A háború árnyékában – magyar üzleti ügyek Ukrajnában

Fotók: Unsplash

Marharyta Ormotsadze Yakovleva

Hogyan befolyásolhatja a háború és a politika az üzleti kapcsolatokat?

UKRAJNÁT TÁMOGATÓ SZABADTÉRI KONCERT! 2022. június 16-án, csütörtökön 19.00 órától a IX. kerületi Önkormányzat támogatásával szabadtéri jótékonysági koncertre kerül sor Ukrajna támogatására a legnevesebb ukrán művészek és zenészek közreműködésével az “Az Élet győzni fog” európai turné keretében. Ukrajna ezzel a koncerttel nemcsak az ukrán nép orosz agresszió elleni küzdelmére szeretné felhívni a figyelmet, és jótékonysági adományokat gyűjteni Ukrajna támogatására, hanem köszönetet mond a magyar népnek is, amiért támogatja Ukrajnát a függetlenségért és szabadságért folytatott harcában, és amiért segít a hazájukat ideiglenesen elhagyni kényszerült ukrán menekülteknek. A koncertre 2022. június 16-án, 19:00 órakor kerül sor Budapesten, a Bakáts téren. A belépés ingyenes.A koncertek során összegyűlt pénzadományt a független, szuverén ukrán állam elleni orosz katonai invázió miatt fellépő humanitárius szükségletekre fordítják. Az adománygyűjtés a UNITED24-en keresztül zajlik.

Adok-kapok

Magyarország és Ukrajna politikai kapcsolata ma kifejezetten feszültnek mondható. Ennek fő oka az Ukrajna elleni orosz háború és a magyar kormány oroszbarát állásfoglalása számos kérdésben. Az elmúlt hónapokban a két ország képviselői többször is sértegették egymást a nyilvánosság előtt. Olena Zerkal, Ukrajna energiaügyi minisztere egy alkalommal például azt mondta: „A Magyarországnak annyira fontos Barátság-olajvezeték Ukrajnán keresztül halad át. Helyénvalónak tartanám, ha valami történne vele”. Magyarország a Barátság-vezetéken keresztül kapja az orosz nyersolajat: számára pillanatnyilag ez a Szovjetunió idején kiépült rendszer a legolcsóbb és legegyszerűbb módja az olaj beszerzésének. Ukrajnának technikailag három-négy napra lenne szüksége, hogy elzárja.  Menzer Tamás, a Külügyminisztérium államtitkára a kijelentésre válaszul emlékeztette Ukrajnát, hogy Magyarország területére több mint 730 ezer ukrán menekült lépett. Néhány héttel a Zerkal-nyilatkozat után a magyar parlament elnöke, Kövér László közölte, hogy Volodimir Zelenszkij pszichiátriai eset. Erre válaszul Olekszij Danilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára azzal vádolta Magyarországot, hogy behatolni készül Ukrajna területére.

Mindeközben ne feledjük: Magyarország a poszt-szovjet keleti blokk többi országával együtt megnyitotta a kaput az ukrán menekültek előtt. Ukrán cégek, többek között az IT szektor képviselői, tették át székhelyüket Budapestre 2022 februárjában. Több ukrán gyár fontolgatja, hogy Magyarországra települ át. A két államot hosszú távú történelmi és gazdasági kapcsolatok kötik össze. Az ukrán-magyar üzleti együttműködések sokáig barátiak és sikeresek voltak. A magyar cégek, mint az OTP Bank, a Wizz Air, a Richter elismert és jó nevű vállalkozásoknak számítanak Ukrajnában, mind az üzleti partnereik, mind a hétköznapi emberek körében: megbízhatóak, szolgáltatásaikat és termékeiket hosszú évek óta használják az ukránok. 2019-ben Magyarország közvetlen befektetése Ukrajnában 500 millió dollár volt, ami az összes ukrajnai befektetés 1,5 százaléka. Az Ukrán Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021-ben az ukrán áruk és szolgáltatások exportja Magyarországra 1,622 milliárd dollár értékű volt, míg a magyar áruk Ukrajnába irányuló importja meghaladta az 1,57 milliárd dollárt.

Mit változtatott ezen a háború? A legtöbb ukrán közgazdász a politikai feszültségek miatt nem hajlandó nyilvánosan kommentálni a Magyarországgal fennálló gazdasági viszonyokat. A cégek képviselői azonban továbbra is azt állítják, hogy a politika nincs közvetlen hatással az ukrán-magyar üzleti kapcsolatokra. Pillanatnyilag. Bár az is igaz, hogy tavaly még sokuk lehetetlennek tartotta az Oroszország és Ukrajna közötti háború kitörését is. Ma még abban bíznak, hogy minden az események alakulásán és a magyar üzletemberek tárgyalási képességein múlik.

Bár már csak mutatóban maradtak, néhány orosz gyökerű vállalkozás is folytat még üzleti tevékenységet Ukrajnában, főleg a távközlési- és a bankszertorban (ilyen például az Alfabank). 2014 óta, amikor Oroszország először indított támadást Ukrajna ellen, több mint 350 orosz vállalat szüntette be a tevékenységét ukrán területen, miután különféle szankciókkal sújtották őket, a bírságoktól egészen az állami szintű beavatkozásokig.  A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács intézkedései légitársaságokat, bankokat, tévécsatornákat, informatikai cégeket érintettek érzékenyen.  Az Investbank, az Industrial Savings és más orosz pénzintézetek is komoly korlátozásokkal kerültek szembe már 2014-ben, miközben a VTB (orosz többségi állami tulajdonban lévő bank) leányvállalatának tevékenységi engedélyét csak 2016-ban törölték.

Akik még (?) játékban vannak

Ukrajnában jelenleg számos magyar vállalat működik, a fentebb említetteken kívül a takarmány-adalékanyagokat gyártó AgroFeed, az építőiparban érdekelt  MasterPlast és KÉSZ,  a kéziszerszámokat gyártó A-Lad, a műtrágyaforgalmazó Phylazonit, a Richter Gedeon gyógyszergyár és még sokan mások. A Richter a gyógyszerpiac első 20 cége között szerepel. 2020 első felében a forgalmuk 13,47%-kal, pénzben kifejezve 6,14%-kal nőtt az SMD Analytics szerint. A legnépszerűbb légitársaság a WizzAir, amely azonban 2022. február 24. óta felfüggesztette a járatait Ukrajnában a légtér lezárása miatt.

Magyarország legnagyobb üzleti képviselője Ukrajnában az OTP Bank, amely az ukrán piacon 1998-ban megjelent osztrák Raiffeisen Bank megvásárlásával lépett az országba. A cég aktív és sikeres szereplője az ukrán üzleti életnek, viszonylag jól átvészelte a 2008-as válságot és a 2014-es háborút is. Napjainkban az ukrajnai OTP Bank a piaci ügyfelek 4%-át, a hitelek 4,7%-át fedi le. 2022 első 4 hónapjában 1,7 milliárd hrivnya értékű veszteség érte a céget a háború miatt, elsősorban a hitelkockázati tartalékokat érintően. Az előző évet, 2021-et 2,7 milliárd hrivnya nyereséggel zárta a bank. 2022. május 1-től az OTP Kijevbe összpontosította az érdekeltségeit (55 milliárd hrivnya tőke, 22 fiók). Hatalmas az eltérés a régiónkénti lefedettségben. Kijev után a második helyen a dnyipropetrovszki szerepel az OTP listáján (3,7 milliárd hrivnya vagyon, 10 fiók). A magas kockázatú régiókban, ahol az oroszok nyílt háborút folytatnak, és/vagy ahol a lakosság mindennapi légitámadásoknak van kitéve, 30 fiók működik, ebből 6 Zaporizzsja régióban (989 millió hrivnya vagyon), 8 az odesszai körzetben (2,8 milliárdos vagyon), 3 Mikolajivban (1,8 milliárd), 8 Harkivban (2,3 milliárd). Egy-egy fiók található Csernyihiv, Sumy, Herson területén – ezek a teljes ukrajnai OTP-érdekeltség szempontjából jelentéktelen összegű vagyont képviselnek. 2022 eleje óta a lakosság 2,1 milliárd hrivnyával növelte betétállományát az OTP Bankban.

Ukrajnában nincs hagyománya a külföldi bankok államosításának sem, így jelenleg rendkívül valószínűtlen olyan forgatókönyv, amely veszélyes lehet a magyar nagyvállalatok működésére. Semmi kétség: ha az ukrán állam bármilyen intézkedést hozna az OTP-vel szemben, az számára nagyon sokba kerülne. Az OTP Bankot biztosítás védi. Felszámolás esetén – amihez nagyon nyomós indokokat kellene találni –  a Biztosítási Alapnak több mint 22 milliárd hrivnyát (azaz több mit 300 milliárd forintot) kellene kifizetnie. Mindenkinek az az érdeke, hogy erre ne kerülhessen sor.  A politikusok jönnek-mennek, de az üzletnek mennie kell tovább. A bank érdekeltségei a háborús területeken elhanyagolhatóak.” – mondja Anatolij Drobjazko, Ukrajna vezető pénzügyi elemzője, az Ukrán Nemzeti Bank korábbi elnökének tanácsadója.

A háború miatt természetesen életbeléptek komoly gazdasági korlátozások, például az oroszokkal szövetséges Belaruszt több szankció is sújtja ukrán részről február 24-e óta: ezek az üzleti kapcsolatok korlátozásától a bankszámlák zárolásáig terjednek. A vámellenőrzések elhúzódnak, ez késlelteti a szállítmányok szabad áramlását, tovább gyengítve az ukrán-belarusz kereskedelmi forgalmat. A fehérorosz helyzet annyiban mindenképpen különbözik a magyartól, hogy 2021 áprilisa óta több tízezer orosz katona állomásozik Fehéroroszországban, és az ország orosz szövetségesként február 24-e óta folytat aktív háborút Ukrajna ellen. Teljes párhuzam így semmiképp sem vonható – de azért nem árt szem előtt tartani az intő jeleket, mivel az üzleti élet egyáltalán nem független a politikai helyzet alakulásától.

Ukrajna és Oroszország – kivel üzletelünk többet?
A háború előtt az ukrán-magyar külkereskedelem értéke meglepő módon nagyobb volt, mint az oroszokkal folytatott árucseréé, de egyik se volt túl lényeges. Oroszországba a teljes magyar áru kivitel alig több mint másfél százaléka irányult, Ukrájnába valamivel több, mint 1,7%. Bizonyára történeli okokból az oroszokkal folytatott árucsere értékét jelentősen túlbecsüljük, pedig az előbb a rendszerváltáskor, majd pedig a Krím 2014-es annektálását követő gazdasági szankciók bevezetésekor omlott össze. 2014-16 között az Oroszország és Magyarország közti teljes áruforgalom kevesebb mint a felére esett vissza, ami csupán igen lassú növekedésre volt képes a következő években, de a covid idején újabb zuhanás következett. Mivel Putyin újabb Ukrajna ellenes háborúját követően a 2014-esnél jóval súlyosabb szankciók léptek életbe, ezért az akkorinál is drasztikusabb visszaesésre számíthatunk az előttünk álló években. Ha pedig néhány év alatt sikerül az orosz olaj és gáz kitettségünket is csökkenteni, akkor az azt jelenti, hogy Oroszország gazdasági szempontból szinte elhanyagolható szintű partnere lesz hazánknak 1% alatti külkereskedelmi részesedéssel. (Csupán összevetésül: 2020-ban a Németországba irányuló magyar kivitel 27,9% volt, a behozatalnak pedig 24,7%-a származott onnan.)
Ukrajna súlya a magyar külkereskedelemben az elmúlt években folyamatosan bővülni tudott, de így is csak 1,7%-ot ér el, ami csak minimálisan nagyobb, mint Oroszországé. Az Ukrajnával folytatott kereskedelemből exporttöbblete van Magyarországnak, legnagyobb értékben gépeket és szállítóeszközöket exportálunk és az Ukrajnából érkező importnak is ez a termékfőcsoport teszi ki a legnagyobb részét. Ukrajnának egyedül az energiahordozók terén van exporttöbblete a Magyarországgal folytatott kereskedelemből, de ez sem túl jelentős, Magyarországnak nincs import kitettsége Ukrajna felé. 
Mi várható a háború után? Az Oroszországot érintő szankciókkal minden valószínűség szerint hosszabb távon is számolni kell, ezért orosz viszonylatban középtávon sem látszik reálisnak a 2014 (azaz a Krím annektálása előtti) szint elérése. Ukrajna viszont a békekötés után jelentős uniós és nemzetközi támogatásra számíthat, ami lényegesen növelheti a két ország külkereskedelmét – feltéve, hogy addig sem egymás vélelmezett pszichológiai állapotáról vitáznak a politikusaink. /viszont.hu/

Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,

  1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
  2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
  3. itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!

Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!