Hanukai gyertyagyújtás Kővágóörsön

Csak a gyertyák fénye világítja be a teret Csak a gyertyák fénye világítja be a teret (A cikkben szereplő fotók a szerző felvételei)

Tardos János

Már a nyáron terveztem, hogy megnézem a kővágóörsi romos zsinagógát, amelyet nemrég vettek gondozásukba agilis pesti (?) fiatalok. Akkor láttam róla fotókat, meg olvastam is róla egyet s mást. Most Benedek Péter barátommal, aki szinte csak véletlenül járt éppen ma Monoszlón, szóval ketten felkerekedtünk, hogy életnagyságban is megnézzük végre.

Jól tettük.

Az egész úgy kezdődött, mint egy Csehov-novella. (Fogalmam sincs, Csehov írt-e novellákat, de ez most úgyis csak mellékszál.) Szóval fújt a szél, erősen sötétedett, és esett az eső. Igaz, farkas nem jött egy sem, csak egy kisebbfajta vaddisznó, de az ráérősen besétált előttünk a bozótosba. Kővágóörsre beérve annyit már tudtunk: a bolt előtt balra fel, az a Dózsa György utca, és az első jobbra, az a Cseh Tamás utca. (Az csak a helyszínen derült ki, hogy utóbbi egy óriási sártömeg.) De a zsinagóga romjait már szépen kivilágították, és azt is láttuk, hogy lassan gyülekezik az ünneplő sereg.

Végül is még csak fél öt volt, nem totálisan tök sötét.

Az épület kívülről is szép. Nem tűnik vadiújnak, de igazából nem is az. Valamikor 1880 körül épülhetett, majd rendesen utána is fogok nézni, pontosan mikor, és akkoriban a környéken kvázi az első lehetett, mert még Tapolcáról is ide jártak a népek, nemcsak templomba, de állítólag még jesivába is. Pedig az szekérrel sincs épp a szomszédban. Aztán épült persze zsinagóga kettő is Tapolcán, de csak valamivel később.

Mindezt és más tudnivalókat a minket kedvesen, mondhatni tárt karokkal fogadó egyik házigazdánk, Vikor András mesélte el az egybegyűlteknek, vagyis nekünk, de már odabent, ahol nem esett az eső. Nem számoltam, de lehettünk vagy tizenöten-húszan.

Nem mondhatom, hogy nem életemben először voltam ilyen hanukai közösségi eseményen, de végül is örülök, hogy ezt nem lustálkodtam el. Két vagy három oka van ennek.

Az első, hogy a zsinagóga nagyon szép, különösen benne az ünnepi fényekkel, próbáltam a telefonommal fotózni, majd meglátjuk, mi sült ki belőle.

A második ok, hogy nagyon kedves, közvetlen emberekkel jöttünk itt össze erre a röpke órácskára, ami elég kivételes alkalom, ha szabad itt személyeskednem, egyre ritkábbak errefelé az ilyenek, úgyhogy az ember igyekszik megbecsülni ezeket.

A harmadik ok pedig az, hogy ez az ünnep eddig nekem totálisan kimaradt, és most már így nem, vagyis megfogott ez a békés hangulat, a közös gyertyagyújtás, a kántor éneke, a fánkok körbekínálása, s utána a pár baráti szó.

Ráadásul velünk megvolt a minján is.

A gyertyagyújtásról elmondható, hogy Jeruzsálem visszafoglalásához kötődik, amikor az elszegényedett, lesoványodott, megritkult közösségnek már csak egy napra való olaja volt, de az csodák csodájára nyolc napig kitartott. Itt most ebből annyit éltünk át, hogy egyenként gyújtottuk a gyertyákat, mindig más és más, amíg el nem értünk hatig (ha jól számoltam).

A kántor is Pestről jött, hát Kővágóörsön már egy zsidó ember sem él, őt Zucker Immánuelnek hívják, szépen beszél, szépen énekel, bézbólsapka van a fején. A vége felé remélte, hogy a Shalom, Shalom, Shalom Izroél refrénű népszerű dal éneklésébe mi is bekapcsolódunk, de ehhez még (vagy már) nem voltunk elég zsidók.

Aztán ettünk az édes fánkokból, volt elég, jutott mindenkinek, azért annyira sokan sajnos nem voltunk.

Végül az elektromos fényeket egy vagy két percre leoltották, csak a gyertyák világították be a teret, és mi is elcsendesedtünk egy kicsit.

A legvégén címet, telefonszámot cseréltünk, megegyeztünk, hogy tavasszal, ha eláll az eső és kisüt a nap, többször találkozunk majd. Mert mi ugyan most először, de biztosan nem utoljára jártunk itt.

Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,

  1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
  2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
  3. itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!

Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni! 

Mennyire tetszett Önnek ez a cikk?

Kattintson a csillagra az értékeléshez!

Átlagos értékelés 5 / 5. Szavazatok száma: 2

Eddig nincs szavazat! Legyen Ön az első, aki értékeli ezt a cikket.