Ahogy menetelnek az évek, egyre gyakrabban jut eszembe a saját korom. Nem mintha annyi idősnek érezném magam, mint amennyi vagyok. Igyekszem lassítani a a folyamatot sok mozgással, odafigyelve az étkezésekre. Ez utóbbi megy a legnehezebben, gurmand mivoltom miatt gyakran elcsábulok. De azért, amit lehet, megteszek önmagamért. Mindig arra gondolok: örüljek annak, hogy egyáltalán lehetőségem van foglalkozni ezzel! A két legjobb gyerekkori barátomnak ez sem adatott meg: egyikük 48, a másikuk 56 évesen hagyott itt.
idő
Az első taktusok 1999. december 31-én csendültek fel Londonban, az utolsó hangok pedig 2999. december 31-én lesznek majd hallhatóak. A Longplayer egy egészen különleges zenei kompozíció: ezer évig tart eljátszani. Túlzás nélkül állítható, hogy ez minden idők legnagyobb művészeti projektje.
Nem az idő halad: mi változunk. A végzetszerűen bekövetkező változások kedélyes hangú, ám könyörtelen dokumentációja ez. Ugyanakkor mégiscsak optimizmust sugároznak a képek: nem az elmúlásról szólnak, hanem arról, hogy a humánum képes legyőzni Kronoszt.