Mester Sándor
Portugáliában, ha 10 évvel ezelőtt megkérdeztünk bárkit, hogy mennyi zsidó van az országban, akkor szinte kivétel nélkül mindenki azt válaszolta, hogy 1500 körül. Ma, 2022-ben lassan hatvanezer lesz azoknak a szefárd zsidó felmenőkkel rendelkezőknek a száma, akik portugál állampolgárságot és így portugál útlevelet is kaptak. Vannak, akik Portugáliába költöznek, de nagy részük nem lakik az országban.
Zsidó közösségek Portugáliában
A Lisszaboni Zsidó Közösség a CIL (Comunidade Israelita de Lisboa) tagjai a Shaaré Tikvá Zsinagógába járnak, amelynek alapköveit 1902-ben rakták le, a kész épületet végül 1904-ben adták át. A zsinagóga egy félreesőbb, kerítés mögötti területen található, mert amikor építették, akkor csak római katolikus vallású templom lehetett közútról elérhető helyen Portugáliában, más felekezetű templom csak elzártan állhatott. 1810-től már léteztek különböző magántulajdonokban lévő helyek, ahol a zsidók hivatalosan nem elismert közösségként imádkozhattak. 1868-tól kezdődött a változás: ebben az évben ismerte el először az akkori kormányzat a CIL-t, de akkor még csak arra kapott a közösség engedélyt, hogy zsidó temetőt hozzon létre. 1912-ben, több mint 400 évvel az inkvizíció után lett a CIL végül államilag elismert vallási közösség.
Cascaisban a néhány éve alapított Chabad Portugal egy teljesen új gyülekezet modern közösségi házzal. 2014 óta minden évben nyilvánosan ünneplik meg a Hanukát. Ezeken a rendezényeken a jobboldali, keresztény polgármester, Carlos Carreiras eddig minden évben részt vett és beszédet mondott a kozmopolita, befogadó Cascais építéséről, a populizmus, az antiszemitizmus és kirekesztés csapdáiról. A Chabad Portugal egy kifejezetten nemzetközi zsidó közösség, amit egy fiatal, dinamikus brooklyni rabbi vezet: Eli Rosenfeld.
A portói zsinagógában van holokauszt emlékkiállítás és egy zsidó múzeum is. Az épületet az elmúlt években újították fel. Korábban viszonylag kevesen jártak ide, de a weblapjuk szerint itt is növekszik a közösség száma.
A negyedik zsidó közösség észak-keleten van egy kisvárosban, Belmonteban. Ez talán a legérdekesebb a négy közül: évszázadokon át megmaradt, tartva és ápolva a hagyományokat. Az első zsinagóga 1297-ben épült itt, aztán az inkvizíció során sokan elmenekültek, ezért 1492-től kevesen maradtak Belmonte-ban. Ők sokáig titokban, otthon ápolták a hagyományokat, ennek is köszönhető, hogy ma, 2022-ben is élő és aktív a közösség, van működő zsinagóga is.
A növekvő igényhez alkalmazkodva egyre többféle kóser élelmiszer kapható Portugáliában. Napi szinten nyitva tartó étterem ugyan nincs még, de a közösségek tagjaként vagy előzetes bejelentkezéssel már több helyen is lehet kóser éttermi színvonalon vacsorázni, ebédelni.
Portugália mindenkivel szemben befogadó ország, legyen az szír vagy ukrán menekült vagy egy ide költöző skandináv nyugdíjas. Közel-keleti menekültek befogadásáért kifejezetten „sorbaálltak” a portugálok a 2015-ös menekültválság idején, és most is szívesen fogadnak be Ukrajnából érkezőket. A nem EU-s állampolgárok részére évekkel ezelőtt elindították a „Golden Visa” programot. Ennek keretein belül sokféle lehetőség van: az egyik ilyen, hogy ha valaki minimum 500.000 euróért vásárol ingatlant a saját nevére, akkor azonnal 5 évre kap letelepedési engedélyt, vízumot (innen az „arany vízum” elnevezés). Emiatt évek óta ömlik az országba a pénz, és nem korrupcióra, hiszen valós adás-vételi szerződések után jár csak a vízum. Az árak folyamatosan emelkednek, mert a félmillió euró feletti ingatlanok nagyon keresettek, így a program amellett, hogy segítséget kínál, pörgeti a portugál ingatlanpiacot.
Állampolgárság szefárd-zsidó leszármazottaknak
A mai napig a világ minden táján élnek azoknak a zsidóknak a leszármazottai, akik több mint 500 évvel ezelőtt elmenekültek Portugáliából az inkvizíció ideje alatt. 1492-ben Spanyolországban kezdődött, majd Portugáliában folytatódott az a kegyetlen népirtás, amely során nemcsak zsidókat, de muszlimokat is tömegével mészároltak le. A zsidó vallású portugálok három dolog közül „választhattak”: máglyán elégetik őket Portugáliában, áttérnek a keresztény hitre és maradhatnak, vagy elhagyják az országot. Akik elmenekültek, azoknak a leszármazottai kaphatják meg ma a portugál állampolgárságot. A kikeresztelkedettek a „marrano”-k: ők titokban otthon továbbra is ápolták a zsidó hagyományokat. Az elüldözöttek utódai részére néhány éve egy különleges program indult: a szefárd zsidó ősökkel rendelkezők portugál állampolgárságot igényelhetnek, egyfajta jóvátételként az őseik által elszenvedett üldöztetésért. 2015. máricus 1. és 2021. december 31. között összesen 56.685 állampolgárságot adtak meg Portugáliában szefárd zsidók leszármazottainak az IRN (Instituto dos Registos e do Notariado) nevű hatóság hivatalos számai szerint. A fenti időszakban, ezeket is beleszámítva, összesen 137.087 kérelem érkezett a portugál állampolgárság megszerzésére az országban letelepedni vágyóktól.
Olyan teória is létezik, hogy a nagy spanyol felfedező, Kolumbusz Kristóf is zsidó származású volt, azért vezette ő 1492-ben az új világba tartó expedíciót, hogy így megmeneküljön a spanyol inkizívió elől. A portugál zsidók egy része Hollandiába menekült, ezért épült és a mai napig is megvan Amszterdamban a gyönyörű, portugál zsinagóga.
Antiszemitizmus Portugáliában
Portugália manapság egy nyugodt, nyugati szemléletű, befogadó ország, de mint mindenhol a világon, itt is van antiszemitizmus. A különböző kutatások más-más számokat mutatnak, de a végeredmények nagyjából hasonlóak: a portugálok minimum 20%-a vall antiszemita nézeteket. De ezzel együtt is leszögezhető, hogy jelen helyzetben bármilyen kulturális hátterű, vallású emberek, így akár a zsidók is biztonságosan élhetnek Portugáliában.
A helyieket az mindenképpen visszafogja a vad zsidózástól, hogy senki sem tudhatja biztosan, hogy van-e érintett felmenője. Az inkvizíció miatt sok portugál zsidó keresztény hitre tért át, származásukra vonatkozó papírjaikat eltüntették, így azt, hogy generációkkal korábban volt-e valakinek zsidó a családjában, sok esetben nem lehet tudni. Sőt, mivel nagy mór befolyás is volt az inkvizíció előtt az Ibériai-félsziget déli részén, sokaknak mór ősei is lehetnek, ami ma már szintén kideríthetetlen.
A portugál politikusok nem használnak antiszemita retorikát szavazatszerzésre, tehát ilyen módon a politikai elit nem gerjeszti az idegengyűlöletet. A szefárd-törvény – amivel állampolgársághoz lehet jutni – mostanában felvetett komoly vitákat a portugál parlamentben, hiszen Roman Abramovics orosz oligarcha is megkapta a portugál állampolgárságot. Két további orosz milliárdos, Lev Leviev és God Nisano beadott kérelmét az igazságügyi minisztérium vizsgálja. Abramovics ügyében egyébként komoly nyomozás is folyik, hogy valóban voltak-e szefárd ősei, történt-e korrupció a kérelem elbírálása során, illetve megeshetett-e, hogy az oligarcha hamis papírokkal próbálta bizonyítani a származását. Andrei Rappaport, a Krelmhez szintén közel álló orosz oligarcha 2019-ben kapta meg a portugál állampolgárságot – az ügy hátteréről nem derültek ki részletek.
Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,
- akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
- Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
- itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!
Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!