Nem szeretném filmrendezői pozícióból élni az életemet

A közönség felől áradó szeretet erőt tud adni ahhoz, hogy belekezdj a következő tervedbe. (Képek: Kis Hajni hivatalos Facebook-oldala)

Kozár Alexandra

Interjú Kis Hajni filmrendező-forgatókönyvíróval

Tanult filozófiát és metafizikát a Pázmányon, évekig gördeszkázott, New York hippi negyedében saját készítésű gumicukor ékszereit árulta. Tíz éve csikungozik, integrált tajcsizik, és gőzerővel írja következő filmjét, a Németországban játszódó Ich bin Marikát. Minden eddigi filmje, legyen kis vagy nagy, nemcsak nagyon sikeres, de óriási empátiáról és érzékeny világlátásról tesz tanúbizonyságot. A Külön falka végigtarolta Európát, 2021-ben pedig az év legjobb magyar filmje lett.

Csodálkozott, hogy interjút kérek Öntől, és kérdezte, mi lenne az apropó. Első nagyjátékfilmjével, a Külön falkával számos hazai és nemzetközi sikert söpört be, az új filmnek még csak a forgatókönyve készül. Meglepő, ha egy filmrendező iránt két film között is érdeklődnek?

Megszoktam, hogy a bemutatók környékén felfokozott az érdeklődés, alig tudok az interjúknak eleget tenni, aztán pedig egy időre csendesedik. Bár mostanában is sok dolog történik velem filmes, szakmai téren.

Nemrég jött haza Izraelből rengeteg élménnyel. Szakmai út volt?

A Sam Spiegel International Film Lab Jerusalem nevű rangos nemzetközi filmforgatókönyv-fejlesztői programban vettem részt, ami mind emberileg, mind szakmailag felemelő élmény volt. Ebbe a programba meghívásos úton választják az alkotókat, így kerültünk be mi is a most fejlesztés alatt álló filmemmel, az Ich bin Marikával Berkes Juli producerrel, akivel a korábbi filmjeimet is együtt készítettük. Az Ich bin Marika többségében németül beszélő film lesz. Egy treatmenttel, vagyis egy forgatókönyv vázlattal jutottunk a következő fordulóba, ahol már teljes forgatókönyvet kellett leadni, egy úgynevezett first draftot, első verziót. Bár lélekben még nem tartottam itt, ez a határidő jót tett annak, hogy csak erre fókuszáljak. A harmadik forduló pedig egy interjú volt, itt azt tesztelték, mennyire vagyunk rugalmasak a fejlesztéssel kapcsolatban. Nagyon szerettem volna ezt az egészet, a film sorsát tekintve meghatározónak éreztem, hogy bekerüljünk. Nemrég érkeztem haza rengeteg élménnyel, ezeket még csak most dolgozom fel. Szakmai útnak indult, de kint maradtam még több mint egy hetet egyedül utazni. Többek között Palesztinába is átmentem, bár többen próbáltak meggyőzni, hogy egyedül ne menjek. Mélyen érintett az út, a sok találkozás és bizonyos körülmények, melyekre most lehetőségem volt rálátni.

Mi a tétje ennek a részvételnek? Akár finanszírozhatják is a filmet?

Nagy a nemzetközi fókusz a programon, és ha az ügy kívülről kap dedikált figyelmet, az az emberben is több tüzet gerjeszt. Egyébként is azt éreztem, hogy nagyon jó kezekbe kerül a projekt. Sokat adott a program első része, szociálisan is intenzív volt, fontos találkozások jöttek létre. A későbbiekben pedig néhány jelenet leforgatásához anyagi segítséget is nyújtanak.

Ezen a workshopon tehát filmforgatókönyv-fejlesztés zajlik?

Igen. Tizenketten juthatnak be a projektbe, hat nemzetközi és hat izraeli film. Az én mentorom Sari Turgeman, aki a Fauda sorozaton is dolgozott. Nem akart semmit rám erőltetni, viszont nagyon inspirálóak voltak vele a beszélgetések a történetről, karakterekről. A filmnek több expozíciója volt, most egyre redukáltam, és sok mellékszereplőt is kiirtottam az elejéről, akik már nem adtak hozzá vagy redundánssá tették az anyagot. Több helyen volt hiányérzetem, például a film vége még kérdőjel volt bennem, mostanra pedig természetesen adja ki magát.

Gyakorlatilag megszületett a következő Kis Hajni-film, az Ich bin Marika forgatókönyve?

Még lehet, hogy változni fog, de amire most rátaláltam, azok nekem fontos felismerések. A fejlesztés továbbra is tart online formában Sarival, nyáron pedig megyünk vissza Jeruzsálembe, addig néhány jelenetet már le kell forgatni. A film egy nyugdíj közeli főkasszásnőről szól, aki kimegy a szerelme után Németországba, majd idősgondozója lesz egy német házaspárnak. Erősen gondolkozom azon, hogy később bevonjak-e egy német dramaturgot a fejlesztésbe, aki a helyi viszonyokat jobban ismeri, és a kinti jelenetek tekintetében segíthet.

Van a filmnek magyar finanszírozása?

Eddig még sajnos nincs, kiesett a scriptünk rögtön a pályázat legelején.

Mit gondol, miért?

Ennek a pontos okát igazából máig nem tudom. Ilyenkor persze kapunk egy hivatalos indoklást, amely a treatment minőségére vonatkozó meglehetősen általános szöveg, de mivel valódi kommunikáció nincs köztünk és a döntéshozók között, így azt sem tudhatjuk, mi az elutasítás valódi oka. Ilyenkor óhatatlanul arra gondol az ember, hogy elsősorban nem a projekttel volt a gond. Bízunk benne Julival, hogy nemzetközi koprodukcióban meg tudjuk valósítani ezt a filmet, mivel külföldön eddig mindenhol tárt karokkal fogadták a tervet.

A Külön Falka angol nyelvű plakátjával

Óraadó tanár a Nemes-Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnáziumban, ahol szakterületükön kiemelkedő művészek tanítanak. Mit tanít?

Nem sorolom magam a klasszikus pedagógusok közé, talán mert még nekem is szokatlan kicsit ez az identitás. Az érettségi utáni színész szakképzésen tanítok színészvezetést és filmnyelvi alapismereteket több mint két éve. Többek között forgatókönyveket fejlesztünk együtt, és a hallgatóknak forgatniuk is kell. Nagyon szeretem a tanári közösségünket és azt is, hogy több volt évfolyamtársammal taníthatok együtt, például Pálya Pompóniával, Tárnoki Márkkal, Vilmányi Benettel.

Ön még szerencsére arra a Színház- és Filmművészeti Egyetemre járhatott, ahová vágyakoztak a hallgatók és több százszoros túljelentkezések voltak. Ha most kéne felvételiznie, és csak a jelenlegi intézmény lenne helyette, beiratkozna vagy akkor inkább más pályát választana és nem lenne filmrendező?

Közvetlenül látom, hogy akiket tanítok, folyamatosan ebbe a dilemmába kényszerülnek, és mivel nagyon szeretnének valahogyan a pályára lépni, végül többen felvételiznek. Az biztos, hogy a mostani felvételizők nehezebben indulnak, másfajta nehézségeik vannak, méltatlan döntéshelyzetek elé kerülnek, pedig nem ezeken a döntéshelyzeteken kéne a fókusznak lennie, hanem azon, hogy szabadon alkothassanak. Bizonytalanok, hogy merre induljanak, de ez nem csak ebben a szakmában van így. Sokan már alapból külföldben gondolkodnak, valószínűleg én is arra indulnék.

A Karlovy Varyban bemutatott Külön falka óriási hazai és nemzetközi sikere változtatott azon, hogy a következő filmhez hogyan áll hozzá?

A siker önmagában nem, de a fogadtatása meghatározó visszajelzés arra, hogy sokaknak ad és segít, amit csinálsz. Ugyanakkor azt gondolom, fontos, hogy ne féljünk a kudarcoktól, a hibázás lehetőségétől, mert gyakran sokkal nagyobb tanítóink és több lehetőséget generálnak a belső fejlődésre, mint a sikereink. A film elkészítése természetesen sokat adott szakmailag, hasonló helyzetekben már elő tudom venni az ott szerzett tapasztalataimat. A közönség vagy a fesztiválon a szervezők felől áradó szeretet szintén erőt tud adni ahhoz, hogy belekezdj a következő tervedbe. Mindemellett számomra a legmeghatározóbb, hogy a lelki frissességem és tisztaságom megmaradjon. Hogy ne nyomásból vagy félelemből kezdjek bele valamibe.

Azt nem is lehet.

Ha körbenéz, láthatja, hogy vannak emberek, akik mégis ezt csinálják, sokan nyomásból lépnek, és valamifajta kényszerességből. Néhányan mindenáron filmezni szeretnének, ezért olyan kompromisszumokba mennek bele, amelyek amúgy akár kényelmetlenek számukra. Számomra elsődleges, hogy olyan kiindulópontról dolgozzak, ami engem is tölt, és ahonnan vissza tudom forgatni lelkileg azt, amit fontosnak tartok. Ami a jellememből a legőszintébben fakad. Hogy ez létrejöjjön és igazi legyen, fontos, hogy ne azt érezzem, hogy én ezt bármi áron csinálom. Fontos, hogy az alkotás minden pontján megmaradjon a döntési szabadságom.

A díjnyertes film hivatalos plakátja

Az Ich bin Marikát beválogatták a berlini Nipkow programba is. Hogyan sikerült a három hónapos fejlesztés?

Sok mindent készített elő ez a három hónap, tulajdonképpen a filmnek az alapszerkezete született meg ez idő alatt. Erős szakmai programokkal készültek nekünk, melyek szintén nagy motiváló és felhajtó erőt adtak ahhoz, hogy dolgozzak. Friss levegőt kaptam, és új ajtók nyíltak ki számomra. A többi külföldi rendező-íróval pedig jó volt megosztani a nehézségeinket, sokat segít, mikor látod a hasonló elakadásokat, hogy nem egyedül futod ugyanazokat a köröket. Ezzel párhuzamosan sokat utaztam Németországból más országokba is a Külön falka kapcsán, ez néha megszakította a folyamatot.

Most mi a következő szakmai lépés?

Jövő héten a Berlináléra utazom, mert beválogattak a Berlinale Talents programba, itt lesznek fontos szakmai találkozásaim, ráadásul ugye az új tervem nagy része is német nyelven lesz. Mikor pedig hazaérkezem, folytatjuk Sari Turgemannal az online fejlesztést és írom tovább a forgatókönyvet.

A szakmai sikerein túl is elég sok érdekes, úgynevezett alternatív dologban vett már részt. Például gumicukorkából készített ékszereket és azokat árulta New York hippi negyedében. Ezek a meglehetősen távol álló tapasztalatok is segítik a filmrendezői munkáját?

Nem szeretném filmrendezői pozícióból élni az életemet, nekem ez nem prioritás. Az sokkal inkább, hogy folyamatosan éljek meg mélységeket. Az is lehet, hogy később ez más formában bomlik majd ki, nem is az írásban, filmrendezésben. Nyitott vagyok. Sem az iskolapadból, sem semmilyen pusztán művészi attitűdből nem szeretnék filmrendező lenni. Ezek a másmilyen, a szakmához látszólag nem kötődő tapasztalatok nagyon fontosak számomra, ezekből tudok dolgozni, táplálkozni, és elsősorban embernek lenni.

Amikor nincs jelentősége annak, ki vagyok, akkor vagyok leginkább – mondja egy helyütt.

Ha azt kérdezik, ki vagyok, nem azt mondom elsősorban, hogy filmrendező, író, nem ez határoz meg, nem is a korom, vagy hogy nő vagyok. Egy sokkal tágabb valamiben találom meg a gyökereimet. Sokat foglalkozom vallásokkal, vallástörténettel, szeretek elmélyedni bennük, hiszem, hogy van közös eredetük. A buddhizmus és a taoizmus közel áll hozzám, de nem sorolom magam egy valláshoz sem, mert folyamatosan keresek. Tulajdonképpen a buddhista gondolkodás alapja nem is vallásos, inkább bölcseleti, filozófiai. Három évig tanultam filozófiát, metafizikát, ezenkívül tíz éve integrált tajcsizom és csikungozom, ami látszólag egy külső mozgássor, de leginkább a belsővel dolgozik. A formai keret segít elmélyülni, de önmagában mit sem ér. Ezek érdekelnek mostanság leginkább.

Mennyire tetszett Önnek ez a cikk?

Kattintson a csillagra az értékeléshez!

Átlagos értékelés 4.8 / 5. Szavazatok száma: 19

Eddig nincs szavazat! Legyen Ön az első, aki értékeli ezt a cikket.