Tardos János
Egy nagyváros szívében, esetünkben az Eiffel-torony tőszomszédságában, egy történelmi kerület kellős közepén nem kis feladat egy nagy európai kormányzati ügynökség új székházát felépíteni.
Az erre kiírt pályázatot már 2017-ben elbírálták, a felújítás pedig azóta elkészült, az átadási ünnepség 2022 januárjában várható. De az épület már ma is áll, kívül-belül megtekinthető.
Ám hogy a székház új lenne, az csak retorikai szószaporítás, hiszen az ezt befogadó épület kontúrjai a XX. század eleje óta itt állnak. Ez eredetileg a Thomson cég elektromos háztartásigép-gyára és irodaépülete volt, és a 22 tagországot – köztük Magyarországot – tömörítő európai űrügynökség, az ESA a megalakulásakor, 1976-ban költözött ide. (Persze akkor még Magyarország nem volt tag; mi eredetileg a szovjetekkel közösködtünk.)
A mai építészek, Anne-Cécile Comar és Philippe Crosier a régi épület átvizsgálásakor két nagy problémával szembesültek: az egészségre káros eredeti építőanyag, az azbesztcement körülményes és hosszadalmas munkával járó eltávolításával, valamint a korábbi épület emeleteinek síkbeli eltolódásával: az irodák és a műhelyek belmagassága ugyanis annak idején jelentősen eltért. Így végül csak az épület régi, az azt körülölelő utcák síkjához igazodó külső kontúrjait hagyták meg, miközben a belső alapterületét 12 ezer négyzetméteresre bővítették.
Bár egy európai ügynökség székháza funkciójában elég kötött, ott irodai munka folyik, miközben konferenciákat is rendeznek, és az űrkutatás és az ehhez kapcsolódó fejlett ipar haditechnikai vonatkozásai miatt a munka egy része meglehetősen titokzatos, az építészek feladatukul kapták azt is, hogy amennyire lehet, az érdeklődő nagyközönség előtt is nyissák meg a belső tér egy részét. Így az utcaszinten az óriási belmagasságú, üvegtetejű, 450 személyes konferenciaterem mellett helyet kapott az Astrolab nevű, az érdeklődő civilek előtt is nyitott fogadóközpont, és egy nagy étterem, ahol az alkalmazottak mellett a városi sétafikálók is szívesen látott vendégek lesznek.
A nyitottságot hivatott jelképezni a rengeteg utcára néző üvegfelület is, miközben persze a modern környezettudatos építészetnek figyelembe kellett vennie a téli hőveszteség és a nyári túmelegedés nyilvánvaló veszélyeit is. Ezt a problémát mindenféle hőszigetelési és árnyékolási megoldásokkal próbálták orvosolni, miközben ez utóbbi elemek egy része számos égi, űrbéli objektumot is a bámészkodók eszébe juttathat – persze nem túl direkt formában, kell hozzá némi beleérzés is.
Egy ilyen patinás városrészben, mint a Grenelle, amely a Montparnasse-torony és az Eiffel-torony között terül el, a többi épület magasságában mind megtartja a szolid párizsi architektúra 19. század végét és Haussmann báró keze nyomát idéző képét, abból felfelé még egy űrügynökség székháza sem törhet ki. Ráadásul ez egy meglehetősen előkelő lakó- és diplomáciai negyed, itt van a Rodin Múzeum kis kastélya és az Invalidusok palotája, valamint az École Militaire hatalmas, laposan szétterülő épületegyüttese is, s előtte a még szélesebb Mars mező. Azon túl pedig már a Szajna, amelynek partján lejjebb, már kifelé a városból, valaha lapos gyárépületek és raktárak, dokkok álltak – ma pedig a korabeli Belmondo-filmekben is látható, a hatvanas évek végén, a hetvenesek elején épült modern, a folyóra néző toronyházak, a Front de Seine, ahol sokáig nagy sikk volt lakni. Csakhogy az már messze nem a belváros…
Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,
- akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
- Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
- itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!
Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!