Fon Gabi
Jackie O – ezen a néven emlegették az egykori First Ladyt, Jacqueline Bouvier Kennedyt, aki valódi stílusikon volt, és a mai napig inspirálóan hat a különböző divatirányzatokra. Bár az Onassisszal való házasságkötését sokan árulásnak tartották, és egy időre megfagyott körülötte a levegő, végül a közvélemény megbocsátott neki, és 64 éves korában bekövetkezett halálakor nagyobb tömeg búcsúztatta zokogva New York-i lakása előtt. Egy bálványt sirattak, akinek üdesége és bája rengeteg nőnek szolgált mintaként.
Az ízlésről nem lehet vitatkozni, tartja a latin mondás. Jacqueline Kennedy ízléséről pedig még annyira sem, hiszen ha valakié, az övé vitán felül kiváló volt. Ami az öltözködést illeti, Jackie mindig is a saját feje után ment, mondhatni ő volt a saját divattanácsadója. First ladysége első évében közel 50 ezer dollárral többet költött a ruházkodására, mint amennyit férje, John F. Kennedy a 100 ezer dolláros fizetésével megkeresett.
Végül is jó oka volt erre. Hisz pillanatok alatt tett népszerűvé olyan holmikat, amik a 60-as, 70-es években különlegesnek, olykor meghökkentőnek számítottak; pusztán azzal, hogy viselte őket. Ő tette divatdiktátorrá a kalaptervező Halstont, akinek újszerű kreációitól eladdig ódzkodtak a nők, ám, amikor férje beiktatásán Jackie feltette az ún. pillbox-kalapot, hirtelen minden nő akart magának egyet, és Halston karrierje azon nyomban beindult.
Képekről mindenki ismerheti ezt a különös nevű (magyarra talán gyógyszeresdobozként fordítható) kiegészítőt, amelynek a története önmagában is érdekes. A pillbox kalap elődje katonai fejfedő volt. A késő Római Birodalom idején a római katonák pileus pannonicust, azaz „pannon sapkát” viseltek. A modern női pillbox közvetlen elődjét pedig az angol molnárok találták fel az 1930-as években, és elegáns egyszerűsége miatt vált feleségeik körében népszerűvé. Aztán a pillbox-kalapokat többek között gyapjúból, bársonyból, organdiból, hiúz-, róka- vagy nercbundából is elkészítették (esetleg leopárdbőrből, amiről Bob Dylan „Leopard-Skin Pill-Box Hat” címmel szarkasztikus slágert is írt). Jackie-nek több pillbox-kalapja is volt, szinte minden létező színben, hogy passzoljon az öltözetéhez. A másik védjegye a pelerin lett, amit nagyon kevesen tudtak oly kecsesen és méltósággal viselni, ahogyan ő tette.
A Fehér Ház enteriőrje is neki köszönhető, az ő útmutatásai formálták ilyenné, amilyennek azóta is minden First Lady őrzi. Amikor 1961-ben Kennedy elnök és felesége beköltöztek újdonsült rezidenciájukra, a termek és lakosztályok még egészen másképp festettek. Régi, divatjamúlt bútorok jellemezték és ásító unalom. Jackie volt az, aki életet lehelt az ódon falakba, ragyogó kék és sárga színekkel átfestetve azokat, az antik bútorokat pedig különleges, egyedi kiegészítőkkel dobta fel. A rózsakert is az ő keze nyomán vált ilyen színpompássá, illetve a Kennedy család egyik barátja, a kertészetben jártas Bunny Mellon hozzáértő közreműködésével.
De nemcsak a Fehér Házat újította meg, a First Lady szerepkörét is újradefiniálta. Az elnökfeleség szerepét komolyan vette, és amellett, hogy bájos és divatos volt, okos és szellemes is, sőt, folyékonyan beszélt több nyelven, így hamarosan nélkülözhetetlenné vált férje hivatalos útjain. Szinte sztárként ünnepelték, így aztán az egyik franciaországi látogatásuk során Kennedy elnök egy idő után megjegyezte a vendéglátónak: „Ha nem veszi tolakodásnak, bemutatkoznék. Én vagyok az, aki elkísérhettem Jacqueline Kennedyt Párizsba.”
Jackie valósággal fürdött a népszerűségben. Kedves volt és közvetlen, egy korai Lady Diana. Ráadásul elsőként lett a politika világából TV-sztár. Addig a közéleti szereplők meglehetősen statikusan, egy helyben ültek vagy álltak a kamerák előtt. Jackie azonban a Fehér Házat előre felvett, profin megvágott, sétálgatós videó-túrákon mutatta be a pincétől a padlásig az ABC TV nézőinek. Ez merészen új volt, elképzelhetetlenül sikeres lett, sorozatot csináltak belőle, a rajongók pedig minden adás előtt visszafojtott lélegzettel várták, hogy milyen újabb ruhakreációban láthatják újra imádottjukat Jackiet, a First Ladyt. Persze az újságírók is követték minden lépését, hisz – mai szóval élve – igazi celeb volt, akit Andy Warhol képsorozatban örökített meg.
És, hogy emléke három évtizeddel a halála után sem homályosult el, azt jól példázza az amerikai Vogue magazin, mely nemrégiben feltárt néhány kevéssé ismert érdekességet az egykori First Ladyről. A magazin Tina Santi Flaherty könyvéből válogatott a történetek közül: a szerző Jackie szomszédja volt abban az apartmanházban, ahol a leendő First Lady még férjhez menetele előtt lakott.
Mint divatirányzatokat meghatározó stílusikon, talán annyira nem is meglepő, hogy Jacqueline Bouvier Kennedy az egyik leghíresebb divatlapnál, a Vogue-nál kezdte a pályafutását; az már inkább, hogy az első munkanapján felmondott. Na, ez az, amire a magazin, de talán ő maga sem számított, miután több mint 1200 jelentkezőből választották junior szerkesztőnek.
22 évesen a George Washington Egyetem végzőseként jelentkezett a Vogue Prix de Paris esszépályázatára – és meg is nyerte azt. Feltett szándéka volt, hogy neves újságíró lesz és erre meg volt minden lehetősége. De legalább ilyen eltökélten ragaszkodott ahhoz is, hogy férjhez menjen, s mikor első munkanapján körülnézett, azt látta, hogy a szerkesztőség szinte csak nőkből áll. Így aztán, déltájban felmondott. És – mint később bebizonyosodott – tudta, mit csinál. Nem sok időbe telt, már a Washington Times Herald rovatvezetőjeként randevúzgatott John F. Kennedy szenátorral.
Előtte azonban kis híján férjhez ment – valaki máshoz.
1952-ben még egy Wall Street-i üzletemberrel, John Husteddel járt, aki el is jegyezte a feltörekvő leányzót. Husted a családja révén a New York-i elit egyik prominens tagjának számított, de – legalábbis életrajzírója, Flaherty szerint – Jackie ennél többre vágyott. Más életrajzírók úgy vélik, inkább Jackie édesanyja volt, aki kevesellte Husted 17 ezer dolláros – mai árfolyamon 100 ezer dolláros – évi fizetését, arra gondolva, hogy ez nem lesz elég, hogy Jackie-t eltartsa. Bármi is volt a háttérben, tény az, hogy a jegyességet három hónap múlva felbontották.
Az idő aztán igazolta, hogy ez volt a jó döntés: így Jackie lehetett a XX. század egyik legbefolyásosabb First Ladyje. 2020-ban a Time magazin felvette a nevét a 100 Woman of the Year listájára, a Gallup kutatása szerint pedig bekerült a világ 18 leginkább csodált asszonya közé.
Iskolákat neveztek el róla, egykori alma materében, a George Washington Egyetemen az egyik terem viseli a nevét, ahogyan a New York-i Balettszínház egyik díja is. Számos könyv, film és tévésorozat ihletője lett, több kiváló színész formálta meg alakját. A napokban lett volna 93 éves, 28 éve nincs már közöttünk. De mítosza azóta is halhatatlan, és egészen biztosan még sokáig fennmarad.
Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,
- akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
- Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
- itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!
Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!