Állítólag növeli a potenciát, pedig a kosborfélék, azaz az orchideák családjába tartozik – igaz, a vanília az egyetlen orchidea, mely ehető terméssel büszkélkedhet, óva intünk tehát mindenkit a mindenféle nőnapi ajándékok felfalásától a hasonló eredmények elérésének érdekében!
gasztronómia
Huszonöt éve főzök rendszeresen és most úgy alakult, hogy a cascais-i, nemzetközi zsidó közösség shabbati vacsorájára előzetes felhívására („főzz valamit hazait!”) bejelentkeztem, hogy összedobok valami magyarosat. Ritkán főzök ilyesmit, de természetesen vannak olyan ételek, amelyeket a mai napig imádok a magyar konyhából: libamáj, kacsamáj, gulyásleves, húsleves vagy marha- és borjúpörkölt. Ezeket elkészíteni azonban vagy sok időt igényel, vagy a kóser beszerzés miatt nagyon komplikált. Na, de akkor mit főzzünk, ami egyszerű, jó, magyaros, lehet kóser is és a kifinomult nyugati ízlésnek is megfelel?
Illóolajat, fehérjét, cukrot is tartalmaz (naná, hogy „pálinka” lett belőle azon nyomban), s mindezen túl étvágyjavító, emésztést serkentő, vértisztító, hurutoldó, idegerősítő és sok minden más is az ánizs. Csak össze ne keverjük a foltos bürökkel!
Ahogy egy régi arab mondás tartja: Megszentelt magja minden betegségből kigyógyít – kivéve a halált.
Konyhakertészeti kiskáténk első részében egy olyan növényt veszünk nagyanyánk 87 dioptriás szemüvege alá, amely se nem bors, se nem semmi, mégis mindkettő – vagyis nem semmi, de mégis: a kerekborsot simán kiválthatja annál, aki szemes. Senki se mondja, hogy ebben a növényben nincsen költészet!
Az ezredfordulón születettek 69 százaléka rendszeresen posztol fotókat az ételéről vagy az italáról a közösségi médiában. Sok ilyen képen az ételeket kellékként használják más tárgyak, például táskák, ékszerek és edzőcipők mellett, hogy egy bizonyos életstílust és identitást mutassanak a külvilág felé. De vajon ki találta ki azt, hogy együnk desszertet?
Valamikor a kilencvenes évek elején a szüleim nagyon megérezték az otthon készítés szépségét, és vettek is ehhez szinte mindent, amiről azt gondolták, jó és hasznos lesz a háztartásunkban. Így költözött be a konyhánkba egy kicsi, lakossági felhasználásra szánt malom (hozzá pedig több zsák búza), illetve egy joghurtgyártó gép.
Homer Simpson is csak csodálkozna, mennyiféle létezik azon kívül, amit ő szeret!
Tímár György mesél a XX. századi magyar gasztronómia fénykoráról és még az is kiderül, hogy mit jelent, ha nincs az asztalon só. Exkluzív interjú Kácsor Zsolt tollából.
A zöldségek egészségesek, a szobanövények pedig békét és harmóniát hoznak az életünkbe – na persze!
A Bach-sör ötlete a pandémia első éve alatt született. Az Anhalt főiskolán tanító élelmiszer-technológia mérnökök és hallgatóik a főiskola tan-sörfőzdéjében kísérletezték ki; a nyersanyagok kiválasztása, a fűszerezés, a főzés – mind úgy történt, hogy az megfeleljen Bach feltételezett kívánalmainak.
A bemutatkozás gyors volt, majd a barátság egy életre szólt, mármint nemcsak az említett ponttyal, hanem Aczél Endrével is. Ő nemcsak írni, hanem enni is nagyon szeretett, kedvenc ételei közé tartozott a rántott borjúláb és a dorozsmai molnárponty.
Mi van a krumplin túl?
Megbeszéltük, hogy lehet újítani, de úgy, hogy maradjon rosensteines minden. Elsősorban az ízvilágunk és a vendéglő atmoszférája. De a modernizálás megkezdődött.
Gasztonómiai témák a kortárs fotóművészetben