A Red Bull atyja, avagy a legvonzóbb agglegény

Dietrich Mateschitz (fotó: Red Bull Content Pool)

Szászi Júlia

A nemrégiben 78 éves korában elhunyt Dietrich (Didi) Mateschitz, a Red Bull atyja, mindent egyesített, amitől lányok-asszonyok bálványa lett: jóképű volt, mérhetetlenül gazdag és kellőképpen titokzatos. 

Igaz, a rá vágyakozó osztrák hajadonok már jó két és fél évtizede biztosak lehettek benne, hogy Ausztria legvonzóbb agglegénye nem lesz az övék. A hölgyeket negyedszázaddal ezelőtt érte az első csalódás, amikor kiderült, hogy a visszavonultan élő milliárdosnak van egy fia. A nagy „leleplezéssel” egy időben ráadásul Mateschitz sietett leszögezni: mi sem áll távolabb tőle, mint a házasság – ehhez egyébként élete végéig tartotta magát. Azt is hiába remélte a pletykára éhes közvélemény, hogy a titkos viszony napvilágra kerülésével végre lesz körülötte egy kis botrány.  De nem így történt: Anita Gerhardter, a Mateschitznél húsz évvel fiatalabb síoktató hölgy elfogadta a döntést és a szakítást a kétéves viszony után. Mateschitz egy percig sem tagadta fiát, gondoskodott róla, sőt, az édesanyáról is, akit a Wings for life jótékonysági szervezet igazgatójává nevezett ki. Igaz, most 29 éves Mark fiát csak nemrégiben vette a nevére, de bizonyos, hogy ő az örököse. A fiút éppúgy távol tartotta a nyilvánosságtól, mint saját magát.

Mateschitz azt azért finoman tudatta a világgal, hogy bár agglegény, de nem él egyedül: a ritka alkalmakkor, amikor megjelent egy-egy rendezvényen – saját focicsapatának vagy Forma-1 pilótáinak versenyein, netán Hangar-7 névre keresztelt repülőgép-múzeumának kulturális eseményein – mindig ugyanaz a hölgy kísérte, akiről a nevén kívül csak annyit tudni, hogy most 39 éves, utazási irodája van és 2009 óta Mateschitz partnere.

Az osztrákok szeretik, ha milliomosaik bíborban, bársonyban, méregdrága ékszerekben tündökölnek, ott vannak az Operabálon és minden egyéb sznob rendezvényen. Így aztán sokan haragudtak Mateschitzra, aki milliárdos létére inkább csak kopott farmerben járt, irtózott a nyakkendő viselésétől és a nyilvánosságtól, viszont ragaszkodott borostájához, és semmiféle alkalmat nem adott a pletykára. Alkalmazottaitól (csak az energiaital-ágazatban 13.500 a számuk világszerte) feltétlen lojalitást, titoktartást, és maximális teljesítményt várt el. Egykori marketingeseinek máig rémálom az az időszak, amikor valósággal hajszolta őket a Red Bull jelmondatának kitalálására – igaz, értékelte az eredményt, sőt, a „szárnyakat”, amelyeket az energiaital fogyasztóinak ad, privát használatra is kikölcsönözte, mondván, őt is csak a szárnyalás érdekli.

Nemcsak visszafogottsága miatt volt megosztó személyiség. Bár a politikától távol tartotta magát, nyilatkozni legfeljebb hobbijairól: a sportról, repülőgép-gyűjtési szenvedélyéről volt hajlandó, ám az utóbbi időben egyre többet lehetett sejteni lazán jobboldali beállítottságáról. 2005-ben létrehozott sajtóbirodalma (a Servus TV és néhány pletykalap) aligha képviselhette volna az oltásellenességet, a Trump iránti rajongást a keménykezű irányítóként ismert tulajdonos jóváhagyása nélkül. Ő maga nem oltatta be magát, sőt, úgy hírlik, betegsége elhatalmasodásakor is visszautasította a kemót.

A legjobb referencia: Mateschitz maga is rendszeresen fogyasztott energiaitalt

Mateschitz örökségét nagyjából 25 milliárd euróra teszik. Hogy miként jutott idáig? Igen szerény viszonyok közül indult, egy stájerországi, alig 3000 lakosú településről. Szülei elváltak, tanítónő édesanyja egyedül nevelte. A bécsi egyetem építészeti karán kezdte meg tanulmányait, de egy idő után közgazdaságra váltott. Tíz évig tartott, amíg diplomához jutott, majd a Blendax fogkrémgyártó cég marketingese lett.  Az már Mateschitz jelleméhez tartozik, hogy soha nem tulajdonította magáénak a vagyonát és a sikereit megalapozó energiaital kitalálását. 1982-ben egy ázsiai üzleti úton hozta össze a jó sorsa az olcsó thaiföldi energiaitallal. Fantáziát látott benne és közös cégalapításra vette rá a benzinkutaknál árult Krating Daeng (Vörös bika) nevű ital gyártóját, a márka tulajdonosát, a Yovidhya családot. A cégben neki máig 49 százaléka van, a thai család szintén 49 százalékához a családfő, Chalerm Yovidhya még két százalékot hozzávett – így most rajta múlik majd a Red Bull GmbH jövője. A thai partner egyébként máig kizárólagos forgalmazó néhány ázsiai országban. Mateschitz a receptet az európai igényekhez igazíttatta. Az elnevezésen nem sokat töprengett, az eredeti nevet lefordítva Red Bull néven dobta 1984-ben európai piacra az eredetinél kevésbé édes saját terméket. Tíz év kellett hozzá, hogy ezernyi bonyodalmon át, támadásokat kivédve csúcsra vigye (évi egymillió eladott dobozig), és ezzel mintegy bizonyítsa: feltételezve, hogy ő maga is fogyasztja az italt, az energiát, erőt, kitartást és kreativitást kölcsönöz, és ezzel elvezet a sikerhez. Tavaly világszerte csaknem 10 milliárd dobozt adtak el a Red Bullból.

Mateschitz nem tartozott a garast élére állító gazdagok közé. Szenvedélye akadt bőven, és áldozott is rájuk. A gyorsaság, a száguldás, a veszély és a sport iránti szenvedélyét csapatok létesítésében, vásárlásában és támogatásában élte ki. Nehéz eldönteni, melyik volt a kedvenc; a Forma-1 pilótái, akik között világelsők is voltak, vagy éppen valamelyik focicsapata.  Kreativitása persze minden téren megnyilvánult – a Red Bull röpnapok minden helyszínen népszerűek, és persze e sajátos formában is az alaptevékenységet reklámozzák.  Mellesleg kevés – és átmeneti – kudarca is a Forma-1-hez kapcsolódik. Miután 2003-ban megvonták Ausztriától a Grand Prix megrendezésének jogát, Mateschitz gőzerővel látott hozzá a spielbergi pálya megújításához, remélve, hogy 2008-ban már visszaszerzi az engedélyt. A politikai ellenállás és a környezetvédelmi kifogások miatt azonban a projektet leállították. Ellenséget már az építkezéssel is szerzett, ám ez semmi volt ahhoz képest, ahányan a feltámadást és vele a szép hasznot remélő környékbeliek közül ellene fordultak. Mateschitz nem hagyta magát, 2011-ben újra belekezdett, és 2014-re – nem utolsósorban tárgyalási képességének, rámenősséggel párosult sármjának, no meg a Red Bull-pilóták sikereinek köszönhetően – elérte, amit akart.

Volt lehetősége hódolni az építészet iránti szenvedélyének is. Két Salzburg-közeli fantasztikus építmény bizonyítja ezt – a számtalan általa felújított kastély és vár mellett, amit a környéken megvásárolt. Az egyik a gyönyörű Fuschl-tó melletti székház, amely ma már az utazási irodák kínálatában is szerepel, mint megtekintésre érdemes nevezetesség.

Ennél is izgalmasabb a salzburgi repülőtér közelében 2003-ban felépült Hangar-7 nevű építmény. (Eredetileg az 1999 óta Flying Bulls néven légi parádékat is bemutató flotta gépeinek tárolása, majd saját gyűjteményének elhelyezése volt a cél).

A Hangar–7 2003. augusztus 22-én, négyéves tervezés és kivitelezés után nyílt meg. A csarnok 100 méter hosszú, 67 méter széles, 14,5 méter magas. 7000 négyzetméter üveget, 1200 tonna acélt építettek be az épületbe, 1754 különböző méretű, részben speciálisan hajlított üvegtáblát használtak fel, s 16 kilométer szilikonnal töltött üvegfúgára volt szükség. Az alapterület 3700 négyzetméter, a tetővel fedett felület 4100, a hangárkapu 350 négyzetméter. A maximális szabad fesztávolság 95 méter. Az építkezés során kitermelt föld mennyisége 45 000 tonna.

 A hegyek karéjába szinte lebegve illeszkedő, különös ívű, fémráccsal átszőtt üveg alatt repülőgépek körvonalai sejlenek, s a látványt meseszerűvé teszi az év- és napszakonként változó fény. Az épület és mindaz, ami benne van, a tulajdonos és ötletgazda számos álmát valósítja meg: hiszen ő nem csak átvitt értelemben, vállalkozóként (volt) a szárnyalás híve. E sorok írójának megadatott, hogy egy ritka interjú alkalmával Mateschitz személyes vezetésével tekinthesse meg kincseit, a másutt kimustrált, itt működőképessé varázsolt régi repülőgépeket. Köztük a kedvencét. A négymotoros Douglas DC-6B történelmi emlék, tulajdonosa Joszip Broz Tito volt, ha nem is tőle került Mateschitz birtokába. Sigi Angerer, a Flying Bulls főpilótája Namíbiában talált a gépre, amelyet az el nem kötelezett mozgalom élharcosaként ismert Tito 1975-ben adott el Zambia államfőjének.  

Legendás a Hangar-7 avatási ceremóniája, amelyet, az építkezés utolsó időszakával együtt film is megörökített. https://www.youtube.com/watch?v=x7kFvq45TII . A megnyitót 2003 augusztusában a salzburgi fesztiválhoz igazították, nevezetes közönséget kápráztatott el Stockhausen négy helikopterre írt vonósnégyese, majd a légi járművekről előadott görög dráma. Kortárs képzőművészeti tárlatokat éppúgy rendeznek a tágas épületben, mint ahogy vendéglő és kávéház csábítja ide a közönséget. Az Ikarus névre keresztelt étteremben havi váltásban világhírű konyhafőnökök állítják össze a menüt, a Carpe Diem kávéház pedig mindent nyújt, ami Ausztriában az ilyen létesítményektől megszokott. Csillagászati áron persze – luxus ez a javából.

A Hangar-7 megnyitója

A halálos kórtól a milliárdok sem tudták megóvni, de ezt leszámítva igazán mindent megadott magának. A 66. születésnapjára például egy Dubai felhőkarcolóira tekintő mesterséges szigettel lepte meg magát.  10 millió dollár volt a vételár.  Nem ez volt az első: 2003-ban a néhai Malcolm Forbestől a festői Laucala dél-tengeri szigetet vette meg egy csodás szálloda-együttessel. (Mai értéke 60 millió angol font).

Mindezt különösebb hírverés – és lesifotósok – nélkül. Életében meg tudta akadályozni a pletykákat, halála után most ez nem megy. Egyre több a spekuláció az utódlásról. A személyével, vállalkozói sikereivel foglakozó cikkek némelyike súrolja a kegyeletsértés határát – olyan szerző is akad, aki az ausztriai törvények hiányosságaként felrója, hogy ebben az országban nincs örökösödési adó. Bár a vagyon örökösének személye tudott – hiszen Mark fiát néhány éve már bedobta a mélyvízbe, és beültette egy-két vállalkozásába kisebb felelősséggel járó posztokra -, azt nem tudni, vajon mi lesz a Red Bull GmbH sorsa, és milyen jövő vár a sok sikeres vállalkozásra, sportklubra, jótékonysági intézményre.

Értesülj a Viszont.hu legfrissebb híreiről!

Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,

  1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
  2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
  3. itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!

Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!