Párizs sohasem készül el

La Seine Musicale (fotó: Unsplash)

Tardos János

Nemrég megint a szemem elé került, miként is vélekedtek egyes kortársak az 1889-ben a párizsi világkiállításra megépült Eiffel-toronyról, amely ma már Párizs szimbóluma. Egy halom ronda ócskavasnak titulálták, és ragaszkodni akartak mihamarabbi lebontásához. Keseregtek azon, hogy ha fennmarad, ipari gnómként örökre elcsúfítja majd azt a gyönyörű városképet, amelyet addig a Notre-Dame, a Tuilériák, a Louvre, a régi Operaház, a Panthéon és a hozzájuk hasonló klasszikus épületek jellemeztek.

De az Eiffel-tornyon nem fogott az idő vasfoga, hozzászoktak, sőt megszerették a franciák, s ma már minden párizsi büszke rá. Igaz, már rég nem a világ legmagasabb, emberi kéz által emelt épülete, és a felavatása óta eltelt 132 év alatt kissé veszített frissességéből is: ma már nem igazán hat ránk az újdonság erejével.

Párizs sohasem készül el véglegesen: mint minden modern nagyváros, ma is élettel teli, újabb és újabb építészek jönnek, hogy rajta hagyják a kézjegyüket. A múlt század hetvenes éveiben felépült a Pompidou-központ színes csövekkel behálózott kockaépülete, amelyre valóban illik a múzeumgyár elnevezés, még ha nem is füstöl, és nem is lóg ki belőle felül egy hatalmas gyárkémény. A kulturális központ és az őt körülvevő belvárosi kerület népi elnevezése ma már egy és ugyanaz: ez a Beaubourg, vagyis éppoly szerves részévé vált Párizsnak, mint a Palais Royal, vagy épp a szintén modern és a Pompidou után nem sokkal átadott új, föld alatti bevásárlóközpont és metrópályaudvar, a Les Halles, a régi vásárcsarnokok helyére mélyesztett és azokról elnevezett futurisztikus gödör.

Ezeket a múlt századi építészeti modernségeket ma már minden turista az unalomig ismeri, csaknem ugyanolyan közhelyesekké, hétköznapiakká váltak, mint az Eiffel-torony, vagy a kilencvenes években egy régi vasúti pályaudvarból, ebből az ipari műemlékből csodálatos Szajna-parti múzeummá átalakított Musée d’Orsay.

Pompidou Központ (fotó: Les Echos)

De nem is ezekről akarok most beszélni. 

Hanem arról, hogy az építészek és állami vagy maszek mecénásaik sosem képesek egy sarokban nyugodtan megülni, mindig valami nagy dobáson törik a fejüket. Így született meg annak idején a Bastille-operaház, a Louvre-üvegpiramis, az új Pénzügyminisztérium és a hatalmas Mitterrand-könyvtár épülete is.

Ha emezeknél is modernebb, formabontóbb újdonságokat keresve sétálunk ma körbe Párizs városában, szerintem nem fogunk nagyot csalódni.

Itt van mindjárt a Párizsi Filharmónia, amelynek alumínium madarak ezrei által benépesített kupoláját Jean Nouvel építész álmodta ide, egy régebbi ipari kerület, a Villette rehabilitációjának közepébe. A helyszín ma már a belváros új élettel megtöltött perifériája. Itt valaha a földszintes épületek között piactér tátongott, vándorcirkuszok táboroztak le, céllövölde állt, és a tűznyelők és zsebtolvajok között zenélő karusszel forgott egykedvűen. Igaz, a Villette Park már évtizedek óta kulturális központ, ahová tudományt népszerűsítő gyermekmúzeum és színes, divatos lakópark is épült. A hatalmas koncertterem nemcsak természetközeli asszociációkat kelt, de akusztikája is állítólag nagyszerű. Mellette újabb kiállítóterek nyíltak, és persze étterem és kávézó is vonzza ide a nem csak kultúrára éhes látogatókat.

Philharmonie de Paris

A párizsi gyorsforgalmi körgyűrű egy másik, sokkal előkelőbb pontja mentén, a Bois de Boulogne szélén, a gazdagok lakta Neuilly szomszédságában nyílt meg 2014-ben a Louis Vuitton Alapítvány Frank Gehry által tervezett hipermodern kiállítóterme, illetve valóságos kiállító-komplexuma. Ide az állandó modern művészeti és a mindig különleges eseményszámba menő időszaki kiállítások idején olyan sűrű sorokban özönlik a bennszülött- és turista-nép, hogy ha valaki nem az interneten jó előre megváltott, pontos időpontra szóló belépőjeggyel érkezik, lelkileg készüljön hosszú órákig tartó sorban állásra, s esetleg arra is, hogy hoppon marad. Igaz, annyi elégtétele azért így is lehet, hogy közben kívülről hosszan csodálhatta ezt a modern kultuszpalotát.

A Louis Vuitton alapítvány épülete

Mitterrand elnök egy régebbi ikonikus, akkoriban sokak által popsztárokhoz hasonlított kultuszminisztere, a baloldali Jack Lang igazgatja ma az Arab Világ Intézetét, amelyet nem tegnap, hanem még 1987-ben avattak fel a Szajna bal partján, nem messze a Sorbonne dombra felfutó épületeitől, ott, ahol a Boulevard Saint-Germain a folyó mellé kanyarodik. Az épület maga talán nem is olyan szenzációs, mint a Vuitton-birodalom által szponzorált múzeum, de kétségtelenül van benne valami, amit talán modern kori mór stílusnak is lehetne nevezni – de belülről annál érdekesebb, és nekünk, Közép-Európából erre tévedt idegeneknek tartogat valami rendkívül egzotikus élményt. (Ami engem illet, nekem itt minden új volt és ismeretlen, miközben be kellett látnom, hogy nyitottabban kell közelednünk a velünk élő másfajta népek eredeti kultúrájához és történelméhez, ha valaha is meg akarjuk érteni őket.)

Institut du Monde Arabe

Hasonló elvek mentén épült és nyílt meg a nagyközönség előtt 2006-ban az afrikai, ázsiai, amerikai és óceániai népek Jacques Chirac által inspirált néprajzi-népművészeti múzeuma, amelyet az arab intézethez hasonlóan szintén a híres párizsi építész, Jean Nouvel tervezett. 

Ha ettől a Porte Dorée városkapu mellé telepített múzeumtól kifelé, a folyó déli kanyarja felé haladunk, és egy nagy kurflit mi is leírunk, lassan párizsi sétánk mai utolsó állomására, a Seguin-szigetre érkezünk, ahol a 2017-ben felavatott Zenélő Szajna (La Seine Musicale) modern buborék-színházépülete áll. Itt az operáknál valamivel könnyedebb hangulatú musicaleket, hangversenyeket és modern balettelőadásokat hallgathatunk-nézhetünk.

És ha előadás után a partra kilépve egy kicsit nyújtogatjuk a nyakunkat, a vállunk felett srégen visszanézve talán még az Eiffel-torony este idáig villogó csúcsát is megpillanthatjuk.

Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,

  1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
  2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
  3. itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!

Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!