A filmtől a kokainozó pápáig – Heti Szemle

Kedves olvasók, ez itt a heti szemle, a Viszont.hu hétvégente jelentkező szemlézője, melyben a héten megjelent cikkeket fogjuk röviden áttekinteni.

A hetet Deutsch Andor cikkével kezdtük, aki írásában egy kevésbé ismert tényre hívja fel a figyelmet: a dokumentumfilm régebbi múltra tekint vissza, mint a játékfilm. Az első filmes kísérletek ugyanis a hétköznapi valóságot rögzítették. A filmkészítők azonban hamar ráeszméltek, hogy a kamera vizuális történetmesélésre, fiktív világok bemutatására is tökéletesen alkalmas. Megszületett a játékfilm. Ez viszont nem jelentette azt, hogy a dokumentumfilm süllyesztőbe került volna. Ellenkezőleg, a műfaj azóta is él, virul és folyamatosan fejlődik.

Fon Gabi kedden publikált cikke egy kivételes lány nem mindennapi történetét ismerteti. Gertrude Ederléről van szó, aki 1905-ben született New Jerseyben. Egy olyan korszakban, amikor a nők többségének élete a tűzhely köré volt korlátozva. Ebből a kötöttségekkel teli világból kiszakadva, Gertrude olyasmit vitt véghez, amire korábban nem volt példa. Első nőként átúszta a La Manche csatornát. Teljesítményével nemcsak a történelemkönyvekbe írta bele magát, hanem egyértelműen bizonyította, hogy a nők is képesek arra, amire a férfiak.

L. Ritók Nóra, Hegedüs Gyöngyvér és Pilcz Edina közös projektjével folytatódott a hét. Az olvasók elé tárt művészeti alkotás, mely egyszerre érdekfeszítő, elgondolkodtató és magával ragadó, Hegedüs Gyöngyvér hennafestő művész ötlete alapján született meg. Elmondása szerint a projekt lényege „viselni, magunkra venni egy művészeti alkotást, melynek eredeti alkotója tagja egy földrajzi, politikai és társadalmi szempontból is elhanyagolt közösségnek.” Vagyis a valódi vidék, a kettészakadt Magyarország testi ábrázolása a cél.

A képzőművészet volt a csütörtöki cikkünk témája is. Ám ezúttal egy botránykeltő, börtönbevetett osztrák művész festményeiről, és az általuk okozott társadalmi felháborodásokról olvashatunk. Szászi Júlia ugyanis az 1890-ben született Egon Schiele expresszionista festő, erotikától fülledt munkásságát veszi górcső alá. Ezek mellett részletesen kitér arra, hogy mi lett a művész hagyatékának a sorsa, valamint arra, hogy miként kapcsolódik mindehhez egy Rudolf Leopold nevű szemészprofesszor.

Adamik Zsolt pénteken közölt írásában Nieuwlande lakosságának bátor és példamutató helytállását ismerteti az olvasókkal. Az eset a II. világháború legsötétebb időszakában történt, amikor a náci megszállás alatt lévő Hollandiában is megkezdték a zsidók deportálását. A falucska közössége azonban úgy döntött, hogy a település zsidó lakosait elrejti, ezzel megóvva őket a biztos haláltól. „Az akció sikerrel zárult: a falu akkori 117 lakója a háború után közösen kapta meg a Világ Igaza kitüntetést.”

A hetet Kerényi Kata cikkével zártuk. A szerző a 19. században forgalomba hozott drogalapú gyógyszerek hatásairól és azok növekvő népszerűségéről ír. A kor embere – mivel ekkortájt még nem létezett semmilyen hatósági szabályozás – kokainnal, morfiummal, ópiummal, metamfetaminnel és minden ehhez hasonló ínyencséggel „kábította” magát. Igaz, ezt legtöbb esetben fájdalomcsillapításra használták, ám idővel rájöttek a szerek hangulatjavító hatására is. Mindközül talán a Vin Mariani, egy kokainos bor számított a legkedveltebb cuccnak. A kiváló minőségű anyagnak XIII. Leó pápa is nagy rajongója volt. A szentatya olyannyira kedvelte a szert, hogy az egyik lazább napján pápai áldásban részesítette azt.

Értesülj elsőként a Viszont.hu legfrissebb híreiről!

Ha biztosan látni szeretnéd a viszont.hu posztjait,

  1. akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra!
  2. Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a “Követési beállítások”-ra kell kattintani,
  3. itt pedig a “Kedvencek”-re, végül legalul a kék “Frissítés” gombra és ezzel kész!

Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!