Aki erkölcsi vagy politikai okokra hivatkozva avatkozik be a művészek munkájába, attól a kortársai talán félni fognak, az utókor viszont menthetetlenül kineveti.
A 20. század két fontos alakjáról is szó esett a héten a viszont.hu-n. Mindketten nagy múltú család árnyékából léptek ki, és tettek olyan dolgokat, amelyek miatt saját jogon, és nem az örökölt hírnév okán fogunk rájuk még nagyon sokáig emlékezni.
Ha valami, az kiderülhetett a héten az olvasóink számára, hogy ez a siker-dolog nagyon összetett kérdés.
A megemlékezések többségében az is szerepel, hogy halálával egy korszak ért véget – de hát annak a korszaknak már réges-régen vége, csak éppen II. Erzsébet kötelességtudó és vonzó személyisége miatt ezt talán nehezebb volt észrevenni. III. Károly valószínűleg a végfelszámolója lesz ennek a világnak. Ilyen időket élünk.
Azért szállt a Titanicra, hogy villogjon a pénzével. Mert még mindig sok volt belőle. Abból, amit apjától, a nyolc évvel korábban elhunyt Meyer Guggenheimtől örökölt. Végül a lánya messze túlszárnyalta.
Van, aki egy férfira vagy nőre vár éveken át, és van, aki arra, hogy belépőjegyet vehessen a Bayreuthi Ünnepi Játékok valamelyik előadására – egy svájci ismerősöm a várólistára feliratkozva kereken hét évet várt arra, hogy eljuthasson a wagneriánusok leghíresebb zarándokhelyére.
Fodor Tamás nyolcvan. Ezt maga az érintett se nagyon akarja elhinni; de nincs mit tenni. Annyi. Mi is nehezen hisszük el, mert alig múlik el este, hogy ne szerepelne színházban, ne menne valahol egy rendezése, ne készülne egy új darabbal.
Sokszor kérdezik tőlem: fel tudsz-e mutatni nagy sikereket? Olyan gyerekeket, akik képesek voltak kitörni a szegénységből, és eljutottak, mondjuk, az egyetemig?
Szép napra ébredünk ma is, ugyanis megint egy csomó izgalmas dolgot ajánlunk a viszont.hu érdeklődő olvasóinak!
Itt a hétvége, és ez remek alkalom arra, hogy egy kicsit olvasgassunk. Még akkor is, ha több érdekes program is akad ma, például Budapesten a Pozsonyi Piknik. De hát piknikek jönnek-mennek – az olvasnivaló örök.
Az 1600-as évek eleje a változások kora Európában, kalandor királyokkal és boszorkányüldöző főpapokkal, zsoldosokkal és kurtizánokkal, felejthetetlen farsangi mulatságokkal és olyan csodálatos zenével, amilyet korábban nem hallott emberi fül. Ez a tarka forgatag kavarog a két főszereplő, az orvos apja mellett felnőtt Johanna és az itáliai énekes, Niccolò körül lapunk állandó szerzője, Mörk Leonóra Asszonyom, édes úrnőm című új regényében. Ebből olvashatnak most egy részletet.
Egy apró szakmai hibának időnként nagyon súlyos következményei lehetnek. Különösen diktatúra idején.
