Új faj elnevezésénél segíthet, ha szereted a gumicukrot

Fotó: Pixelprof

Kerényi Kata

A taxonómia (rendszertannal foglalkozó biológia) különösen izgalmas ága a tudománynak. Aki ezzel foglalkozik, nemcsak a rejtett összefüggések és kapcsolatok elhivatott kutatója, de minden esélye megvan arra, hogy munkája során új fajokat fedezhet fel. Ha pedig ez sikerül, akkor övé a megtiszteltetés, hogy tudományos nevet adjon neki. Sokan nem tudják, hogy ennek nem teljesen a fantázia szab határt: a tudományos névadásnak szigorú szabályai vannak.

Az újonnan felfedezett fajok elnevezése a laikusok számára jó mókának tűnhet, de nagy felelősséggel jár: onnantól kezdve az egész világon mindenki azon a néven fogja azonosítani az adott élőlényt. És a pontos identifikáció nagyon fontos, mert egyes változatok csak apróságokban térnek el egymástól, így a nem egészen pontos megnevezés félreértésekhez vezethet két szakember között. Tegyük fel például, hogy két ornitológus (azaz madártannal foglalkozó szakember) szóba elegyedik egy nemzetközi konferencián, és a szarkákról kezdenek beszélgetni. Csakhogy az egyikük Európából érkezett a rendezvényre, a másikuk Ausztráliából. Ha nem nevezik meg pontosan, mire gondolnak, az egyikük joggal feltételezheti, hogy egy Eurázsiában honos madárról beszélgetnek (Pica pica), míg a másik tudós végig a saját hazájában őshonos állatra (Cracticus tibicen) gondol. A tudományos név emellett segít az új fajok meghatározásában is: ha valaki egy eddig még nem felfedezett lényre bukkan, a többi faj pontos és találó elnevezése segítheti őt, hogy jól helyezze el a rendszertanban.

A Földön mintegy 8,6 millió faj él jelenleg, és ezek közül mindössze 1,2 milliót neveztünk meg eddig. Bőven akad még munkájuk a taxonómusoknak. Abban, hogy hogyan nevezzenek el egy újonnan felfedezett fajt, segítségükre van egy részletes szabályzat, amely az International Code of Zoological Nomenclature oldalán is megtalálható.

A megadott szempontok közül a legfontosabbak:

Legyen egyedi és összetéveszthetetlen!

Olyan nevet kell választani, amely véletlenül sem keverhető össze valami mással. Ha egyetlen hangzó különbség van csak egy másik elnevezés és az új között, akkor később az komoly félreértésekre adhat okot.

Ne legyen sértő vagy bántó!

Nagy a kísértés, hogy az ember a legádázabb ellenségéről nevezzen el egy pusztító kórt, vagy valami nyomdafestéket nem tűrő nevet adjon neki, ezzel is azt sugallva, hogy valami kellemetlen dologról van szó. A valódi tudomány azonban minden esetben elfogulatlan: nincs jó és rossz élőlény, mindegyiknek megvan a maga szerepe a természetben, és önmagában kell értékelni, nem személyes szempontok alapján – amelyek ráadásul később változhatnak is, hiszen az ember újraértékelhet sok mindent.

Ne nevezd el saját magadról!

A felfedező neve és a felfedezés évszáma mindenképpen szerepelni fog az új faj teljes tudományos nevében, ezért teljesen felesleges még külön is megemlíteni. A felfedezések során az alázat és a tisztelet a természet nagysága előtt alapvető etikai követelmény, és ebbe nem fér bele, ha valaki mindenáron előtérbe tolja magát. A felfedezés a fontos, nem a felfedező személye.

Az igazán jó elnevezés utal az adott faj valamilyen jellemzőjére: a külsejére, az életmódjára, akár a viselkedésére is. Itt a felfedező tudós szabadjára engedheti a fantáziáját. Az persze kérdés, hogy kinek milyen az asszociációs készsége. A gombabogarak (latinul: gelae, ami a „gelatus” szóból ered) elhivatott kutatóit a kis, kerek állatok például leginkább gumicukrokra (angolul: jelly, ugyanúgy ejtendő, mint a gelae) emlékeztették, így kaphatták az alábbi tudományos neveket: Gelae baen (a jelly bean latinosított változata) Gelae balae (a jelly belly átirata) és Gelae rol (jelly roll, tudományos csomagolásban).

Egy soklábú gumicukor (fotó: Alchetron)

Előfordul az is, hogy valaki egy általa tisztelt személyről nevez el egy új fajt. Van, aki a kutatás vezetőjének kedveskedik ezzel, de olyan is előfordult már, hogy egy híres színész vagy zenész  nevét kapta egy új faj.  Az Aphonopelma johnnycashi egy pók, amelynek furcsa elnevezését névadója azzal indokolta, hogy a fajjal a kaliforniai Folsom börtön környékén találkozott (Johnny Cash egy híres slágere a Folsom Prison Blues), ráadásul Cash jellegzetes öltözködési stílusához hasonlóan a kifejlett hímek általában fekete színűek.

Johnny Cash, a pók (kép: wikipedia)

Néha pedig megesik, hogy a felfedezőnek jó napja van (kinek ne lenne, ha épp most talált volna egy új fajt, amit még senki nem azonosított előtte?), és kreatív szójátékokat épít be az elnevezésbe. Így történhetett, hogy amikor kiderült: a T. Bittium nemzetségbe tartozó tengeri csigák mellett létezik egy hasonló, de sokkal kisebb termetű nemzetség is, az az Ittibittium (itty-bitty, azaz icipici) nevet kapta tudományos elnevezésként.

Ittibittum partum (fotó: Hardbunnsfauna, UiB)

Jó hír, hogy a névadás joga mindig a felfedezőt illeti: nem kell tehát tudósnak lenni, egy lelkes amatőr is bármikor bukkanhat új fajra, amit aztán ő nevezhet el. Érdemes nyitott szemmel járni a világban!

Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,

  1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
  2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
  3. itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!

Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni! 

Mennyire tetszett Önnek ez a cikk?

Kattintson a csillagra az értékeléshez!

Átlagos értékelés 0 / 5. Szavazatok száma: 0

Eddig nincs szavazat! Legyen Ön az első, aki értékeli ezt a cikket.