Valaha annyira drága volt, hogy csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak. Mára olyan alapvető népélelmezési cikké vált, hogy még ársapkát is tettek rá. A 16. században értékes volta miatt fehér aranyként emlegették, ma a finomított liszt és só mellett egyike a civilizációs betegségekért felelősnek tartott három fehér méregnek. A cukor néhány évszázad alatt kalandos utat járt be.
Category Archive: PRÓZAPÜRÉ
Állítólag növeli a potenciát, pedig a kosborfélék, azaz az orchideák családjába tartozik – igaz, a vanília az egyetlen orchidea, mely ehető terméssel büszkélkedhet, óva intünk tehát mindenkit a mindenféle nőnapi ajándékok felfalásától a hasonló eredmények elérésének érdekében!
A krumplit minden nemzet a magáénak érzi, a magyarok is. Miközben azon aggódunk, vajon a jövőben ehetünk-e belőle annyit, amennyit csak akarunk, valószínűleg nem jut eszünkbe eltűnődni azon, hogyan vált a Dél-Amerikából hozzánk került növény gumója népélelmezési cikké.
Huszonöt éve főzök rendszeresen és most úgy alakult, hogy a cascais-i, nemzetközi zsidó közösség shabbati vacsorájára előzetes felhívására („főzz valamit hazait!”) bejelentkeztem, hogy összedobok valami magyarosat. Ritkán főzök ilyesmit, de természetesen vannak olyan ételek, amelyeket a mai napig imádok a magyar konyhából: libamáj, kacsamáj, gulyásleves, húsleves vagy marha- és borjúpörkölt. Ezeket elkészíteni azonban vagy sok időt igényel, vagy a kóser beszerzés miatt nagyon komplikált. Na, de akkor mit főzzünk, ami egyszerű, jó, magyaros, lehet kóser is és a kifinomult nyugati ízlésnek is megfelel?
Kígyózó sorok Bécsben!
Illóolajat, fehérjét, cukrot is tartalmaz (naná, hogy „pálinka” lett belőle azon nyomban), s mindezen túl étvágyjavító, emésztést serkentő, vértisztító, hurutoldó, idegerősítő és sok minden más is az ánizs. Csak össze ne keverjük a foltos bürökkel!
Adamik Zsolt Volt belőle magyar tévésorozat, kaphatunk a neve alatt futó, mélymerüléses napilapot, közben pedig az egyik leghétköznapibb […]
Kevés ikonikusabb italmárka létezik, mint a Jack Daniel’s. A feltaláló neve ismert márkanévvé vált az egész világon. Van valaki azonban, akinek hiába volt szintén hatalmas szerepe ebben a sikertörténetben, több, mint 150 évig ki sem mondták a nevét. Ő Nathan (Nearest) Green.
Egy furcsa reklámkampány története
Ha akadnak Pesten legendás helyek, akkor a Kádár mindenképpen ilyen. Mióta bezárt, azóta még többen emlékeznek rá, hogy ők is jártak ide, ültek a kockás abroszos asztalnál, ettek vadast vagy éppen sóletet, maceszgombóc levest kanalaztak. Összefutottak itt Honthy Hannával vagy Marcello Mastroiannival, Kézdy Györggyel, Andy Vajnával, Sas Józsival, Böjte Jóskával vagy Berecz Annával. Hagytak borravalót az asztalon Katikának és a kijáratnál ülő Orbán úrnak fizettek.
Kedvenc filmjeink, amelyek fokozzák a nyálelválasztást! Vajon bele lehet szeretni a mustáros nyúlba? És vajon miért pucolják a nők olyan dühödten a sárgarépát?
Ahogy egy régi arab mondás tartja: Megszentelt magja minden betegségből kigyógyít – kivéve a halált.
Konyhakertészeti kiskáténk első részében egy olyan növényt veszünk nagyanyánk 87 dioptriás szemüvege alá, amely se nem bors, se nem semmi, mégis mindkettő – vagyis nem semmi, de mégis: a kerekborsot simán kiválthatja annál, aki szemes. Senki se mondja, hogy ebben a növényben nincsen költészet!
Az ezredfordulón születettek 69 százaléka rendszeresen posztol fotókat az ételéről vagy az italáról a közösségi médiában. Sok ilyen képen az ételeket kellékként használják más tárgyak, például táskák, ékszerek és edzőcipők mellett, hogy egy bizonyos életstílust és identitást mutassanak a külvilág felé. De vajon ki találta ki azt, hogy együnk desszertet?
Valamikor a kilencvenes évek elején a szüleim nagyon megérezték az otthon készítés szépségét, és vettek is ehhez szinte mindent, amiről azt gondolták, jó és hasznos lesz a háztartásunkban. Így költözött be a konyhánkba egy kicsi, lakossági felhasználásra szánt malom (hozzá pedig több zsák búza), illetve egy joghurtgyártó gép.
Homer Simpson is csak csodálkozna, mennyiféle létezik azon kívül, amit ő szeret!
Tímár György mesél a XX. századi magyar gasztronómia fénykoráról és még az is kiderül, hogy mit jelent, ha nincs az asztalon só. Exkluzív interjú Kácsor Zsolt tollából.