Szerencsés találkozásból közös kiállítás

They never stopped dancing (Daniel Labrosse)

Mi történik, ha összefog és egy kiállításra való közös alkotást készít egy francia–magyar és egy japán–magyar fiatal művész? Daniel Labrosse (vagy ahogy itthon nevezzük: Labrosse Dani) és Patrick Murakami a Kahan Art Space Budapest kiállítóterében mutatta be nemrég az eredményt.

Véletlen folytán ismertük meg egymást – mondja Patrick. 2020 nyarán volt egy akcióm A művészet mindenkié” címmel, amikor Budapest különböző pontjaira 22 festményemet helyeztem el, hogy akinek igazán megtetszik egy-egy kép, az hazavihesse. Közülük az egyiket Dani „fogadta örökbe” aki utána fel is vette velem a kapcsolatot. 

Dani így meséli el a történetet: Tavaly a barátnőmmel egy délutáni sétán az Újlipótvárosban futottunk bele Patrick festményébe, ami egy lámpaoszlophoz volt rögzítve.  Nem voltunk egészen biztosak benne, hogy elvihetjük-e vagy sem, de végül hazacipeltük. Hamarosan megismertük egymást, később pedig az is felvetődött, hogy érdekes lenne összehozni egy közös kiállítást, sőt akár néhány közös festményt is. Noha mindketten a pop-art műfaján belül alkotunk, de elég különböző irányt képviselünk, ezért érdekes volt kipróbálni, hogy tudunk-e az eltérő stílusunk találkozásából eredő disszonanciában valamilyen harmóniát találni.

Patrick: A pop-art festészet valamiért a mai Magyarországon kevésbé elismert és keresett, mint Európa más városaiban vagy az Egyesült Államokban. Ezért egyrészt a saját alkotásaink bemutatásán keresztül népszerűsíteni szeretnénk ezt a stílusirányzatot. Másfelől szeretnénk megmutatni, hogy két művész képes együttműködni, közösen alkotni, kiegészíteni a másik festményét. Azt hiszem, a festőművész-világra nem éppen jellemző ez a fajta együttműködés, viszont mi számtalan lehetőséget látunk benne.

Monasil (Patrick Murakami)

Dani: Számomra az együttműködés mellett a másik kulcsszó az empátia. Nekem állandó vesszőparipám az emberek különcségeinek boncolgatása. A művészeten keresztül megismerhetjük, hogy mások hogyan látják a világot, hogyan élik meg a mindennapokat, és úgy tapasztalom, hogy ezáltal empatikusabbak leszünk. Remélem, a kiállítás is arra inspirált másokat, alkotókat és nézőket egyaránt, hogy próbáljanak szerencsét, és működjenek együtt másokkal, főleg olyanokkal, akiknek a stílusa különbözik a sajátjukétól. Tanuljunk egymástól, és dolgozzunk együtt.

Glutton for punishment (Daniel Labrosse)

Patrick: A közös kiállításunk, ahogy a munkáink általában, a hétköznapi élet dolgaira utalt, a mindennapok egyes aspektusait ábrázolta, legyen az egy 1500-ban készült festmény mai, digitális pixelekbe ültetett mása vagy a környezetvédelemmel, emberi jogokkal kapcsolatos aktualitások.

Dani: Én úgy tekintek a festményekre, mintha naplóbejegyzések lennének. Hétköznapi emberek rutinjait illusztrálom térből és időből kiragadva, ógörög szobrokra utaló falfehér figurákkal. Míg Patrick nagyobb társadalmi témákkal foglalkozik, én inkább arra koncentrálok, hogyan éli meg, hogyan dolgozza fel ezeket egy átlagember. Inspiráció bármikor, bárhonnan jöhet, lehet az egy dal, egy film, egy párbeszéd vagy akár egy érdekes fazon a buszon. Szóval bármi inspirálhat, és minden alkotás a pillanatnyi lelkiállapotomat tükrözi. Amikor festek vagy rajzolok, sosem tervezem meg pontról pontra az egész képet előre. Persze mindig van egy alapgondolat, de sokszor improvizálok, és a kész kép gyakran teljesen más lesz, mint amit eredetileg elképzeltem. Fontos számomra a szabadság, de szeretek magamnak kihívásokat és szabályokat is adni, mert akkor rákényszerülök, hogy a szigorú keretek miatt kreatívabb legyek,  és ez segít kizökkenni a komfortzónámból.

Daniel Labrosse 1997-ben, Budapesten született. Az első kiállítása 2015-ben, 18 éves korában volt a budapesti Tesla.Kult galériában. 2016-ban a londoni Tate Modern mutatta be az egyik illusztrációját, azóta több hazai és külföldi kiállításon vett részt. Autodidakta alkotó, munkáiban sokféle megoldást alkalmaz, előszeretettel kísérletezik, gyakran ötvöz régi és új technikákat. A képzőművészet mellett foglalkozik zenei klipek rendezésével és animálásával, AR-VR fejlesztéssel és illusztrációval is. Stílusára többnyire 70-es és 80-as évekbeli képregények, retro rajzfilmek, valamint olyan alkotók voltak nagy hatással, mint Keith Haring, Hieronymus Bosch, Charlotte Salomon és Grayson Perry. 

Murakami Patrick 1998-ban, Japánban született, édesanyja részéről magyar, édesapja részéről japán származású. Nemcsak a rajzolás és a festészet, hanem a design és a divattörténet is foglalkoztatja. Stílusára a szabályokon kívül eső pop-art irányvonal jellemző. Nagy hatással voltak rá az amerikai pop-art kiemelkedő alakjai, mint Jean-Michel Basquiat, Andy Warhol és Keith Haring. Festményeit számos alkalommal társadalmi, politikai események inspirálják, vagy épp a pillanatnyi érzelmi állapota ihleti.

Danit és Patrickot követheted az Instagramon: 

https://www.instagram.com/labrossesstuff/?hl=hu

https://www.instagram.com/patrickmurakamiart/

Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,

  1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
  2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
  3. itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!

Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!