Orfeumdíva, „chanzonette”, primadonna. A színpadon és a hétköznapokban is feltűnő jelenség volt. Kellemes biztosan nem. Inkább erőszakos és törtető, aki tíz élesre fent körömmel harcolta bele magát a hírnévbe és az anyagi jólétbe. De abban a világban, amelyben élnie adatott, nemigen volt más választása.
Author: viszont.hu
Pedig nem is bakelitnak hívják, hanem vinylnek. Ugyanitt néhány szó a hermeneutikáról, de úgy össszességében inkább a nosztalgiának nevezett, fortepan-sárga pszichológiai jelenségről. Discogs discogs partizani!
Mizzi Zimmermann, az idős bécsi kalauznő a hatvanas években nyilván sokszor gondolt arra, hogy fiatalon lehetett volna több esze. Gustav Klimt egykori modellje és szeretője nem tudta megragadni a szerencséjét, és ezzel igencsak megnehezítette a saját életét.
Nem fogok meggyógyulni, hamarosan elmegyek. Nincs se időm, se türelmem már mellékutakra, kegyes füllentésekre. Legalább a vége, az legyen őszinte!
Mi az az obwarzanek krakowski? A, józanságot ellenőrző nyelvtörő B, híres péksütemény
Amikor általános iskolás volt, esős napokon előre izgult, hogy fog másnap eljutni az alig néhány száz méterre levő iskolába, ha csúszik az út. Nem vették fel a gimnáziumba, amit kinézett magának, azzal az indokkal, hogy nem fog tudni felmenni a lépcsőn. Most egy nemzetközi elismertségű alapítvány ügyvezető igazgatója, mindössze 23 évesen.
A híres festő kalandjai a francia bevándorlási hivatallal
Ha elmegyek a Pozsonyi kisvendéglő előtt a Pozsonyi út-Radnóti utca sarkánál, látom a hajdani Delicatesse boltot. Az egyik négyszögletű asztalnál kötöttünk fogadást: vajon tudunk-e annyit inni, hogy a feles poharak derékszöget alkossanak az asztalon?
A Bach-sör ötlete a pandémia első éve alatt született. Az Anhalt főiskolán tanító élelmiszer-technológia mérnökök és hallgatóik a főiskola tan-sörfőzdéjében kísérletezték ki; a nyersanyagok kiválasztása, a fűszerezés, a főzés – mind úgy történt, hogy az megfeleljen Bach feltételezett kívánalmainak.
Mit csinál a szél, amikor nem fúj? És a színház, ha járvány van? Erre ad választ Éder Vera és Gálos Mihály Samu fotósorozata.
Semmit sem lehet felfedni, feltárni, leleplezni. A Bayens-csapat vádjai ördögien üresek. Az egész világ szeme láttára, nem másra alapozva, mint a semmire, egy zsidót most a holokauszt ikonikus arcának árulójává tesznek.
Gyarmathy Éva ezúttal úgy mesél tanulási- és magatartási zavarokról, ahogy eddig még talán soha – a saját személyes történetén keresztül.
– Muszáj Tybaltnak meghalnia? – Kérdezi a Júliát játszó Pere Petra.
Szünet van, a szereplők a nézőtér székein ücsörögnek, készülnek a Rómeó és Júlia próba folytatására. A társulat már decemberben bemutatta ugyan a darabot, de láthatólag ez a dramaturgiai kérdés még most, januárban sem hagyja nyugodni Petrát.
Egy délután Turpi jött ki a munkahelyéről, kilépett a kapun, és érezte, hogy a fekete táska elkezdi húzni lefelé a karját, de olyan erővel, hogy tudta, a jobb karja tőből mindjárt kiszakad – mire Turpi ott helyben elejtette a fekete aktatáskát, és elment. Vissza se ment többet. A fekete aktatáska ott maradt, ahová leejtette, tán még ma is ott van. Turpinak pedig maradt a zene.
Isteni beavatkozás, avagy csupán egy a hatásosabb természeti jelenségek között? Ráadásul, érdekes különbözőségként, most éppenséggel ez az isten nem a színpad feletti gépezetből, hanem a föld alól tört elő.
Ruanda a természeti szépség és az emberi nyomorúság olyan végleteit produkálta, amelyről én tudósíthattam először a magyar olvasókat.
Robert Capa óta sejtjük, hogy egy jó fotósnál nem árt, ha szereti a kalandokat. Sorozatunk e heti szerzője Hölvényi Kristóf fotóriporter, aki most libanoni képeket hozott nekünk, ennek a feltételnek mindenképpen megfelel. Ugyanis, alig volt még 18 éves, amikor fogta magát és elstoppolt Kurdisztánba. Aztán hosszabb időre ott maradt, hogy megismerkedjen azzal a világgal.