„A német anya és első gyermeke” című nevelési kézikönyv a harmincas években igazi bestseller lett, német nők milliói igyekeztek megfogadni a könyvet író orvos, Johanna Haarer gyereknevelési tanácsait, amelyek lényege az érzelmi ridegtartás. És bár a könyv 1934-ben jelent meg, az abban leírtak – a német pszichiáterek évtizedek óta tartó kutatásai szerint – máig éreztetik hatásukat.

Klárival egy konferencia szünetében ismerkedett meg, egy kollégája mutatta be őket egymásnak. Jót beszélgettek, ám ennél több nem történt. Aztán egy délelőtt csengett a hivatali telefonja és Klári jelentkezett. Valami szakmai tanácsot kért, Péter már nem is emlékezett arra, pontosan mit. A lényeg az volt, hogy találkoztak a klinika közeli eszpresszóban. Ekkor már érezte Péter, hogy ebből baj lesz. Lett is.

Erre ment rá a húsz forint, sőt, nem is lett elég, táviratilag további pénzeket kellett otthonról szégyenszemre igényelni. El voltam keseredve, égett a pofám, hogy ennyi baj van velem – most jövök csak rá, hogy tulajdonképpen ezen ment félre az egész életem.

Valamikor a kilencvenes évek elején a szüleim nagyon megérezték az otthon készítés szépségét, és vettek is ehhez szinte mindent, amiről azt gondolták, jó és hasznos lesz a háztartásunkban. Így költözött be a konyhánkba egy kicsi, lakossági felhasználásra szánt malom (hozzá pedig több zsák búza), illetve egy joghurtgyártó gép.

Majuli szigetén olyanok a viszonyok, hogy a legegyszerűbb lenne azt mondani: innen el kell húzni. Közben mégis felülkerekedik az ember, miközben egy közvetlen kapcsolatot alakít ki a természettel. Ezt a különleges viszonyt mutatja be Zoltai András fotósorozata.

Mekkora szerelem lehet az, amikor valaki várúrnővé nevezi ki szíve hölgyét, és egy egész kastélyt épít neki? Ez nem egy középkori történet: Bory Jenő a 20. században élt és alkotott, a Bory-vár a mai napig őrzi felesége iránti szerelmét várfalak, szobrok és festmények formájában.