Ha télidőben a jeges Duna partján sétálva egyszer csak vidáman pancsoló fürdőzőkre leszünk figyelmesek, nem a szemünk káprázik. Wim Hof hazai követői ők, a holland Jégemberé, aki arra tanít minket, hogy a hideg a barátunk.

Mindössze huszonhárom évesen maradt özvegyen, egy totyogós kislánnyal és mindenórás terhesen a második gyerekével. Kétszer is irányította régensként az államügyeket, noha egyszer sem tervezte. Azok közé a ritka uralkodók közé tartozott, akiket az alattvalói valóban szerettek, ezért is ragadt rá a Marijke Meu, azaz Marika néni becenév. Mária Lujza hessen-kasseli őrgrófnőt, a holland János Friso orániai herceg feleségét Európa hercegnőjeként is emlegetik, mert valamennyi, ma Európa különféle trónjain üldögélő uralkodó az ő kettejük leszármazottja.

Négyévesen már olvasott, együtt tanult a fivéreivel, tizennégy nyelven beszélt, és kora nagy tudósaival levelezett. Egyike volt az első nőknek, akik Európában egyetemre járhattak, noha az órákon csak egy függöny mögé rejtőzve vehetett részt, nehogy elvonja férfikollégái figyelmét az igazán komoly kérdésekről. Ő Anna Maria van Schurman, a 17. századi holland aranykor legműveltebb asszonya.

Kétszáznegyvennyolc évvel ezelőtt, 1774 tavaszán tömeghisztéria tört ki Hollandiában. Egy jóslat nyomán az emberek elhitték, hogy hamarosan elérkezik a világvége, és pánikba estek. A történet végül happy enddel zárult: a Föld szerencsésen megmenekült a pusztulástól, a franekeri amatőr matematikus és csillagász, Eise Eisinga pedig elhatározta, babonás honfitársai okulására naprendszer-modellt készít. Így született meg a világ legrégebbi, máig működő planetáriuma.