Nemzeti Valentin-nap Salföldön

Magyar gyalogosroham. Fotó: Bercsi Gábor

Tardos János

Szombat délelőtt nem sütött a nap, ez mostanában kivételes természeti jelenség errefelé. Viszont tíz és fél fok volt pluszban, ami felbátorított, hogy szokásomtól eltérően átránduljak Salföldre (ki Ábrahámhegyre jár, ki Salföldre…), szóval ahol Somogyi Győző, a környék híres különce éppen rendhagyó Balassi-napot készült rendezni – hát az milyen lehet?

Gyülekező tízkor, jelmezes felvonulás egy órával később; én úgy durván a kettő közé lőttem be az érkezésemet. Fogalmam sem volt, hol lesz az a bizonyos gyülekező, de gondoltam, hogy ha látok egy csomó furcsa, jelmezes alakot, akkor majd ott leparkolok.

A falu teljesen kihalt, autók csak egy ház környékén parkolgattak, de ott tízszámra. És láttam egy pár furcsa alakot is.

Amúgy fogalmam sem volt, lelkileg miféle jelmezes felvonulásra készítsem fel magam, bár Somogyi Győző-illusztrációt már elég sokat láttam, főleg 48-as huszárokat, buzogány, kacagány, honfoglalási kellékek. Hej, Bercsényi, hej, Balassi – bár lehet, hogy rosszul idézek.

Akiket messziről láttam az utcán bagózni, azoknak a fején ilyen négyszögletes fehér törülköző volt, elsőre azt mondanám, albán kölestermesztőknek néztek ki – már ha tudnám, azok milyenek lehetnek.

De a ház udvarában, ahol a gyülekezés folyt, valóban színes kavalkád fogadott.

Leírni nem nagyon tudom, ezért vannak a fotók, de valami huszárféleségek bőven voltak, meg kurucok, Török Bálintok, Jumurdzsákok, Bornemissza Gergő és Iluska, egri csillagok, szigetvári hősök. Meg még kis lajbis egri gyerekek is, akiket bármikor elvihetnek janicsárnak, ha csak nem vigyáz az ember.

Fotós volt egy pár, Pestről jöhettek, kettejükkel szóba is elegyedtem, mert tudtam előre, hogy az én ájfónom pillanatokon belül lemerül, és akkor kérnem kell képeket.

Aztán Somogyi Győző szólított meg, töredelmesen bevallottam neki, honnan érkeztem, mit akarok, le is fotóztam, aminek örült, de utólag megfeddett, hogy miért nem szóltam ebbéli szándékomról, akkor levette volna a szemüvegét. Amúgy ő itt a lelke mindennek, én csak azt csodálom, hogy ennyi hagyományőrzőt belelkesített – még Nagykovácsiból is voltak itt jelmezes gyerekek. Kérdeztem is őket, ki varrja nekik ezeket a sapkákat-lajbikat, mert amúgy teljesen átlagos csibészeknek néztek ki, de csak röhögcséltek, semmi lényegi információt nem sikerült kihúznom belőlük. Csak a Győző mondta, hogy ezt minden évben megrendezik Valentin-nap helyett, mert az nem magyar. Aztán kis spéttel leesett nekem is, hogy Valentin = Bálint, és bár tény, hogy Balassi Bálint sosem járt Salföldön, de azért bronz emléktáblája, az van itt, akárcsak más művészi bolondságok faluszerte – erről hosszan lehetne itt elmélkedni.

Kedves nyoszolyólányok frissen sült pogácsát is osztogattak, török, magyar és angolul beszélő turista is kapott belőle.

Azután feltűnt nekem, hogy nem csak kardos, puskás, zászlós, buzogányos gyalogos katonák vannak, hanem délceg lovas huszárok is, valamint hatlábú törökök (náluk nem tudom, hogy hívták a lovas bandériumokat, hej, Gárdonyi, hej, Balassi, miért nem figyeltem jobban).

Lovas csatajelenet. Fotó: Bercsi Gábor

Az utcai sorakozóra már nagyjából le is merültem, kis időre vissza kellett ugranom a kocsiba tölteni, de azután a tisztavatásra, koszorúzásra utolértem őket. A cilinderbe beöltözött polgármester engedelmesen koszorúzott (próbált volna nem), azután huszárokat avattak, egy lovas katona – érdemei elismerése mellett – megkapta az obsitoslevelét, majd a lovasok és talpasok felsorakoztak a csatatéren. Addigra azonban már tényleg mínuszosra lemerültem.

Egy ideig még néztem a kurjongató huszárok rohamait, a gyáva törökök végzetes felsülését, s a felettük köröző filmező drónt, de aztán úgy döntöttem, hogy csúnya szél fúj, és 150 évet nem fogok itt várni, hátha megint annyi kell nekik kiűzni a törököt, akkor is osztrák segítséggel – erre már igazán nem voltam kíváncsi.

Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,

  1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
  2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
  3. itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!

Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni! 

Mennyire tetszett Önnek ez a cikk?

Kattintson a csillagra az értékeléshez!

Átlagos értékelés 1 / 5. Szavazatok száma: 2

Eddig nincs szavazat! Legyen Ön az első, aki értékeli ezt a cikket.