A holland hagyományosan korcsolyázó nemzet. Már a 17. századi, híres téli tájképeken is láthatjuk, amint fiatal és öreg, férfi és nő, szegény és gazdag lelkesen, és főleg nagyon ügyesen siklik a jégen. A leghíresebb holland korcsolyaversenyt, a tizenegy fríz várost érintő Elfstedentochtot ugyanakkor az a veszély fenyegeti, hogy kihal, mint a mammutok. Legutoljára 1997-ben rendezték meg, a részt venni kívánók azóta várják, mikor nő újra olyan vastag jég a csatornákra, hogy biztonságosan lehessen korcsolyázni rajtuk. Talán már soha.
tél
Több, mint tíz évnyi – két részletben – Portugáliában töltött év után is meglepő volt az elmúlt két hónapban, hogy az időjárás milyen váratlan és ijesztő meglepetéseket tartogathat.
Bécsben a bécsieké. A Városháza előtti tér mindenképpen.
Ha télidőben a jeges Duna partján sétálva egyszer csak vidáman pancsoló fürdőzőkre leszünk figyelmesek, nem a szemünk káprázik. Wim Hof hazai követői ők, a holland Jégemberé, aki arra tanít minket, hogy a hideg a barátunk.
Cukrot karácsonyra? Nem lesz könnyű…
„Nem lehet fűteni! Ha fáztok, akkor igyatok slivovicát!”
A kérdés már nemcsak az, mi lesz télen, hanem az, hogymi lesz az összes eljövendő telünkön. Mit teszünk, hogy a bolygónk kicsit fellélegezhessen?
Az osztrákok szinte sítalppal a lábukon születnek. És mégis, hiába fordulnak elő a sípályákon gyermekkoruktól kezdve, a nagy téli lavinabalesetek elszenvedői között éppoly sok az osztrák áldozat, mint azok a külföldiek, akiknek jóval kevesebb az ismerete a veszélyekről, mert évente mindössze két hetet töltenek a téli sportokkal, és saját „lapos” hazájukban nincs alkalmuk egész évben gyakorolni.
Mi van a krumplin túl?