Dési János

A beugró kérdés még könnyű:

Mi a közös bennük: mozi, maszek, halandzsa?

Aki jól válaszolt az mehet a nehezebb feladat felé:

Mi a közös bennük?

Robot, bikini, rikkancs?

És aki még erre is tudja a választ, az a mesterfokra léphet:

Gömb, testőr, gyönyör?

És annak, aki mindent is tud:

Villant, bakancslista?

A megoldás – ahogy arra kedves viszont.hu olvasóink többsége rájött, – pofonegyszerű. Ezek olyan szavak, amelyeket valaki kitalált. Sőt, nem csak kitalálta, hanem azt is tudjuk, ki volt ez a kitaláló.

Nézzük sorban a dolgokat.

A mozi elég közismert. Heltai Jenő író-költő alkotta meg a mozgóképszínház lerövidítésével egy versében. „S mert a Berta, s mert a Berta nagy liba, hát elment a mozi-mozi-mozi moziba.” A szóalkotás módszere elég gyakori. Így lett a footballból foci – csak ott sajnos nincs meg a szerző neve.

A következő szó a maszek. Az ötvenes években keletkezett, és azt jelenti, hogy nem állami abban a korszakban, amikor majdnem minden állami volt. A jelentés bővülésével azt is jelentette, hogy kafa, baró, király, pöpec, zsír – szóval, nagyon jó. Merthogy ami maszek – azaz nem állami, az sokszor felülmúlja a bóvlit, a közöset, a népgazdaságit. Keletkezésének a történetét Karinthy Ferenc író idézte fel: „Ezt a szót Kellér Dezső alkotta és dobta be a köztudatba, még az ötvenes évek elején egy konferanszában. Elmesélte, hogy egy barátja mondta neki az eszpresszóban: »Én most priszek vagyok«, azaz privát szektor, és ezt fordította át Kellér, az akkoriban dühöngő rövidítésjárványt gúnyolva, a magánszektorból tréfásan összevont maszekká. Nyilván maga se hitte volna, hogy ez a vicces szó ilyen karriert fut majd be.”

Aztán jön a halandzsa – azaz, amikor valaki össze-vissza, értelem nélkül rizsázik, vakerál, azaz halandzsázik. Ezt a szót Karinthy Ferenc apja Karinthy Frigyes honosította meg, de azt ő is elismerte, hogy úgy lopta egy gégebajos képkereskedőtől bizonyos Lachától. Szorgalmas nyelvkutatók itt nem álltak meg s kiderült, nem is Lacha Frigyes a szó megalkotója, hanem egy táncosnő, akinek Lacha próbálta elcsavarni a fejét és nagyképű dumákat nyomott neki, mire a lány összezavarodva azt felelte, hogy mit halandzsál itt nekem.

Magyar László András az Élet és Irodalomban próbálta megmagyarázni ezt a szóalkotást. „.A khaladza görög szó. Jelentése ’árpa’, ’dara’. A magyarban pedig a dara üres fecsegést is jelent.

A kalantos szó. Dankovszky szótára szerint a kalantos ember ’kocsmázó ember’. A szó a görög katalütész ’szállóvendég, vándor’ szóból eredhet, és a magyar kalandos szóval is kapcsolatban áll. Karinthy e szerint valamilyen kocsmanyelvet, részeg locsogást nevezett kalantosnak, halandzsának.

Az arab „khalandzsa”, ’galanga-fű’ növénynév. Ez a növény ugyanis afrodiziákumként volt használatos az ókortól napjainkig. Az arab nomádok azért etették lovaikkal, hogy azok tüzesebbek legyenek tőle. Vagyis a halandzsa valamilyen zavart aggyal beszélt nyelv lenne.”

Kérdés, hogy az ifjú hölgy, ha mindezen ismeretek birtokában alkotta meg a kifejezést, akkor miért tánccal és miért nem szemiotikával, nyelvészettel kereste a kenyerét?

A robot Karel Capek cseh író találmánya egy húszas évekből származó regényében. A „robot” a szláv nyelvekben munkát, kényszerből végzett munkát jelent – valószínűleg innen az ötlet (Работа – ha még rémlik az idősebbeknek és szlavofileknek). Innen került át az angolba, majd onnan terjedt tovább az egész világban.

A rikkancs az az ember, aki hangos kiáltásokkal az utcán árulja az újságot, rikkant – tehát rikkancs. Kozma Andor költő a szabad magyar sajtó fénykorában, az 1890-es években találta ki és terjesztetté el a kifejezést. Akkoriban Budapesten volt, hogy négyezer rikkancs – azaz mozgó újságárus kínálta a lapokat.

Jön a bikini – ami ugye, nem más, mint egy kétrészes női fürdőruha, amely akkor jó, ha alig takar el valamit, bár sokak szerint éppen csak a lényeget, de kirobbanó sikere lehet az ebben feltűnő hölgyeknek. Nos a megoldást is errefelé kell keresni. A háború után az amerikaiak első atomkísérleteiket a Bikini-zátonyok környékén végezték el. Ekkoriban, 1946 májusában alkotta meg egy ruhatervező, Jacques Heim a maga korában felettébb merésznek számító kétrészes öltözetet – azaz vetkőzetet inkább. Úgy hirdették, hogy a világ legkisebb uszócucca. Pedig még ennél is volt kisebb, pár hét múlva Louis Réard egy valóban kicsike darabot tervezett, könnyű volt neki, nem kötötték a divattervezés szabályai, ugyanis addig leginkább mint autó designer volt ismert. Az új darab szemérmetlenül már a hölgyek köldökét sem takarta, így a Casino de Paris meztelen táncosnői vállalkoztak csak az 1946. július 5-i bemutatóra. A siker bombaként csapott le. Innen a név – Bikini – mint az atombomba-kísérlet helyszíne. A nevet a tervező adta.

Érdekes, hogy aztán a szót továbbfejlesztve lett monokini – mert a „bi” első szótagról sokan a kettőre asszociáltak – bicikli – és így alkottak új kifejezést. Ráadásul nem is egy nyelven, hiszen a bikini az egyik első, széles körben elterjedt, gyakorlatilag minden kultúrában megjelenő nemzetközi szó.

Nézzük a mesterfok szavait: Faludi Ferenctől származik sok egyéb mellett a veszteség, vélemény, keverék, hitel, vita, zsebóra; Baróti Szabó Dávidtól az anyag, erény, visszhang, zamat; Dugonics Andrástól a kör, gömb, testőr, futam, emlék; Verseghy Ferenctől a nyomor, gyönyör, kaland, eskü, vágy, szónok; Csokonai Vitéz Mihályól a szomj, hangszer, világpolgár.

De a nyelvújítás kora nem ért véget.

A „villant” a bulvársajtó egyik kedvenc, újra és újra visszatérő kifejezése arra, ha valaki túl sokat mutat meg magából. „Textilt villant” – régebben talán úgy mondtuk volna, hogy kilátszik a bugyija.

A szót ebben az értelemben állítólag a fiatalon elhunyt kitűnő újságíró, Zappe Gábor barátom használta először.

És akkor végül a „bakancslista” – az a felsorolás, ahol azokat a feladatokat gyűjtöd, amelyeket még ki akarsz pipálni, mielőtt feldobod a pacskert.

Angolul a kick the bucket körülbelül annyit tesz, mint beadni a kulcsot. Morgan Freeman és Jack Nicholson főszereplésével mutatták be 2007-ben a Bucket List című filmet két öregemberről, akik megszöknek egy rákosztályról, hogy utoljára még sok mindent kipróbáljanak. A filmnek Dési András György adta a Bakancslista címet – amely kifejezés azóta szépen meghonosodott a magyar nyelvben.

Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,

1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a „Követési beállítások”-ra kell kattintani,
3. itt pedig a „Kedvencek”-re, végül legalul a kék „Frissítés” gombra és ezzel kész!

Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!