Ha megkérdezik, ki írta az olyan híres meséket, mint Az ördög három aranyhajszála vagy A libapásztorlány, rávágjuk, hogy ki más, hát a Grimm testvérek! Holott ezeket a történeteket Jacob és Wilhelm egy hesseni polgárasszonytól, Dorothea Viehmanntól hallotta először.
kapcsolat
Vannak elhatározások, megtorpanások, aztán új lendülettel nekifeszülések. És vannak csodás találkozások, melyek akkor és ott körvonalazódnak, amikor a leginkább szükséges.
Két vérbő olasz, aki a szerelmet is halálosan komolyan veszi, és ezért hajlandó a törvényekkel is szembe menni. Két tehetséges és elismert zeneszerző, Giovanni Paisiello és Carlo Gesualdo – előbbihez egy hepienddel végződő, rövidke közjáték kapcsolódik, ami akár egyik vígoperája librettója is lehetne; az utóbbihoz viszont a zenetörténet legbrutálisabb gyilkossága. A helyszín mindkét esetben Nápoly.
A Fortepan az egyik legismertebb, leghasznosabb portál, ha a közelmúltunkból keresünk képeket; hiszen annyi izgalmas dologról készült fotó az elmúlt lassan 150 évben! Most itt a viszont.hu-n egy sorozatot kezdünk azokból a képekből, amelyeket innen válogatunk és mi valamiért érdekesnek, izgalmasnak, felidézendőnek tartjuk. S mielőtt belevágunk, beszéljünk arról, mi is ez a Fortepan. Az egyik alapítóval és egyben a gyűjtemény mai kurátorával Tamási Miklóssal beszélgettünk.
Pénteken a hatvani indulásnál vagy ötven új menetelő várt ránk. Szinte mind fiatal, már ha kiterjesztjük ezt a kategóriát a negyvenesekre is.
Szeretnénk, ha az új év közelebb vinne bennünket is ahhoz, hogy a szabadságot, a befogadást és az ezért kiálló embereket, tetteket tudjuk ünnepelni.
Aki válaszol: Bakos Gábor, Balázsy Panna, Bálint András, Falusi Mariann, Farkasházy Tivadar, Fullajtár Andrea, Geszti Péter, Hajós András, Havadtőy Sámuel, Ignácz József, Iványi Gábor, Koltai Róbert, Pajor Tamás, Ragályi Elemér, Szívós Márton, Ungár Anikó
Beethoven születésének idejéről nincs más hiteles információnk, csak a bonni Szent Remigius katolikus plébánián fennmaradt, 1770. december 17-én kelt anyakönyvi bejegyzés. A korban az volt a szokás, hogy a keresztelőt a születést követő 24 órán belül megtartották. Konszenzus van abban (amivel maga Beethoven is egyetértett), hogy a dátum tehát december 16. De messze nem ez a legnagyobb rejtély a zeneköltő életében, hanem az, hogy ki volt az „unsterbliche Geliebte”, a „halhatatlan kedves” és vajon Beethovent tekinthetjük-e Menone (Minona) Maria Theresia Selma Losia Cornelia von Stackelberg vér szerinti édesapjának?
Előre kell bocsátanom: nem vagyok karácsonyellenes. Kétségtelen: gyerekkoromban vártam a karácsonyt, élveztem a készülődést, imádtam a régi konzum szaloncukrot, a habcsókot. A karácsonyhoz hozzá tartozott a hó, szinte nem is emlékszem fekete karácsonyra. Hócipőben jártunk, talán van, aki még emlékszik a fehér, vízhatlan, oldalt gombos lábbelire. Csupa szép emlék: a Popper-család mindkét ága zsidó származású, de valahogy a karácsonyt mindig tartották.
Ilyenkor, mikor nagyon sokat dolgozunk az alapítványnál azon, hogy a karácsony ünnep legyen ott is, ahol nélkülünk ugyanolyan nélkülözéssel teli nap lenne, mint a többi, mindig visszagondolok a korábbi évekre is. Vannak képek, melyeket sosem fogok elfelejteni.
Nagyon magasról zuhant nagyon mélyre. Valaha Szászország legbefolyásosabb asszonya volt, aztán kellemetlen karácsonyi meglepetésként egyszerre börtönben találta magát. Erős Ágost választófejedelem hivatalos kegyencnője, Cosel grófnő 1716 adventjét a nosseni várban töltötte, majd december 24-én megérkezett érte a kocsi, hogy elszállítsa Stolpen várába, ahol kis híján ötven évig élt magányos rabságban.
A 80-es évek közepén találkoztam először Cyrano de Bergerac figurájával. Egész pontosan 1985-ben, amikor a Madách Színház Huszti Péterrel a főszerepben mutatta be Rostand darabját. Azonnal megfogott a nyelvezete, a rímek, az egész történet és persze nem utolsósorban maga Cyrano figurája. Olvasva talán még jobban tetszett; azóta már több, mint tucatszor átforgattam. Talán azért is, mert addigi életem során több hasonló szituációba kerültem, mint Cyrano.
Ez a történet annyira szép, hogy filmet kellene belőle csinálni. Ja, csináltak is! Elvégre olyan, mintha kitalálták volna: az, hogy egy megfáradt sztár és az ifjú bombázó egymásba szeret egy forgatáson, és szinte azonnal összeházasodnak, még elképzelhető. De hogy együtt is maradnak, és addig szeretik egymást, míg a halál el nem választja őket… az valószínűleg ritkább. Különleges történet az övék.
Az egyéves viszont.hu első vendége Gárdos Péter filmrendező
A székely himnusz Trianon után egy évvel született, címe eredetileg Bujdosó ének volt és női karra írták. A romániai magyarság körében népdalként terjedt, Magyarországon alig ismerték. Észak-Erdély visszacsatolása után kötelezővé tették a tanulását, majd 1946 és 1989 között mindkét országban betiltották. De szinte minden himnusz története valamiért különös.
Viszont.hu – minden nap jó! Különösen ezekben a borús, unalmas, korán sötétedő novemberi napokban.
Mondd, Halál, miért voltál olyan meglepett, amikor a kertemben találkoztunk?