A legendák ködébe vész, pedig igazából jelen van, hiszen számos neves filmszínész esküszik rá. Mi ez? A színészi játék elmélete vagy egy előadói technika, esetleg néhány tehetséges színésztanár hatása, akik iskolát alapítottak és széles körben elterjesztették a márkanevet? A sokat emlegetett Method Acting. Brando, Monroe, Dean, Hopper, Pacino, DeNiro, Williams, Day-Lewis – és még sokan mások sok országban, többféle színházi és filmes kultúrában több generáció óta esküsznek rá.

Ez a történet annyira szép, hogy filmet kellene belőle csinálni. Ja, csináltak is! Elvégre olyan, mintha kitalálták volna: az, hogy egy megfáradt sztár és az ifjú bombázó egymásba szeret egy forgatáson, és szinte azonnal összeházasodnak, még elképzelhető. De hogy együtt is maradnak, és addig szeretik egymást, míg a halál el nem választja őket… az valószínűleg ritkább. Különleges történet az övék.

Őrjítő sikerekben gazdag, de kudarcokat sem nélkülöző életútja talán modellezi, mi kell ahhoz, hogy valaki sokra vigye az álomgyárban. Először is tehetség. De az kevés. Szükség van még bátorságra (vagy éppen: vakmerőségre), vállalkozó kedvre, makacsságra, keménységre, némi narcisztikus önszeretetre… és rengeteg elszántságra.

A mozi hatalmasra nőtt, Amerika legyőzte Európát, és e csoda mámorában, zavartalanul telt néhány évtized. Ekkoriban egyetlen igazi tömegmédium létezett, és nem volt versenytársa. Keleten és nyugaton, csillogó mozipalotákban és kis, kelet-európai köpködőkben mindenkit ugyanaz a varázsvilág andalított el. Hát persze, hogy a mozirajongók nosztalgiával tekintenek vissza erre a korra!

Hallottak már önök Pusztatúrpásztóról? Akik autóval járnak Mezőtúr és Túrkeve között, azok elsuhannak az autóbuszmegállója mellett, a többiek valószínűleg nem ismerik. Pedig a világ filmtörténetének jeles helyéről van szó: született itt három testvér, akik meghökkentő filmes karriert futottak be, a legidősebbet még lovaggá is ütötték.

Nagyszerű heten vagyunk túl! Már ami az olvasnivalókat illeti a viszont.hu oldalon. Sajnos a világ többi részére nincsen túl sok hatásunk – ezért is gondoltunk arra, hogy lekerítünk egy kis részt a világból, ahol jól érezhetjük magunkat. Itt sem minden problémamentes persze – lásd villanyautók terjedésének gondjai – de akkor is. Olvasni jó. És ha valaki a hétközbeni rohanásban nem ért rá minden egyes cikkünkben elmerülni az elmúlt napokban, akkor most lehet pótolni egy kicsit.

Amikor Ferenc Józseffel találkozott, kicserélték az autogramos füzetüket. Őfelsége arról érdeklődött tőle, hogy mit szeret a legjobban a színészetben. „A színésznőket” – felelte erre, amin a császár jót nevetett. A Gogol Revizorja alapján készült német filmvígjáték 1927-es bemutatójának másnapján Hitlerrel futott össze az utcán, aki azt kiabálta neki felháborodva, hogy „ostoba, bárgyú film, sajnálom az időt, amit rápazaroltam!”. – Ez volt a jel, amiből tudta, hogy érdemes elkezdenie egy újabb emigráláson törnie a fejét.

Most éppen a környezetvédelem, a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozása a szívügye – olyannyira, hogy ezt nevezi élete legfontosabb harcának. Márpedig Arnold Schwarzenegger nem ismer tréfát, ha egyszer valami mellett – vagy ellen – elkötelezi magát, nem takarékoskodik az energiával, ugyanolyan elszántsággal veti bele magát a küzdelembe, mint egykor, nem mindennapi életútjának elején. Az osztrák falucskában, ahonnan indult, ma is a legnagyobb jóindulattal figyelik minden lépését, a „Stájer Tölgy” pedig hálával viszonozza rajongótábora hűségét.