Clara Schumannról, a zongoraművészet európai szintű művészéről a legtöbbeknek elsőre az ugrik be, hogy zongorát tanított, koncertezett, de mindenekelőtt a nagy német romantikus zeneszerző, Schumann felesége, segítője, szekundása, ihletője. S ha pusztán ennyi volna, már akkor beteljesítené küldetését, ám Clara Schumann fantasztikus zeneszerző is.
női történet
Egy cipősdobozban elfért, annyira pici volt, mikor megszületett, így aztán Tiny, azaz Picurka lett a beceneve. Az alig másfél kilós kislány felnőttként is alig nyomott 36 kilót. Amikor 15 évesen,1908-ban, Tiny Broadwick először kiugrott a hőlégballonból, csak egy kis lépést kellett tennie, de a nőknek világszerte ez egy hatalmas lépést jelentett.
Vagy legalábbis használta már valamelyik általa fejlesztett, fontos cuccot, csak nem tudott róla. Ilyen az, ha az ember olyan közegben alkot, ahol a kész mű alá nem kerülhet szignó – és valószínűleg az sem segít egy zsenin, ha nőnek születik.
A közhelyek szerint a hollywoodi nő szőke, vékony és addig sikít, míg meg nem mentik. Azután pedig nagyon hálás a megmentőjének: de az általában már a vége főcím után következik. De ne dőljünk be a közhelyeknek!
A kerékpáros nőt, aki 1894 őszén érkezett az Indiana állambeli Elkhart városába, már a település határában le akarták tartóztatni. Az ok nem a közlekedési szabályok megsértése volt, mert akkoriban olyanok még nem igazán léteztek. A hölgy botrányos megjelenése késztette arra a városlakókat, hogy a rendőrt hívjanak. A nő nem elég, hogy férfibiciklin ült, hanem nadrágot is viselt!
Volt egyszer egy kislány, egy nagyon bátor kislány, aki történelmet írt az úszósportban. Gertrude Ederlének hívták.
Mindössze huszonhárom évesen maradt özvegyen, egy totyogós kislánnyal és mindenórás terhesen a második gyerekével. Kétszer is irányította régensként az államügyeket, noha egyszer sem tervezte. Azok közé a ritka uralkodók közé tartozott, akiket az alattvalói valóban szerettek, ezért is ragadt rá a Marijke Meu, azaz Marika néni becenév. Mária Lujza hessen-kasseli őrgrófnőt, a holland János Friso orániai herceg feleségét Európa hercegnőjeként is emlegetik, mert valamennyi, ma Európa különféle trónjain üldögélő uralkodó az ő kettejük leszármazottja.
Egy lány útja a szovjet árvaházból Észtország olimpiai aranyérméig
Négyévesen már olvasott, együtt tanult a fivéreivel, tizennégy nyelven beszélt, és kora nagy tudósaival levelezett. Egyike volt az első nőknek, akik Európában egyetemre járhattak, noha az órákon csak egy függöny mögé rejtőzve vehetett részt, nehogy elvonja férfikollégái figyelmét az igazán komoly kérdésekről. Ő Anna Maria van Schurman, a 17. századi holland aranykor legműveltebb asszonya.
Elizabeth Keckley és Rose Bertin két külön világ, mégis sokban hasonlítanak. Nevük talán kevéssé ismert, történeteik azonban annál különlegesebbek. A semmiből jöttek és lettek hatalmasakká, First Ladyket öltöztettek, és háborúk fordítottak a sorsukon. Más-más évszázadban éltek, de mindkettejük élete a divat volt.
Ügyvédnő? Kit érdekel? Hát számolatlan ügyvédnő rohangál az országban. Hogyne. De ha ő nem harcol meg érte, hogy nő létére ügyvéd lehessen, most a többi sem lenne.
Orfeumdíva, „chanzonette”, primadonna. A színpadon és a hétköznapokban is feltűnő jelenség volt. Kellemes biztosan nem. Inkább erőszakos és törtető, aki tíz élesre fent körömmel harcolta bele magát a hírnévbe és az anyagi jólétbe. De abban a világban, amelyben élnie adatott, nemigen volt más választása.
Az Én is voltam jávorfácska című könyv 1979-ben, még a szerző életében jelent meg először. Nagyanyámnak megvolt. Pontosan emlékszem, ahogyan lelopom a koloniál könyvespolcról a Filtol-füstös nappaliban. Lopnom kellett, mert nagymama kissé prűd volt, és úgy ítélte meg, ez a könyv korai nekem. Ha jól emlékszem, egy hétvége alatt befaltam, és nyilván nem értettem csomó mindent, de egy dolgot igen: ennek a számomra ismeretlen hölgynek megadatott mindaz, amivel addig kizárólag mesékben találkoztam.
A török írónő, Asli Erdogan 2016 óta önkéntes száműzetésben, Németországban él. Hazájában nagy bűnt követett el: írt valami olyasmit, amit Törökországban tilos. És névrokona, Recep Tayyip Erdogan nem tűri az ilyesmit.
Sokan hiszik, hogy a segítségnyújtás könnyű történet. Egyszerű folyamat, tele pozitív érzésekkel, hálával, sikerekkel. De ez csak a látszat.
„Az ezer szentségit! Hiszen a mi Károlyunk tulajdonképpen leány!”
Azzal is beírhatod a neved a művészettörténetbe, ha több műtárgyat teszel tönkre, mint bárki más a világon