Parti Nagy Lajos megnyitó beszéde, videón
holokauszt
Nem ártana, ha ki-ki megnézné itt a divatba jött Balaton-felvidéken, kik laktak valaha az ő mostani víkend- vagy lakóházában.
Nem vacakoltak – mentették, akit menteni kellett. Nem is volt más választásuk.
Páger a nácikat szolgálta, De Sica az üldözötteket
Hány évtizedre van szüksége egy országnak, hogy felvállalja a múltját, elismerje a felelősségét és kinyújtsa a kezét a sokáig üldözöttek felé?
A klasszikus gyermekmesék egy része – főként a kevésbé ismert eredeti változataik – horrortörténeteket mesélnek el. Elég a mostoha által a halálba küldött – és gyilkossá lett – Jancsira és Juliskára gondolnunk, vagy Csipkerózsika eredeti meséjére, amelyben az alvó lányt a nős király megerőszakolja, s ikrei születnek. De még ritkább, hogy oknyomozás kezdődik, ki volt a mese valódi főhőse.
Páger Antal, a nyilasokkal bratyizó, szélsőjobbos filmekben lelkesen szerepet vállaló színész és Básti Lajos egykori üldözött munkaszolgálatos a hatvanas években együtt jászott egy filmben, amelyik éppen arról szólt, mit kezdjünk a holokauszt idején elkövetett bűneinkkel.
1944 késő őszén-telén, amikor magyar állampolgárok tíz- és százezreit gyilkolták meg, a legtöbben inkább félrefordították a fejüket, amikor embertársuk életveszélybe került. Ám két fiatalember majdnem száz értelmi fogyatékos és jópár zsidó gyerek életét mentette meg – kockára téve a sajátját.
Sok valódi hős története csak évtizedek múlva lát napvilágot. Csendben, szerényen teszik a dolgukat, nem a hírnévért vagy dicsőségért, csupán emberségből.
Semmit sem lehet felfedni, feltárni, leleplezni. A Bayens-csapat vádjai ördögien üresek. Az egész világ szeme láttára, nem másra alapozva, mint a semmire, egy zsidót most a holokauszt ikonikus arcának árulójává tesznek.
Sokan laktak egy lakásban. Péter eleinte nem is értette, miért kellett nagy és kényelmes lakásukból villámgyorsan ide költözniük, ráadásul egy csomó idegen emberrel együtt. Az utóbbi időben úgy érezte, egy körhinta repíti mindenhova, s ő tehetetlenül ül a székben. Mindegyikük viselte a sárga csillagot, szemükben ott ült az értetlenség és a félelem. Mint riadt, fogságban lévő állatok, csak lopva néztek egymásra, mintha szégyellnék, hogy ilyen helyzetbe kerültek.
Gizella Man, született Schőner Gizella (Csenger, 1929), vagyis inkább Gitta, azt szeretné, ha az élete nem múlna el nyomtalanul, ha valaki leírná a történetét.