornak hosszú hajjal és rövid szakállal vagy rövid hajjal és hosszú szakállal kell-e élnie? Noha előbb a hosszúhaj-pártiak álltak győzelemre, hiszen Mózes tanúsága szerint Tubalkain, aki az ércfeldolgozásra megtanította az embereket, csak jóval később született, ezért olló se volt, amivel Éva lenyírhatta volna Ádám sörényét, az 1644-es zwolleni zsinat határozatával mégis a rövidhaj-pártiak győztek. Persze a szépségért nemcsak teológiai háborúk folytak, a hiúságnak mindig nagy ára volt, ahogy Tímár Ágnes cikkében olvashatjuk.
Mióta festik, tetoválják az emberek a bőrüket? Adamik Zsolt írásából megtudhatjuk, hogy az Alpokban 1991-ben fellelt és kb. 5300 évesre becsült Ötzi nevű gleccsermúmia testén nem kevesebb, mint 57 tetoválás (keresztekből és vonalakból álló rajz) található. Hogy ezek mit jelentettek, azt épp úgy megfejti nekünk, mint a kalózok testére varrt krikszkrakszok jelentését vagy az elvágyódó ifjú lányok testére tetovált messze szálló fecskemadár üzenetét…
Mondjuk, hogy a szépségért meg kell szenvedni, de meghalni azért mégsem kellene. 16. századi, ikonikus smink – a porcelánfehérre festett arc – sok esetben a himlőből felépült arisztokrata hölgyek arcán megmaradt hegeket volt hivatott eltüntetni. A sors iróniája, hogy néhányan a himlőt ugyan túlélték, az arcfestést azonban nem. Erről ír Bokor Gabriella: Halálos sminktipp a 16. századból címmel.
Szerencsére azért nem volt minden szépségtipp ennyire veszedelmes – néha némi ravaszság is elég volt a vonzóvá tételhez, például a dekoltázshoz. Egy filmes mondás szerint a kis mell művészet, a nagy mell pornográfia. A dekoltázs egyik csodája, hogy ezt a kulturális és esztétikai különbséget képes eltüntetni. Egy jó dekoltázs demokratizálja a megjelenést. A másik csodája pedig az, hogy önmagában nem létezik, a test és a ruha találkozásával jön létre. Tímár Ágnes írásából minden ravaszságot megtudhat róla itt és itt.
De mi van akkor, ha valakinek még ennyi praktikával sem sikerül széppé varázsolnia magát? Főleg akkor, ha az illető egy hölgy, pláne egy színésznő?! Bíró Kriszta Fehér Liliről ír, akit a maga korában a legcsúnyább színésznőnek tartottak és aki erről így vélekedett: „Ha azt mondják az emberről: «az egy csúnya színésznő», — ez árt. Ha azt mondják: «ez a legcsúnyább», — az használ. Csak tehetséggel nem sokra megy az ember…”
Elolvastad a Hétvégi menedéket? Akkor gondold végig, hogy kik a barátaid, rokonaid, régi jó ellenségeid, és oszd meg velük! Aztán pedig iratkozz fel a Hétvégi menedékre!
Értesülj a Viszont.hu legfrissebb híreiről!
Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,
1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
3. itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!
Ezután a posztjaink a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!